Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-02 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 2, 195'] I Népjólét - Társadalmi biztosítás CSAK A NÉP ÓVHATJA MEG A JOGOK TÖRVÉNYÉT AZ ELPUSZTÍTÁSTÓL * liSI HASZNOS TUDNI... December 15-én Washing-: tonban ünnepélyes formák; közepette átszállították a Függetlenségi Nyilatkozat és1 az Alkotmány eredeti kéz­iratát a Kongresszusi Könyv­tár épületéből az Országos Levéltár épületébe s hélium­mal töltött üvegburában,! üveglapok közé helyezték el •őket, hogy megőrizzék őket a pusztulástól. A két nemzeti ereklyét nappal igy kiállítják a közönség számára, éjszaká-; ya pedig üvegburástól együtt elsülyesztik egy erre a célra készült páncélszekrénybe, me­lyet a Mosler Safe Company készített, ugyanaz, mely a kentuckyi Fort Knoxban, az arany számára készítette a páncélszekrényeket. A tár­saság bejelentette, hogy a szekrény “minden elképzel­hető veszély ellen biztosítva van.” | Ezzel a bevezetéssel kezdi a Nation cimü lap december 26-iki számában megjelent j vezércikkét, majd megkérde­zi, hogy biztositja-e a társa­ság az ország két alapokmá­nyát a közömbösség ellen? Idézi William 0. Douglas, a Legfelsőbb Bíróság tagjának szavait, melyek az amerikai irók és szerzők szervezete előtt hangzottak el s melyek­ben a főbíró rámutat arra, hogy a szabadság érverése soha nem volt gyengébb az Egyesült Államokban, mint ezekben a napokban. Ugyan­csak idézi a Pittsburgh Post Gazetteben nemrég megjelent vezércikket, mely rámutat arra, hogy “a polgári sza­badságjogok ellen történő, majdnem hisztériás támadá­sok veszélyeztetik az Egye­sült Államokat. Ezek a táma­dások már nemcsak oda irá­nyulnak, hogy apránként le­rágcsálják a Jogok Törvé­nyét, hanem elpusztítással fenyegetik az egészet.” Nagyon helyesen rámutat a lap, hogy a nemtörődöm­ségnél nagyobb veszélyt je­lentenek azok az egyének, akik teljes odaadást hangoz­tatnak a “jómódban lévő többség” szabadságjogaiért, de nem hajlandók felállni az üldözött kisebbségekért. Hugo Black, a Legfelsőbb Bíróság egyetlen megmaradt, valóban liberális tagja, rá­mutat a többséggel szembeni ellenvéleményében arra, hogy a Jogok Törvénye megvonha- tatlanul és egyenlő mérték­ben vonatkozik mindenkire s annak megcsorbítása > maga AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Illet menyek két állás közt Aki illetményre jogosult, az folyamodjon érte két állá­sa közt. Amint már korábban említettük, abba kell hagyni az illetmények felvevését annak, aki a törvény által biztosított állásban évnegyedenként 50 dollárnál többet keres, vagy ha önmagában dolgozó kis üzletember és 600 dollárnál többet 1 eres egy évben. Ha azonban valaki igényjogosult, de in- I ább dolgozik, nem tartva igényt illetményeire, annak jogá­ban van illetményeit felvenni a két állása közt eltelő idő­közre. Az emberek igénybe vehetik és ismét feladhatják társa­dalombiztosítási illetményeiket, ahányszor csak akarják. } gy özvegyasszony vagy bármilyen nyugalomba vonult sze­mély, ha kedve~szottyan, munkát vállalhat egy időre, de az­tán mihelyt otthagyja állását, ismét felveheti illetményeit, dördülő gyermekek, akiknek jár a hátrahagyottakat megille­tő illetmény, munkát vállalhatnak a nyár folyamán például Műikor is többet kereshetnek mint az illetményük, aztán mi­helyt vége a vakációnak s visszamennek az iskolába, ismét K.’igénylik társadalombiztosítási illetményeiket. Jegyezzük\meg a következő fontos ténytís: társadalom­biztosítási illetményeihez joga van az embernek akkor is, ha k Ízben munkanélküli segélyt élvez. Sokan vannak, akik nem merik felvenni illetményeiket a társadalombiztosítótól attól \ aló félelmükben, hogy ez nem jár nekik addig, amig munka- ] élkiili segélyben részesülnek. A társadalombiztosítás nem azonos a közsegéllyel Ne keverjük össze ezt a két dolgot: más a társadalom- biztosítás és más az öregeknek juttatott közsegély (old age assistance). Tény az, hogy sokakat megtévesztett és sok zavart oko­zott az, hogy van'egy állami-szövetségi program, amely se- J i'Aéget nyújt ínséges öregeknek. Sokszor megesik, hogy í reg emberek, akik jogosultak társadalombiztosításra, nem nyújtják be kérvényeiket attól tartva, hogy be kell bizonyí­taniuk, hogy valóban Ínségesek és hogy be kell szolgáltat­niuk megtakarított pénzecskéiket. Jegyezzük meg, hogy a " adalombiztositás nem jótékonysági intézmény, hanem ; s, amelyet az emberek saját befizetéseikkel biztosítottak '"uknak. A társadalombiztosítás nem jelent semmiféle ki- \ k.-gálást. Gyakran a tévedés vagy félreértés az ellenkező irány- j I . n történik: öregemberek, akik nem jogosultak társadalom- j .biztosításra, azt hiszik, hogy jogosultak nyugdijakra, külö­nben akkor, ha ínségben szenvednek. Pedig nem jogosultak, í ; értelemben, ámbár képesek lehetnek, hogy aggkori köz-1 ser i’yt szerezzenek. után vonja a teljes pusztu­lást. “A szabad szót minden­ki számára biztosítanunk kell, vagy a végén mindenki elveszíti. Vagy teljes a szó­lásszabadság mindenki szá­mára, vagy teljesen elveszít­jük azt.” Ha ma “felforgató­nak” bélyegzünk meg egyes polgárokat és megfosztjuk őket a szólásszabadságtól, holnap ugyanazt megtehet­jük minden más csoporttal, melynek működése nem tet­szik a kormánykörökben. Egy másik dolog, ami a Jogok Törvényét vészélyez- teti, a vakság, a valóság el­takarása. A lap rámutat ar­ra, hogy sok közéleti vezető felismeri, hogy a nemzeti vé­delem nevében elkövetett sok intézkedés egyenesen a nép elvakitását szolgálja, s célja egyenesen az, hogy le­hetetlenné tegye a dolgok valódi, józan mérlegelését. Ilyen körülmények között az- ! tán mindjárt “felforgatónak” I bélyegzik azokat, akik mégis tudnak és mernek még józa­nul gondolk dni. Black főt • ró, az oklahomai hüségesküt törvénytelenitő végzés megokolásában hang­súlyozza, hogy “a hüségeskii a zsarnokság eszköze, ami a! szabad népek számára gyűlő- j | letes kell, hogy legyen.” A ! 1 főbíró hangsúlyozza, hogy j ezek a hiiségeskük “a gondo-1 lat ellenőrzését célozzák” s1 nem a kémek és> árulók ellen J védenek, amint hangoztatják. A Pittsburgh Post Gazette le-1 leplezi vezércikkében a kom­munistaellenes hajszát, rá­mutatva, hogy “az amerikai j hagyományokat és szabadsá- I got veszélyezteti a kommu­nizmustól való félelem kö- ' nvörtelen kizsákmányolása a politikusok részéről, akik tudják, hogy a félelem igen I erős fegyver egy olyan kor­szakban, melyet amugyis í reszketőssé tett az uj, pusztí­tó fegyverek felfedezése. | Legtöbben ezek közül az op­portunista politikusok közül j egyáltalán nem törődnek az- j ! zal, hogy . valóban történt e felforgatás, vagy kémkedés. Egyáltalán nem foglalkoznak az árulás elkövetett tényével, amit a törvény büntet, ha­nem abból akarnak maguk- j nak tőkét kovácsolni, amit árulás gondolatának tekinte­nek.” A Nation rámutat arra,! hogy McCarthy wisconsini j szenátor pontosan ugyanazo-j kát az eszközöket használja- a nép félrevezetésére, mint Hitler tette Németországban s célja is ugyanaz, az alkot­mány első tiz függelékében biztosított szabadságjogok megsemmisítése, hogy még Truman elnök is kénytelen elítélni azt, mint ami “a leg­nagyobb veszélyt jelenti és végzetes a szabadságra.” — (Ugyanakkor azonban Tru­man elnök maga is az elsők között volt a szabadságjogok aláásásában az úgynevezett hüségvizsgálat elrendelésé­vel.) I Befejezésül a Nation hang­A farmerlakások Bármily változatosak is az amerikai £grmercsaládok élet­viszonyai, több hasonlóságot mutatnak, mint különbséget a tekintetben, hogy milyen otthonokat szeretnének. — Hogy ez mily meglepő mér­tékben igaz, arról tanúságot tesz egy éppen most kiadott jelentés, amely az észak­keleti, déli, középészaki és nyugati országrészek vidéki lakásviszonyaira alapozva ké­szült el a földművelési mi-: nisztériumban. A helyi vizs­gálatokat az emberi táplálko­zás és lakásgazdaság hivata-1 la folytatta le 34 állam me­zőgazdasági kísérleti állomá-! saival egyetemben. 4,000 far­mercsalád fejeit kérdezték ki 42 államban arról, mit sze­retnek csinálni otthonaikban' és milyen házakban szeret­nének élni. A statisztika azt mutatja, hogy olyan házakat akarnak, amelyek megfelel­nek a farmercsa-ládok nagy arányainak. Először nagy a hasonlóság magában a házitupusban. A nyugati, középészaki és déli körzetekben a családoknak több mint a fele földszintes házat akar pincével és két verandával. A déli családok kandallót is akarnak. Az északkeleti családok jobbanj szeretik az emeletes házat! (egy emelettel) pincével, két verandával, kandallóval és padlással. Mindenhol a legtöbb csa­lád, amely emeletes házat sze­ret, akar fürdőszobát is és! legalább egy hálószobát a földszinten. Egyetemesen ki-} vánják a külön ebédlőt, ezen- íölül ebédezésre alkalmas he-! lyet a konyhában. Azt akar­ják, jiogy az asztal körül több: helyi legyen, mint ahány csa-! ládtag van, mert az észak- j keleti, déli és nyugati csalá­doknak a fele hetenként egy­szer vendéget lát a családi étkezéshez. A házbirtokosok majd: mindegyike süt otthon. Több: mint a fele egy, két vagy több lepény tortát (pie-t) süt hetente, a déliek meg két- Szersültet vagy valamilyen; gyorsan sütött kenyeret süt­nek naponta. A megkérdezettek család­sulyozza, hogy a kongresz-j szusi bizottságok inkvizíció­jának célja “hogy megzavar­ják és megosszák az ameri­kai népet.” A lap Eisenho- wert szólítja fel, hogy lépjen a szabadságjogok védelmére jóllehet pontosan tudja, hogy éppen azok állnak mögötte akik szét akarják rombolni azt. A szabadságot, illetve a szabadságjogokat csupán s munkásság és a nép egyesü­lése védheti meg s minden cikk, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik, bármennyire a valóságot írja is, teljesen akadémikus jellegű, ha el­mulasztja ezt a figyelmezte tést. l'ainak 90 százaléka otthon mos és mégis szüksége van mosókonyhára. A déliek egy- harmada nem az épületben, hanem a szabadban végzi a mosást. Télen a legtöbben, a déliek kivételével, a konyhá­ban szeretnek mosni. A far­mernők háromnegyede • varr is. Majd minden családban van varrógép, lábhajtásos. Ezeknek az adatoknak épí­tészek és közgazdászok ve­szik hasznát terveik elkészí­téséhez. Szárított gyümölcs- gom borok Nem kell ehhez főzés sem. Egészséges és jóizü, mint a befőtt, gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt, mondják gyümölcsgombócról a földmű­velési minisztérium élelmi­szer-szakértői. Hozzávalók: másfél csésze darált magta­lan mazsola, 1 csésze darált szilva, 1 leveskanál citromlé, egvhatod kávéskanálnyi só. Elkészítése: megmosni és megszántam a szárított gyü­mölcsöt. Átnyomni a husvag- dalón és megmérni. Vala­mennyi hozzávalót egybeke­verni. Nagy kanállal kivéve az adagokat a masszából gyúrjuk gombóccá. Henter- gessük meg porcukorban, a- mig jól hozzátapad a cukor­réteg. * « * A feleségek házimunkája A dolgozó nők körülbelül ugyanannyi házimunkát vé­geznek, mint azok a háziasz- szonyok, akiknek módjukban van egész napjukat otthonuk­ban,* a háztartási teendőkkel tölteni. Ezt jelenti az általá­nos villanykészülékek ügy­osztálya most megjelentetett összehasonlító á 11 ekintésé- ben. Megállapítják ebben, hogy azok az asszonyok, akik a napjaikat teljesen igénybe Tvevő állásokban dolgoznak, mégis módját ejtik, hogy családjaikról gond oskodja- nak kisöpörjenek, bevásárol­janak, elkészítsék az étkezé­seket, port törülgessenek, mossanak vasaljanak, stop­poljanak, ellássák a kisbabá­kat, megfürösszék a kutyá­kat, moziba járjanak és ipég pihenésre is találjanak időt, úgy, hogy az apró-cseprő te­endőket a hét végén és es- ténkint végzik el, amikor az egész napjukkal szabadon Rendelkező asszonyok már túl vannak a munkán. Statisztikai kimutatást is közölnek. Eszerint a napi ét­kezések előkészitésével a dol- .gozónő 1 órát és 18 percet, a szabad háziasszony 1 óra 30 percet tölt el. A heti vásár­lással az előbbi 2 órát, az többi 2.5 órát használ fel. A fehérneműre a dolgozó nő 2 órát, a háziasszony 2 órát és 45 percet fordít. Heti pihe­nőideje a dolgozó nőnek 9 óra 48 perc, a másiknak 17 és fél óra. A csecsemővel a dolgozónő naponta 1 óra 36, a szabad, asszony 3 óra és 24 percig játszadozhatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom