Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-02 / 1. szám
“Educate and itv form the whole mass of the people. They are the only sure reliance for the preservation of our Liberty.” -Th. Jefferson ' ■■ ————i ARA lOcenfc VoL II. No. 1. New York, N. Y. Jan. 2, 1953 Entered as Second Clas<^AtC|Tér^t^c. 31, 1952 at the Post Of Tice of New York, N. Y. under the Act of March 2, JS79,----- // MIT HOZ AZ US Bereezky Albert, ref. püspök | A béke parancsa BUDAPEST. — Bereezky Albert püspök, a református konvent és zsinat lelkészi elnöke az Országos Békekongresszus alkalmából vezércikket irt az Ut 1 cimü hetilap legutóbbi számában. “A magyar protestáns egyházak — írja — már a békemozgalom megindulásakor határozott döntést hoztak a háború és1 béke élet-halál kérdésében és azóta fokozódó erővel vesz-; nek részt, az egész egyház teljes lelki és szellemi erejével, az egyház tagjainak hűséges és áldozatra kész munkájával a népek békéjének vélelmezésében.” Hangsúlyozza a püspök, hogy október végén a református egyház legfőbb törvényhozó és igazgatási szerve. az országos zsinat határozata is megpecsételte az' egyház eddig is sokszor meg-; bizonyított becsületes dönté-i ^ét. A zsinat a nyugati keresztyén egyházakat is határozott lépésekre kérte a világfeszültséget előidéző nagy kérdésekben. “Képmutatás j lenne — Írja — általánosságban állást foglalni a béke; ügye mellett s ugyanakkor nem mondani meg, hol és hogyan kell a háború tűzfészkeit kioltani. Zsinatunk .há-1 rom konkrét javaslatot helyezett az Egyházak Világtanácsa és a benne részvevő egyházak lelkiismeretére. Az első: a koreai iszonyú háború megszüntetése, a tárgyalások eredményes befejezésével. A második: Nyugat-Németország felfegyverzése ellen sik- raszállni s a német kérdést a négy nagyhatalom tárgyalásával intézni el. A harmadik: Ázsia óriási népességében a béke lehetőségét megteremteni a Kínai Népköztársaság elismerésével és az Egyesült Nemzetek Szervezetében az őt megillető helye biztosításával.” Ezután szembeszáll a püspök azzal a hamis felfogással, hogy ezek a kérdések távol állnak az egyháztól. “A béke ellenségeinek meg van a szándék arra, hogy a koreai tüzet a mi házainkra és templomainkra is átvigyék. A távolságnak keresztyén szempontból egyébként is gonosz gondolata tehát a józan értele melőtt sem állhat meg.” Ezután idézi Bereezky Albert az Egyházak Világtanácsa nemzetközi bizottságának. a napokban közzétett jelentését, amely az Egyesült Nemzetek szervezetéhez a koreai kérdésben a következő felhívást tartalmazza: “Minden tekintetben elő kell segíteni és támogtni a közvetlen tárgyalásokat annak érdekében, hogy meg lehessen (Folytatás a 7-ik oldalon) NEM VOLT LINCSELÉS, DE . . . 49 bombamerénylet négerek, nyolc zsinagógák és egy bombamerénylet katolikus templom ellen TUSKEGEE, Alá. — Az. itteni hires néger főiskola, a Tuskegee Institute, amely 1882 óta készít feljegyzéseket a lincselésekrf 1. örömmel állapítja meg, hogy az elmúlt; év folyamán nem volt egyet- j len hivatalosan feljegyzett! lincselés sem az országban,) ami 1882 óta eddig még sohasem fordult elő. Mig azonban a ‘hivatalos’ j lincselések csökkenőben vannak, illetve 1952-ben nem fordultak elő, addig a tömegterror más válfajai Dr. Patterson, a Tuskegee Intézet elnöke szerint, sajnálatos emelkedést mutatnak. “Túl gyakran fordulnak elő — hangzik a jelentés —• szükségtelen brutalitások és gyilkosságok, melyeket a törvény tisztjei követnek el bűntényekre gyanús vagy azokban vétkes személyek ellen, és újra kitör a csőcselékszellem, amely összeverésekben, megkorbácsolásokban, gyújtogatásokban, bombamerény- ielekben és hasonlókban jut kifejezésre. . . mert a ‘lincse- iés’ kifejezés egyre inkább népszerűtlenné válik.” A továbbiakban elmondja a jelentés, hogy az 1949-től 1952-ig eltelt négy esztendő alatt legalább hatvannyolc j bombamerényletet követtek j el, negyvenkilencet négerek ellen, tizet fehérek és nyilvános intézetek ellen, nyolcat zsinagógák, iskolák és társadalmi szervezetek ellen, egyet pedig egy katolikus templom ellen. Az újév indulásánál a nagysajtó mindig magragadja az alkalmat, hogy jóslásokba bocsátkozzék a várható események és fejlemények felől. Idén is megcsinálja ezt és természetesen bizakodástól mosolygó képpel teszi, mert további “virágzást”, jólétet, uj lakóházakat, nagyobb profitokat, több boldogságot, csaknem jó időjárást is jósol és jóslatai általában véve mindenesetre derűsek. A nagysajtó azt akarja, hog*y az embereket jó hangulatba ringassa és ha ez csak olyan kevésbe kerül, mint derűs szavak és Ígéretek elfecse- gése, miért ne tenné? Mi nem akarunk sem jóslásokba, sem ellenjóslásokba bocsátkozni, mert ez nem kenyerünk. Legfeljebb annyit teszünk, hogy az elmúlt év, sőt a második világháború óta eltelt esztendők tanulságain, az események irányán, a tényekből kiolvasható irányvonalakon eltűnődve megpróbáljuk elképzelni. hogy az adottságokból kiindulva mit várhatunk az. uj esztendőtől. Ez a kép távolról sem olyan kecsegtető, mint azt a nagysajtó igyekszik beállítani. Az amerikai népnek mindenesetre van oka rá, hogy a lapok megnyugtató Ígérgetéseit kételkedéssel fogadja, főleg ha Eisenhower tábornok kutyafuttában tett koreai útjára és benyomásairól szóló, sietve tett baljós ki- és bejelentéseire gondol. Eisenhower láthatóan sietett lerázni magáról a választások előtt tett különben is kétértelmű Ígéretét, hogy minden kötelezettség nélkül vegye át az elnöki hatalmat, amelyet a szakszervezeti munkásszövetségek hivatalos támogatása nélkül szerzett meg, tehát még á szervezett munkássággal szemben sem köti semmiféle Ígéret, hála vagy kötelezettség. MAGYARORSZÁG KILÉPETT AZ UNESCO-BÓL Két héttel ezelőtt Lengyelország jelentette be kilépéséi íz Egyesült Nemzeték Kulturális és Társadalmi szervezetéből, miután helyet adtak abban a fasiszta Franconak. Most Magyarország is követte a példáját, kijelentve, hogy az UNESCO megszűnt a béke szervezetének lenni és a Nyugat háborús céljainak szolgálatába állították. 15 IZRAELI KORMÁNYTAG KEGYELMET KÉR ROSENBERGÉK SZÁMÁRA NEW YORK. — Irving Kaufman elhalasztotta a döntést Emanuel Bloch, Julius és Ethel Rosenberg ügyvédjének beadványa nevében. A védő a halálos Ítélet megváltoztatását kérte Kaufman bírótól, aki az eredeti Ítéletet hozta. Beadványában többek közt rámutatott arra, hogy a Rosenberg házaspár semmiféle olyan atomtitkot nem árult el, amit ne hoztak volna nyilvánosságra s igy a valóságban nem követett él kémkedést. Ugyancsak rámutatott arra, hogy a sajtó segítségével mesterségesen hisztériát teremtettek, mely oefolyásolta az esküdteket, ehetetlenné téve az igazságos tárgyalást. Felszólította Kaufman bírót, hogy ne vállalja a Saccot és Vanzettit ártatlanul halálba küldő Thayer biró szerepét. A védelem többek között 200 levelet terjesztett a biró elé, melyek tudományos, egyházi és társadalmi vezetőktől érkeztek a világ minden részéből és az Egyesült Államokból. A tiltakozó levelek egyike Harold C. Ureytől, az ország egyik vezető, Nobel díjjal kitüntetett atomkutatójától származik, aki hangsúlyozza, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvének elolvasása után az a meggyőződése, hogy a halálra ítélt Rosen- 1 berg házaspár vallomása sokkal hihetőbb, mint a kormány tanúié, akiknek vallomása alapján elitélték őket. j Hasonló értelemben tiltako-j zik Dr. Edward U. Gondon, az országos atomkutatás volt* vezetője, akit a Tudósok Társaságának elnökévé vá- .asztottak. További prosperitás —a nagy üzletnek A nagyvállalatok hirdetéseivel támogatott kalmár saj- ' tó nem ok nélkül jósol további prosperitást, mert ez a pros- ! peritás elsősorban a nagyvállalatokra vonatkozik. Hogyne ! örvendeznének a prosperitásnak és a profitnak, amikor minden \alószinüség szerint az év folyamán el fogják törölni a ! haszontöbbleti adót. Minthogy pedig a koreai háborúban és ezzel a hadimegrendelések és a külföldi kormányoknak szállított fegyverek áradatában nem lesz változás, a pénzembe- ; reknek jó lesz, a népnek azonban annál kevésbbé. A nagy ! üzletemberek maroknyi osztálya magát igyekszik a nemzetnek tekinteni és a néptömegeket kifelejti. Az árak emelkedésével csökken a bérek vásárlóereje, ennek a nép és a dol- ozók adják meg az árát. Ezenkívül, fokozódik a sorozások ; menete s igy a nép tovább fog reszketni gyermekei életéért, j Ezen a bánaton és szenvedésen nem enyhít az, hogy a néhány millió főre rugó részvénytulajdonosok még nagyobb j osztalékot fognak kapni idén, mint tavaly. A közgazdaság alakulása 1953-ban Kaufman biró kijelentette, hogy semmiféle tiltakozástól nem engedi magát’ befolyásolni. Myles Lane szövetségi ügyész, kinek nevét nemrégiben a new yorki kikötő gengsztereivel kapcsolatban emlegették, azt hangoztatta, hogy nem szabad megváltoztatni a halálos Ítéletet, s hogy csak a kommunisták és barátaik tiltakoznak. Bloch védő ezek- után bejelentette, hogy a tiltakozók és a Rosenberg házaspár számára kegyelmet kérők között van az izráeli kormány 15 tagja is, akik ilyenirányú levelet intéztek hozzá. • Igen érdekes statisztikai jóslatokat közöl e tekintetben az ország egyik legjobban értesült folyóirata, a “U. S. News and World Report”. Megjósolja, hogy az ipari termelés, amely most a háboruelőttinek 223 százaléka, az év folyamán 229 százalékra fog emelkedni a háboruelőttihez viszonyítva. Ebben természetesen benne van, csak nem mondja meg, az évi 40 billió dollárral táplált hadiipar. Az adók levonása utáni nagytőkés profit emelkedését az idei 19 és félbillió dollárról 21 .fi billió dollárra becsüli. Minthogy a hangzatos főcímek alatt - itt-ott be kell ismernie nyugtalanító tényeket is, melyek előtt nem hunyhat szemet, azt Írja, hogy a farmerek készpénzjövedelme az idei 35.1 billió dollárról le fog csúszni 32 és félbillió dollárra. Ugyanakkor egészen szokatlanul. talán véletlenül, mindenesetre nem nyíltan, hanem más adatok közé bujtatva beismeri, hogy a bérek és fizetések 185 billió dollárról 191 billióra fognak felmenni, ugyanakkor a “nép jövedelme” (beleértve nyilván a billiós nagy- vállalatokét is) az idei 278 billióról 283 és félbillióra fog ' gyarapodni, de nem hangsúlyozza, hogy a kétféle jövedelem közti különbség, azaz 92 billió dollár, nem bérrel és nem fizetéssel, tehát nem munkával keresett jövedelem, osztalék | és más formában harácsolt összeg lesz. Nem lesz ad óle szállít ás Ami jó a Wall Streetnek, az nem jó a népnek. A Wall Street nemcsak a koreai háború folytatását akarja, hanem tábornokai jóvoltából a háború kiterjesztését is. Minthogy mindehhez pénz kell és a Wall Street spekulánsai inkább a népre hárítják a terheket, a nép pénzével finanszírozzák a hadiköltségeket, a nép adóit nem fogják leszállítani. Minthogy a vállalati profit fokozásának egyik legegyszerűbb módja a bérek minél alacsonyabb színvonalon való tartása, (Folytatás a 8-ik oldalon) Bidault sem tud kormányt alakítani Georges Bidault volt francia miniszterelnök és külügyminiszter feladta próbálkozását, hogy kormányt alakítson a jobboldali, polgári pártok koalíciójából. Bidault volt a harmadik próbálkozó Pinay multheti bukása óta.
