Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-12-12 / 8. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 12, 1952 Ammo ml o vagyok... __ Szebenyei József rovata BSégegyszer a Népszava Vasárnap hallgattam a Wagner-féle rádiót — véletlenül oda kapcsoltam, mert szándékosan még sose történt, — cs hallom amint hirdeti az Amerikai Magyar Népszavát, hogy milyen érdekes; nagyszerű newyorki magyar napilap, meg hogy a newyorki kereskedők okosabbat nem tehetnek, mint hogy hirdetik benne a karácsonyi portékájukat. Egy szóval sem említette, hogy a Népszava már nem newyorki újság, hegy Clevelandban adják ki, hogy; ugyanaz a vacak van benne pontosan, szó'ról-szóra, 'mint a Gombos Zoltán ur Szabadság című lapjában, hogy egy nappal előre dátumozzák, tehát a tegnapelőtti hírek vannak benne, mert egy napot kell arra is számítani, hogy Clevelandból , vonaton New Yorkig érjen. Szóval az olvasóze enyei .! Ilak jtt a keleten nem szabad tudni, hogy egy távol-vidéki újságot kap a newyorki napilap helyett, noha azzal a feltétellel fizetett elő rá annakidején, hogy egy helyi napilapot hoz neki a tíz tallérért a posta minden reggel. A rádiós jancsi ezt elfelejtette bemondani, valószínűleg, sőt biztosan* a Gombos ur. utasítására, mert a rádiós a pénzért azt hirdeti amit a fizető fél hirdetni akar. Világos, hogy ravasz mesterkedésről van szó. Elszedik a pasi pénzét azzal a feltétellel, hogy adnak neki érte egy mai newyorki lapot, holott adnák neki egy tegnapelőtti clevelandi újságot, amiben az ottani, meg a középnyugati hírek sorakoznak rendben egymás mellett. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a Népszava három régi szerkesztőségi munkatársát is megtartotta Gombos ur, >— mert azoknak a fizetésé úgy se számit, hisz garasokat fizet nekik, — hogy egy darabig azok is írjanak bele cikkeket, hogy az olvasó lássa, hogy a régi szerkesztők Írják most is a lapot, holott a clevelandi Szabadság emberei Írják tele mint azelőtt, de úgy néz ki mintha a régi Népszava-gárda írná a lapot most is. Mindez valami 145 tallérba kerül hetenként Gombos “főszerkesztő” urnák, de meg van a reménye arra, hogy a régi Népszava előfizetők soha meg nem tudják, hogy a lap csak egy része ma már a Szabadságnak és ezer mélíóidról hozza nekik a posta, — persze a háromnapos hireket arról, hogy Clevelandban meg Johnstownban milyen időjárás volt vasárnap. A baj az, hogy a mi régi, sőt sokszor öreg amerikás magyar testvéreink nem is tudnak minderről és valószínű, hogy a mi lapunk nem igen jut el hozzájuk, hacsak az olvasóink nem világosítják fel őket. Két lapot egyik se járat és nem tudja mi van abban amit nem olvas. Azért fontos, hogy a Magyar Szó olvasói világosítsák fel a szomszéd magyar testvéreket arról, hogy mi is megy végbe a Népszava portáján. Szavamra mondom egy szót se szólnék minderről, ha nem látnám világosan, hogy ez esetben egy ravasz jancsi egyszerűen be akarja fonni az öreg, ilyesmiben járatlan magyarságot, akik évtizedek óta olvassák a Népszavát és meg is szokták annyira, hogy nehéz megválóink tőle; Évekig ismertem jól, figyeltem és tanítottam ezeket a jó magyarokat, mert — higyjék el, kedves olvasóim, — mind egy nép, egy anya szülöttei vagyunk, akár hiszünk a modern fejlődésben, az uj szocialista rendszerben, akár nem, — minden amerikás magyar egyforma lélekben, sőt még testben is, tehát pusztán azon múlik, hogy melyik újságot olvassa, hogy melyik ügynök jelentkezett nála először, a Szabadság vagy a Népszava ügynöke, no meg, hogy a szakszervezet haladószellemü embert nevelt-e belőle, vagy elmaradt és jó templom járó, — de azért igen derék, okos és munkásember lett belőle nagy Amerikában. Mondom, egy szót se szóltam volna erről az elköltözésről, hirtelen meglógásról, éjszaka idején való titkos kisurra- násról, — hogy még a nyomdászok se tudták mikor reggel munkába mentek, hogy a gépek már szét lesznek szedve mire odaérnek —, mondom egy szót se szóltam volna, ha becsületesen és nyíltan intézte volna ez a clevelandi biznisz pasi az átvételt, kivitelt és elköltözést. De úgy akarta intézni, hogy ne tudja senki és csak a közvetlen érdekeltek tudják, hogy mi töi’tént tulajdonképpen. Lopva menni, a •nyomdászoknak még a két heti felmondást se fizetni ki, mert nem volt rá törvényileg kötelezve Gombos ur. Hát azért kiabálom hát másodszor világgá, hogy a Népszava munkásolvasói tudomásul vegyék, hogy itt nemcsak velük babráltak ki, hanem kibabráltak a Népszava nyomdászaival és egyéb munkásaival, hogy előző este nem is mondták meg nekik, hogy ne jöjjenek be reggel, mert nem lesz munka, hagyták őket bejönni, órák hosszat várni, de Gombos ur persze nem volt sehol. Clevelandban volt. Ott már szedték az ottani nyomdászok a newyorki Népszava másnapi számát, ami harmadnap ide is érkezett. A jövő héten majd elmondom, hogy tulajdonképpen ki az a gentleman és mit köszönhet neki az amerikai magyarság — és viszont. | Budapesti humor Ut a boldogság felé régen keresi a boldogulás útját, annál nagyobb Őröm, hogy dr. Maurice Lindblad, svéd tudós, végre megtalált^. Felfedezését a Morgen Tid- ningen cimü svéd szociáldemokrata lapban tette, közzé, s ennek lényege a következő; “Minden baj gyökere a magas életszínvonal: ez szív-, máj- és Vesebajt okoz és lényegesen megröviditi az ember életkorát.” Ezt mondja dr. Lindblad. akit a __ következőkben nagy megerőltetésembe fog kerülni nem Lindbfődnek nevezni. Megjegyzem, az eszme nem egészen uj. Már gyerekkoromban mondta nekem egy svéd'tudós, Nyíregyházán, ha jól emlékszem, Karpelesznék hívták, hogy a pénz nem boldogít. Mert mi a boldogság útja, nyitja és kutforrása? A szegénység, a nélkülözés, a tisztes nyomor. Valószínűnek tartom, hogy dr. Lindblad jómódú ember, mert a szegények boldogulásáról szóló ilyen teóriákat mindig jól megfizették. Szegény, szerencsétlen Lindblad, milyen boldogtalan lehet, hogy nap,’ mint nap el kell viselnie a magas életszínvonal gyötrelmeit. Talán még háza, autója, bundája is van: borzalmas lehet szegénynek. Szinte magam előtt látom ezt a boldogtalan páriát, amint a Morgen Tidningennél felveszi cikkéért a busás honoráriumot, aztán elmegy egy vendéglőbe ebédelni, a pecsenyénél még csak könnyek gyűlnek a szemébe, de az ízes-palacsinta után sírva borul az asztalra. Hogy irigyelheti szegény azt a sovány munkanélkülit, aki a vendéglő ablaka előtt csorgatja a nyálát az izes falatok után! Neki ez a boldogság sosem juthat osztályrészül, mert ő, sajnos, tudós doktornak született, aki szociáldemokrata lapokba ir, aminek múlhatatlan következménye a vagyonnal járó teljes boldogtalanság és korai halál. Ó, be szánom szegény dr. Lind- bladot, ha tudnák! Ó, be szívesen -segítenék rajta! Ha az érzés szárnyakat adfia nekem, rögtön ott teremnék Stockholmban... Először is a házát gyújtanám fel, aztán elvenném az autóját, bundáját... mindenét elvenném, hadd legyen tökéletesen boldog. Milyen szép lenne! Szinte látom, ahogy a hálás, örömkönnyekben úszó Lindblad egyszál ingben kacagva szalad a szegényház felé, hogy ott vidám hejehujázá- sok közepette egye a répalevest élete végéig. g. b. 87 millió a Ford társaság tiszta profitja A Ford Motor Company, mely Amerika és a világ második legnagyobb automobi. társasága, bejelentette, hogy 1951-ben 87 millió dollár tiszta profitot húzott az adók és minden egyéb költségek levonása után. A társaság 2,952,- 000.000 dollár értékben bonyolított le üzletet az évben. A MAROSVÖLGYI FAMUNKÁSOK Egy erdélyi magyar író beszámol készülőben levő könyvéről A Maros vadregényes völgyén fölfelé egyik fűrésztelepet a másik után hagyja el az utazó. Nagyteljesítményű gyárak ezek, amelyek Erdély egyik legértékesebb természeti kincsét: az illatos fenyőfát dolgozzák fel. A gyárak egyik-másika bükköt és hangszernek, csónaknak alkalmas fákat is feldolgoz. A gépházak, gáttercsarno- kok tetején itt is azt olvashatjuk: “Világ proletárjai, egyesüljetek!”- Ezekben a -gyárakban ma lendületes harc folyik az ötéves terv teljesítéséért. Nyolc évvel ezelőtt még romhalmazok voltak,, gyászos bizonyítékai a fasizmus garázdálkodásának: de alig oszlott el aj robbanások füstje, talán még' ki sem hült a hamu alatt aj parázs, amikor a fűrészipart1 munkások, forradalmi hagyományaikhoz híven, harcra indultak a gyárak újjáépítéséért. Eközben szüntelenül harcolniok kellett a román és külföldi kapitalista részvény- társaságok kizsákmányoló és szándékosan kártevő üzelmei ellen. Amig ezek a gyárak felépültek, amig virágzásnak indulhatott ez az elmaradott vidék — Erdély fűrésziparának külön kis történelme nagyon sok harci-* és munkahőstettel gazdagodott. Mint mindeütt, ahol a munkásosztály nagy harcát vívja, itt is kiváló, harcos egyéniségek emelkedtek ki, akik I egyre inkább megtestesítik ' az ujtipusu embert. Hogy | csak néhányat emlitsek: ezen j a vidéken ismertem meg az j államosítást megelőző idő- [ szakban a gépészt, aki biisz- I ke kitartással keresett és ta- i Iáit megoldást a romokból I felépült gyár minden techni- | kai kérdésére; a vasmunkást, I aki dermesztő hidegben, üvöl- I tő hóviharban a szabad ég ! alatt kalapálta össze a gyárat j korszerűsítő vastag szivócsö- j veket; s az öreg gátterest, aki valóban mester szakmájában és ma már sztaháno- vista. Róluk és a' többeikről mintáztam “Acélfogak” cimü, készülő regényem hőseit, har- 1 cukból, tetteikből nyertem j a könyv cselekményét. El- I mondhatom, hogy az alkotó' képzeletnek itt a szokottnál kevesebb dolga volt; mert nem egy regény, hanem egész kis könyvtár kitelnék a Ma- rosvöigye újjászületésének élményéből. A Marosvölgyén ma már nemcsak deszkát, hanem előgyártott házakat, csónakokat gyártanak, tehát magasszin- vonalu technikát igénylő termékeket. Egyes gyárak teljesitménye megkétszereződött. Erőteljesen bontakozik ki a kulturforradalom, tűnőiéiben van az Írástudatlanság, a könyvek, újságok utat találnak a legeldugottabb havasi erdőkitermelésekbe is. Papp Ferenc. ír—------ - ----------——----------HOL TÖLTSÜK KELLEMESEN A SZILVESZTER ESTÉT ? A Magyar Ház összes termeiben, 2141 Southern Boulevard alatt, Bronx, N. Y. ahol baráti körben, cigányzene mellett, kellemesen és vígan búcsúzhat el az ó-évtől és köszöntheti az újat. ★ Belépődíj 8 fogásos vacsorával együtt $5 személyenként ★ Elsőrendű magyar és amerikai borok méltányos árban. ★ Rezerválásért hívja fel nappal LO 8-0290, este FO 4-9430. — » MÁGYAR jMPORTHAZ A B'RŐNX.BAN ' ' ’ Időt. fáradságot, pénzt takarít meg és a legjobb minőségű árut kapja, ba nálam vásárol ! LEKVÁROS ZOLI Importháza 1083 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. | (a 167-lk és Westchester Ave. között. — Tel.: DAyton 9-0483 j! — Nyitva délelőtt 8.30-tól est« 8-ig, szombaton 8.30-i* — ; Importált magyar paprika, lekvár, mák, mindenféle fűszerek, ;; I rétestészták, konzervek és sok cás cikk mérsékelt áron kap- I; ; ható. Segitse Izráelben lakó rokonait a nálam vásárolható ; “O. K,’’ éluelmiszer utalványokkal, melyek ellenében tetszése szerint vásárolhat. > ' ' — A HUNGARIAN GARDEN ÉTTERME S BÁRJA 1528 Second Avenue, New York City (a 79-ik utcánál) pompás magyar estéket biztosit Finom ételek, remek cigányzene, nagyszerű műsor, a legjobb társaság és valódi magyar hangulat várják minden este önt és barátait á “GARDENBEN” Kitűnő vacsora $1.85 • Csirkevacsora $2.25 — LEGFINOMABB BOROK ÉS EGYÉB ITALOK — Asztalrendelés telefonon: REgent 4-9670 RAGYOGÓ MŰSOR, NAGYSZERŰ CIGÁNYZENE. Zettl Laci tulajdonos ^ ■ ■■ ^
