Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-12-12 / 8. szám
“Educate and inform the whole mass of the people. They are the only sure reliance for the preservation of our Liberty.” -Th. Jeffersom.% ÁRA lOcent Vol. I. No. 8. New York, N. Y. December 12, 1952 Friday — Application for entry as second class matter is pending. Fegyverszünet helyett'^hadHonoluluban! SZÓT KÉRÜNK!! Egy 67-éves washingtoni néger lelkészt, Rev. Amos H. Carnegie-t, véresre vert két rendőr csak azért, mert egy Tenneseebe menő autóbuszon nem volt hajlandó a négerek számára elkülönített hátsó ülésre ülni. Arra hivatkozott, hogy a legfelső törvényszék egy döntése kimondja, hogy az államközi forgalmat lebonyolító közlekedési eszközökön alkotmányellenes a faji elkülönítés. Az öreg néger lelkész tiltakozására — törvény ide, törvény oda — senki sem vetett ügyet. Ez a néger lelkész amerikai állampolgár, amint a legtöbb néger az, noha nem mindegyik. Legalább egymillió néger él az országban, akinek nincs állampolgársága, Egy uj törvény többek közt előírja, hogy minden nempolgár köteles állandóan magával hordani a regisztrálásáról szóló személyazonosságij igazolványát, jeléül annak, hogy nem polgár, nem élvezi; ugyanazokat a jogokat, mint \ a polgár. Csakhogy a való-j ságban úgy van, hogy nem-; csak nempolgár, hanem hono- j sitott, sőt ittszületett állampolgár sem tudhatja, mikor kerül kellemetlen helyzetbe vagy bajba. Hogyan bizonyítja be akkor, hogy ő állampolgár? Puszta kijelentése nem elég, ennélfogva vagy az állampolgársági irományát! vagy születési bizónyitvánvát kellene felmutatnia, más szóval mindenkinek magával kell hordania iratait, hogy igazolni tudja magát szükség esetén. A Walter-McCar- ran-törvény voltaképpen egyaránt sújt nempolgárt és polgárt, mindenkit. A Committee for Protection of Foreign Born-szerve- zet nagyszabású országos évi konferenciát rendez Detroitban holnap, szombaton és vasárnap, december 13-án és 14-én, a Jewish Cultural Centerben. 2705 Joy Road cim alatt. Nem kell bővebben magyarázni ennek a konferenciának óriási jelentőségét a jelen kor hisztériájában. A politikai kisebbségek, négerek, zsidók és nemzetiségek elleni bősz hajsza nemcsak nempolgárok, hanem más milliók élete felett is lebeg Damokles kardként. A Wal- ter-McCarran, a Smith- és McCarran-törvények ezeknek az üldözéseknek törvényes formát biztosítanak, noha az amerikai hagyományok és alkotmány által szentesített jogok szellemét sértik. A konferencián olyan cselekvési programot akarnak felállítani, amely a külföldi származásúak szabadságjogainak Truman demagógiának nevezi Eisenhower koreai ígéretét és utazását. WASHINGTON. — Truman elnök kijelentette sajtó- értekezletén, hogy mint főparancsnok, követeli, hogy Mac- Arthur tábornok eljuttassa hozzá koreai “béketervét”, ha létezik ilyesmi. Rámutatott arra, hogy MacArthur még miniig a hadsereg kötelékében van, miután évi 18,000 dolláros nyugdijat húz a hadügyminisztériumtól és az emberi tisztesség megköveteli, hogy ha valakinek béketerve van, arról ne beszéljen, hanem juttassa el az illetékes hatósághoz. Az elnök elutasitotta a javaslatot, hogy hívja meg a Fehér Házba Eisenhowert és McArthurt és együttesen tárgyalják meg az utóbbi “béketervét.” Kijelentette, hogy Eisenhower koreai békeigérete és utazása nem volt egyéb, mint politikai demogógia. lliiilfHiliiiiniiiimiiitiiiiiiiiiii ti in iiiiiiiiiiiiiiitiuiiiiiii in iiiiiiiiiiiiimiiimmiiiiiimiii mi un min ••MIMIM in ii iiuiimi MOST MÁR A LOVAKAT IS FOGJA NEVELNI GOMBOS ZOLTÁN Újsághír: Gombos Zoltánt az Ohio Racing Commission tagjává nevezte « ki Lausche kormányzó négy évre. Kéz kezet mos, mondja a régi, bölcs magyar mondás és most sor került arra is, hogy Gombos Zoltán kezét mossa Lausche kormányzó. Persze Gombos kezét mosták már mások, mosták már máskor is, de ez a legutóbbi, ez igazi, vagy ahogy mondják ez mán döfi. Gombos Zoltán karrierje egyre széditőbb ivekben emelkedik magasra. Az egykori Newspaper Guild-tag, koplaló kis clevelandi újságíró, immár hatalmas ujságkirály lett, akinek birodalma Clevelandtól New Yorkig tart és akinek szava Népszava, ami tudnillik istenszava és a jópásztor szava is. Most azonban a lóversenyzés szava is lett. Kifürkészhetetlenek sorsunk bölcs intézőinek gondolatai és csak Lausche kormányzó ur tudná megmondani, hogy mi kvalifikálta Gombos Zolit a Racing Commissionba, mert azt nem is feltételezzük tőle, hogy mint szolid ember hódolt volna pónidopolásának, a lovacskáknak vagy fogadásnak, ő ugyanis csakis biztosra szokott fogadni, már pedig a lovacskák nem jönnek be mindig biztosan. Szóval Gombos Zoltán lóversényzési fő vagy társbiztos lesz. ő fog .segíteni irányítani a lovak nevelését és versenyeztetését szép Ohio államban. Azután a nevelés után, amelyet az ő lapjai adtak a jobb sorsra érdemes magyarságnak ez a lépés talán nem is volt olyan váratlan vagy megmagyarázhatatlan, aminőnek először feltűnt. Ismerve közéleti vezetőink puritán becsületességét, feddhetetlen jellemét, fel se tételezzük, hogy az Ohio Racing Commission nyomtatványait Gombos Zoli kinevezése után szép csendesen, amikor már senki sem fog figyelni, esetleg talán Gombos Zoli Consolidated Printing Companyja kapná meg. Ezt a világért sem gyanúképpen mondjuk. Sőt határozottan kijelentjük, hogy ilyesmire nem leszünk hajlandók még csak gondolni sem. Nem bizony! ÜDVÖZÖLJE Amerikában és az óhazában élő barátait, szeretteit a Magyar Szó nagy karácsonyi számában! megvédésével egyszersmind az egész amerikai nép demokratikus jogait is biztosítja. Szervezetek és egyének teEisenhower koreai utazásával kapcsolatban két újságban megjelent cikk ábrázolja leginkább a helyzetet. Egyik cikk az U. S. News and World Report első oldalán jelent meg, ezzel a címmel: “Nagyobb háború Koreában.” A másik az United Mine Workers Journal, a bányászok szakszervezete lapjának vezércikke volt. Az U. S. News and World Report, mely egyike az Eisenhower mögött álló fő lapoknak, ezzel a mondattal kezdi cikkét: “Koreában nagyobb háború lesz» s nem kevesebb.” Azzal folytatja, hogy Eisenhower nem igéit gyors békét azzal, hogy Koreába megy. Más lapok szerint Eisenhower egyáltalán nem ígérte, hogy békét teremt, csak azt hangoztatta, hogy személyesen körülnéz Koreában. A körülnézés valóban megtörtént. Eisenhower három napot töltött Koreában, ahol Marc Clark főparancsnokkal és Van Fleet tábornokkal tárgyalt, valamint Syngman Rheevél, végigfutott a fronton és a fagyos hidegben együtt fogyasztott el egy ebédet a katonákkal, egy őrmesterrel és egy káplárral, kiket a fényképezés céljából kiválasztottak. Multheti lapszámunkban beszámoltunk róla, hogy a katonai vezetők nagyarányú támadást fognak javasolni Eisenhowernek, n e m c s ak Északkorea, de Kina ellen is. Hogy vaJóban mi történt a tárgyalásokon, arról nem adtak ki jelentést és nem fognak kiadni. Annyi azonban bizonyos, hogy béke már nem lesz s ugyanazok a lapok, amelyek a választás előtt mint a ‘béke emberét” igyekeztek feljátszani Eisenhowert, most azt hangoztatják, hogy nem Ígért békét. Nem számit az, hogy ezzel önmagukat hazudtolják meg, mert legnagyobbrészük annakidején beszámolt arról, hogy a nép békét vár Ike-tól. Erre figyelmezteti a bányászok lapja is Eisenhowert 's rámutat arra, hogy hiába folyik a propaganda- | manőver a nép figyelmének más irányba való terelésére, kintsék sorsukra kiható kötelességének, hogy ezen a konferencián minél nagyobb j számmal megjelenjenek. az elsőszámú kívánság a béke marad. A bányászok lapja már éppenugy tudja, mint a nagy bulvárlapok, hogy Eisenhower és tanácsadói, akik élén John Foster Dulles áll és Charles E. Wilson, aki a General Motors, a legnagyobb fegyverkezési szerződéssel rendelkező vállalat élén állt, amig hadügyminiszterré nem nevezték ki, nein akarnak békét, mert a háború szolgálja érdekeiket. Mig azonban a bulvárlapok célja segíteni a nép figyelmének elterelésé^ ben, a bányászlap célja, hogy figyelmeztesse a népet az ígéret kijátszására. Eisenhower, mióta megfordult Koreában, a Helena nevű cirkálóhajón folytatott tanácskozásokat leendő minisztereivel és egyik legközelebbi tanácsadójával, Lucius D. Clay tábornokkal, aki hírhedtté vált azzal, hogy mint az U. S. zóna kormányzója, kegyelmet adott Ilse Koch- nak, a buchenwaldi koncentrációs tábor tömeggyilkos boszorkányának, elengedve an- mak büntetését, amit még a nyugatnémet kormány sem tudott elnézni és újból elítéltette Ilse Kochot. A Helena hajó tegnap befutott Honoluluba, ahova Eisenhowert megelőzték Charles E. Wil- ! son, leendő hadügyminiszter ! és Omar Bradley tábornok, a közös haditanács elnöke, va- j lamint más katonai vezetők. Honoluluban kidolgozzák a Koreával kapcsolatos végleges tervet, ámbár Eisenhower még tárgyalni fog MacArthur tábornokkal is, aki bejelentette, hogy saját “béketervet” dolgozott ki. Nincs olyan józan ember, aki valóban béketervet várna a katonai és nagyipari vezetők együttes tárgyalásától s ma már nyílt titok, hogy Ei-. senhower, aki a választás előtt békét Ígért Koreában, most a haditervet dolgozza ki vezetőivel. Erről azonban nem jelentenek mindaddig, mig Eisenhower hivatalosan bevonul a Fehér Házba. Hogy az amerikai nép mit szól mindezekhez ? Egyelőre még nem hallatta hangját, azonban a bányászok lapja már sejteti, hogy mi lesz ez a válasz. TvltV DoM't tUít JUST BECAUSE l’M J m. /