Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-12 / 8. szám

“Educate and in­form the whole mass of the peo­ple. They are the only sure reliance for the preserva­tion of our Liber­ty.” -Th. Jeffersom.% ÁRA lOcent Vol. I. No. 8. New York, N. Y. December 12, 1952 Friday — Application for entry as second class matter is pending. Fegyverszünet helyett'^hadHonoluluban! SZÓT KÉRÜNK!! Egy 67-éves washingtoni néger lelkészt, Rev. Amos H. Carnegie-t, véresre vert két rendőr csak azért, mert egy Tenneseebe menő autóbuszon nem volt hajlandó a négerek számára elkülönített hátsó ülésre ülni. Arra hivatko­zott, hogy a legfelső törvény­szék egy döntése kimondja, hogy az államközi forgalmat lebonyolító közlekedési esz­közökön alkotmányellenes a faji elkülönítés. Az öreg néger lelkész til­takozására — törvény ide, törvény oda — senki sem ve­tett ügyet. Ez a néger lelkész amerikai állampolgár, amint a legtöbb néger az, noha nem mindegyik. Legalább egy­millió néger él az országban, akinek nincs állampolgársága, Egy uj törvény többek közt előírja, hogy minden nem­polgár köteles állandóan ma­gával hordani a regisztrálá­sáról szóló személyazonosságij igazolványát, jeléül annak, hogy nem polgár, nem élvezi; ugyanazokat a jogokat, mint \ a polgár. Csakhogy a való-j ságban úgy van, hogy nem-; csak nempolgár, hanem hono- j sitott, sőt ittszületett állam­polgár sem tudhatja, mikor kerül kellemetlen helyzetbe vagy bajba. Hogyan bizo­nyítja be akkor, hogy ő ál­lampolgár? Puszta kijelenté­se nem elég, ennélfogva vagy az állampolgársági irományát! vagy születési bizónyitvánvát kellene felmutatnia, más szó­val mindenkinek magával kell hordania iratait, hogy igazolni tudja magát szük­ség esetén. A Walter-McCar- ran-törvény voltaképpen egy­aránt sújt nempolgárt és pol­gárt, mindenkit. A Committee for Protec­tion of Foreign Born-szerve- zet nagyszabású országos évi konferenciát rendez Detroit­ban holnap, szombaton és vasárnap, december 13-án és 14-én, a Jewish Cultural Cen­terben. 2705 Joy Road cim alatt. Nem kell bővebben ma­gyarázni ennek a konferen­ciának óriási jelentőségét a jelen kor hisztériájában. A politikai kisebbségek, nége­rek, zsidók és nemzetiségek elleni bősz hajsza nemcsak nempolgárok, hanem más milliók élete felett is lebeg Damokles kardként. A Wal- ter-McCarran, a Smith- és McCarran-törvények ezeknek az üldözéseknek törvényes formát biztosítanak, noha az amerikai hagyományok és al­kotmány által szentesített jo­gok szellemét sértik. A kon­ferencián olyan cselekvési programot akarnak felállíta­ni, amely a külföldi szárma­zásúak szabadságjogainak Truman demagógiának nevezi Eisenhower koreai ígéretét és utazását. WASHINGTON. — Truman elnök kijelentette sajtó- értekezletén, hogy mint főparancsnok, követeli, hogy Mac- Arthur tábornok eljuttassa hozzá koreai “béketervét”, ha létezik ilyesmi. Rámutatott arra, hogy MacArthur még min­iig a hadsereg kötelékében van, miután évi 18,000 dolláros nyugdijat húz a hadügyminisztériumtól és az emberi tisz­tesség megköveteli, hogy ha valakinek béketerve van, arról ne beszéljen, hanem juttassa el az illetékes hatósághoz. Az elnök elutasitotta a javaslatot, hogy hívja meg a Fehér Házba Eisenhowert és McArthurt és együttesen tárgyal­ják meg az utóbbi “béketervét.” Kijelentette, hogy Eisen­hower koreai békeigérete és utazása nem volt egyéb, mint politikai demogógia. lliiilfHiliiiiniiiimiiitiiiiiiiiiii ti in iiiiiiiiiiiiiiitiuiiiiiii in iiiiiiiiiiiiimiiimmiiiiiimiii mi un min ••MIMIM in ii iiuiimi MOST MÁR A LOVAKAT IS FOGJA NEVELNI GOMBOS ZOLTÁN Újsághír: Gombos Zoltánt az Ohio Racing Commission tagjává nevezte « ki Lausche kormányzó négy évre. Kéz kezet mos, mondja a régi, bölcs magyar mondás és most sor került arra is, hogy Gombos Zoltán kezét mossa Lausche kormányzó. Persze Gombos kezét mosták már má­sok, mosták már máskor is, de ez a legutóbbi, ez igazi, vagy ahogy mondják ez mán döfi. Gombos Zoltán karrierje egyre széditőbb ivekben emel­kedik magasra. Az egykori Newspaper Guild-tag, koplaló kis clevelandi újságíró, immár hatalmas ujságkirály lett, akinek birodalma Clevelandtól New Yorkig tart és akinek szava Népszava, ami tudnillik istenszava és a jópásztor sza­va is. Most azonban a lóversenyzés szava is lett. Kifürkészhetetlenek sorsunk bölcs intézőinek gondolatai és csak Lausche kormányzó ur tudná megmondani, hogy mi kvalifikálta Gombos Zolit a Racing Commissionba, mert azt nem is feltételezzük tőle, hogy mint szolid ember hódolt volna pónidopolásának, a lovacskáknak vagy fogadásnak, ő ugyanis csakis biztosra szokott fogadni, már pedig a lo­vacskák nem jönnek be mindig biztosan. Szóval Gombos Zoltán lóversényzési fő vagy társbiztos lesz. ő fog .segíteni irányítani a lovak nevelését és verse­nyeztetését szép Ohio államban. Azután a nevelés után, ame­lyet az ő lapjai adtak a jobb sorsra érdemes magyarságnak ez a lépés talán nem is volt olyan váratlan vagy megma­gyarázhatatlan, aminőnek először feltűnt. Ismerve közéleti vezetőink puritán becsületességét, feddhetetlen jellemét, fel se tételezzük, hogy az Ohio Racing Commission nyomtatványait Gombos Zoli kinevezése után szép csendesen, amikor már senki sem fog figyelni, esetleg talán Gombos Zoli Consolidated Printing Companyja kapná meg. Ezt a világért sem gyanúképpen mondjuk. Sőt határozottan kijelentjük, hogy ilyesmire nem le­szünk hajlandók még csak gondolni sem. Nem bizony! ÜDVÖZÖLJE Amerikában és az óhazában élő barátait, szeretteit a Magyar Szó nagy karácsonyi számában! megvédésével egyszersmind az egész amerikai nép demok­ratikus jogait is biztosítja. Szervezetek és egyének te­Eisenhower koreai utazásá­val kapcsolatban két újság­ban megjelent cikk ábrázolja leginkább a helyzetet. Egyik cikk az U. S. News and World Report első oldalán je­lent meg, ezzel a címmel: “Nagyobb háború Koreában.” A másik az United Mine Workers Journal, a bányá­szok szakszervezete lapjának vezércikke volt. Az U. S. News and World Report, mely egyike az Ei­senhower mögött álló fő la­poknak, ezzel a mondattal kezdi cikkét: “Koreában na­gyobb háború lesz» s nem ke­vesebb.” Azzal folytatja, hogy Eisenhower nem igéit gyors békét azzal, hogy Koreába megy. Más lapok szerint Ei­senhower egyáltalán nem ígérte, hogy békét teremt, csak azt hangoztatta, hogy személyesen körülnéz Koreá­ban. A körülnézés valóban meg­történt. Eisenhower három napot töltött Koreában, ahol Marc Clark főparancsnokkal és Van Fleet tábornokkal tár­gyalt, valamint Syngman Rheevél, végigfutott a fron­ton és a fagyos hidegben együtt fogyasztott el egy ebé­det a katonákkal, egy őrmes­terrel és egy káplárral, ki­ket a fényképezés céljából ki­választottak. Multheti lapszámunkban beszámoltunk róla, hogy a katonai vezetők nagyarányú támadást fognak javasolni Eisenhowernek, n e m c s ak Északkorea, de Kina ellen is. Hogy vaJóban mi történt a tárgyalásokon, arról nem ad­tak ki jelentést és nem fog­nak kiadni. Annyi azonban bizonyos, hogy béke már nem lesz s ugyanazok a lapok, amelyek a választás előtt mint a ‘béke emberét” igye­keztek feljátszani Eisenho­wert, most azt hangoztatják, hogy nem Ígért békét. Nem számit az, hogy ezzel önma­gukat hazudtolják meg, mert legnagyobbrészük annakide­jén beszámolt arról, hogy a nép békét vár Ike-tól. Erre figyelmezteti a bá­nyászok lapja is Eisenho­wert 's rámutat arra, hogy hiába folyik a propaganda- | manőver a nép figyelmének más irányba való terelésére, kintsék sorsukra kiható kö­telességének, hogy ezen a konferencián minél nagyobb j számmal megjelenjenek. az elsőszámú kívánság a bé­ke marad. A bányászok lapja már éppenugy tudja, mint a nagy bulvárlapok, hogy Ei­senhower és tanácsadói, akik élén John Foster Dulles áll és Charles E. Wilson, aki a General Motors, a legnagyobb fegyverkezési szerződéssel rendelkező vállalat élén állt, amig hadügyminiszterré nem nevezték ki, nein akarnak bé­két, mert a háború szolgálja érdekeiket. Mig azonban a bulvárlapok célja segíteni a nép figyelmének elterelésé^ ben, a bányászlap célja, hogy figyelmeztesse a népet az ígéret kijátszására. Eisenhower, mióta megfor­dult Koreában, a Helena ne­vű cirkálóhajón folytatott tanácskozásokat leendő mi­nisztereivel és egyik legköze­lebbi tanácsadójával, Lucius D. Clay tábornokkal, aki hír­hedtté vált azzal, hogy mint az U. S. zóna kormányzója, kegyelmet adott Ilse Koch- nak, a buchenwaldi koncent­rációs tábor tömeggyilkos bo­szorkányának, elengedve an- mak büntetését, amit még a nyugatnémet kormány sem tudott elnézni és újból elítél­tette Ilse Kochot. A Helena hajó tegnap befutott Hono­luluba, ahova Eisenhowert megelőzték Charles E. Wil- ! son, leendő hadügyminiszter ! és Omar Bradley tábornok, a közös haditanács elnöke, va- j lamint más katonai vezetők. Honoluluban kidolgozzák a Koreával kapcsolatos végle­ges tervet, ámbár Eisenho­wer még tárgyalni fog Mac­Arthur tábornokkal is, aki bejelentette, hogy saját “bé­ketervet” dolgozott ki. Nincs olyan józan ember, aki valóban béketervet várna a katonai és nagyipari veze­tők együttes tárgyalásától s ma már nyílt titok, hogy Ei-. senhower, aki a választás előtt békét Ígért Koreában, most a haditervet dolgozza ki vezetőivel. Erről azonban nem jelentenek mindaddig, mig Eisenhower hivatalosan bevonul a Fehér Házba. Hogy az amerikai nép mit szól mindezekhez ? Egyelőre még nem hallatta hangját, azonban a bányászok lapja már sejteti, hogy mi lesz ez a válasz. TvltV DoM't tUít JUST BECAUSE l’M J m. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom