Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-11-07 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZŐ November 7 1952 Am in o uclii vagyok...- Szebenyei József rovata á sziámi ikrek Amerikában Jó üzlet a vörösfalás Ez a mi jó, hatalmas, uj hazánk, — amire mindig szeretettel gondolunk akármilyen politikai csoporthoz vágj párthoz tartozunk is, — a maga demokratikus alkotmányával, Lincolnjával. Rooseveltjével, minden demokratikusan gondolkodó bevándorló szivébe fészkelte magát, mert a hála és a szeretet érzését ültette el a bevándorló szivébe az első naptól kezdve ahogy megérkezett. Hisz a szabadságjogok, az emberi jogok, a szólás- és sajtószabadság mind oda tendálnak, hogy hálával adózzék az ember azoknak kik ezt a mi Alkotmányunkat, a Bill of Rights sorait papírra vetették és megszavazták. Viszont kissé furcsa .szemmel, szokatlanul gyanús szemmel nézzük azokat, akik ezeket az alkotmányos jogokat le akai’ják seperni a Tíz Pa- Szebenyei J. rancsolat'szerü tábláról. Hoznak törvényeket amiknek semmi közük az egyéni szabadságjogokat hirdető ídkotmányszerü alaptörvényekhez és szinte érthetetlen, hogy maga az alkotmányt védelmező és biztositó legfelsőbb bíróság. is helybenhagyja. Ezeket az elnök nevezi ki és ha az elnök valamit jónak lát, akkor a kinevezett bírónak nem illik ellenkező véleményt hangoztatni. Van néhány ilyen is a Truman adminisztráció alatt. Van egy-két olyan is, aki mint dühös vörösfaló jutott a legfelsőbb bírósági örökös állásba. Nos ettől jéicíául mit várhat a 'polgár ? Alkotmánytiszteletet ott is ahol' például a progresszív szocialista mozgalom híveiről van szó ? Amire ki akartam térni, — csak elfilozofálom magam mindig, ahelyett, hogy a tárgyra térnék —, az az, hogy manapság odajutottunk, hogy nincs az országban jobb biznisz mint a vörösfaló biznisz. Volt.egy idő Európában, amikor a zsidófaló üzlet virágzott legjobban, leggyorsabban és legve- szélytelenébb alapon. Aztán következett a zsidóölés, ami még jobban jövedelmezett, mért a meggyilkolt zsidónak nem volt ideje végrendeletet írni, tehát mindent a gyilkos örökölt. Ez pedig csak azt mutatja, hogy a zsidófalás a zsi- dóöléshez vezet és a négérfal᧠a lincselést előzi meg, a vörösfalás, — mit tudom én hová vezethet az ilyen fasiszta-, szellemű világban. Magyar vonatkozásban itt ebben a szabad és boldog Amerikában ismerek valami harminc-negyven olyan alakot a magyar sajtóiparban, rádió és egyéb politikai vonalon, J?ból élnek, —_ki jobban.dn rosszabbul, — hogy-^vq- örsfalási bizniszbe mentek. Van égj’ sereg lap például aminek a fő jövedelmi forrása onnan származik, hogy a munkásság haladóbb szellemű csoportját, azok vezetőit, sőt azok sajtóját piszkolja, hazudik rendületlenül, mindent rájuk ken amit csak kenni lehet és honnan kapják mindezért a fizetésüket, kérdik önök? Hát honnan? A Free Europe cimíi szövetkezet milliókat kap a milliomos gyárosoktól, bankároktól, a Dupontoktóí, a fegyvergyárosoktól meg a Fordoktól. A pénz egy jó részét rádión való propagandára, vörösfalásra és hazudozásra költik, mindent elferdítve sugároznak bele a világba húsz nyelven és ha már nyelvről van szó, megjelenik egy dologtalan svihák náluk, bemondja, hogy ő milyen nagyszerűen tud vöröset falni, hát adnak neki is egy dohányt, hagy éljen szegény ő is ha hajlandó a kapitalista nótát zengeni akár sajtóban, akár rádióban. Mondom, van egy sereg' szökött magyar jancsi, aki ha nem is nagy, de elég szép fizetést húz azon a címen, hogy rossz vicceket mond a Sztálinról, még a Rákosiról, vagy összehazudnak füt-fát és tűzifának háborúra — nagyobbára a “demokrácia” nevében. '.A magyar sajtóban itt Amerikában van valami negyven, újság — nagyobbára hetilapok, egy-két napilap is, amelyek ma már a lecsökkent olvasók mellett csak úgy tudnak megélni, ha a vörösfalást gyakorolják és a butára propagált kereskedőktől, egyesületektől húzhatnak mellékjövedelmeket ezen vagy azon a cimen. Ez a mi gyönyörű és hatalmas fogadott hazánk csudálatos gazdasági és ipari fejlettségével — mint mondani szokás — a. lehetetlenségek hazája —, már olyan csudákat is termelt, hogy a világ más népeinek eláll a szeme-szája tő^e. Nem tudom miért ne lehessen itt megélni anélkül, hogy egy kisebbségi csoportot kelljen piszkolni és gyalázni a puszta megélhetés reményében. Aki itt nem tud megélni tisztes munkával, becstelen hazudozás nélkül azt nem kellet volna elsősorban beereszteni Ellis Islandon túl. De a svihákoknak, akiknek hazulról el kellett szökni, mert a feketézést ott szigorúan büntetik, meg mert otthon sem akartak dolgozni, 'hanem csak csalásból és fékerségből élni, itt jól jön ez a megélhetési mód, mert szintén nem jár munkával és keresni meg lehet rajta. 'Vannak ezrével akik abból élnek Amerikában, hogy négerek ellen uszítanak. Vannak más nemzetiségiek, akik a maguk fajtájának egyes csoportjai ellen uszítanak és agitálnak és ezek között szerepelnek a magyar nyilasok, nácik, meg vörösfalók, akik megszöktek a munka elől, yagy mert semmitevő vacakok voltak otthon is, hát menekültek minden elől ami kötelességgel és dologgal járna. Vannak olyanok is, akik abból élnek, hogy besúgnak a másik magyarra. A spionkodás mindig jól fizetett mester^ Az emberiség fantáziáját rendkívüli mértékben foglalkoztatta annak idején a sziámi ikrek létezése, és még ma is aligha van ember, aki be hallott volna róluk. De , azt már kevesen tudják, hogy a sziámi, ikrek Amerikába vándoroltak be, North Carolinában telepedtek le és Hagy családokat alapítottak. Csang és Eng 1874-ben haltak -meg. 22 gyermekük volt. Az utolsó tavaly halt meg, de valószínűleg ezer élő uokájuk, dédunokájuk és ükunokájuk él még ma is. Egyik-másik magas állást betöltő polgár, a legtöbb átlagos adófizető. Közülük sokan megőrizték azt a nevet, amelyet a sziámi ikrek mint amerikai állampolgárok felvettek: a Bunker nevet?- Mt. Airy, N.C.-ban még számos leszármozottjuk él és híven őrzi emlékét. A sziámi ikrek mellcsontjait egy rövid, vastag husszalag kötötte össze. A származékok családjaiban nem egyszer szüllettek ikrek, de azok nem voltak öszenőve. Még őrzik emléktárgyaikat, többek közt azt a kétüléses széles széket, amelyben természetesen együtt szoktak üldögélni. Még megvan a hosszú láncon csüngő aranyórájuk, amelyet közösen (használtak. Kistermetű, de roppant erős enfberek voltak az ősök, akiket gyakran alkalmaztak házépítésnél, mert négykezükkel gyorsan dolgoztak. Vásárokon ketten inégv- hat- nyolc ellenféllel szemben is győztekCsang Eng 1811-ben született, illetve születtek. Apjuk kínai halász, anyjuknak pedig kínai- sziámi őseik voltak. Sziámbán “kínai ikrekének nevezték őket. Születésük hire óriási izgalmat keltett szülőföldjükön. Hírek terjedtek el, hogy elérkezett a világ vége és a király már arra gondolt, hogy megöleti őket, mert születésük rossz ómennek látszott. Anyjuk ellenezte a sziámi orvosok tanácsát, hogy fűrészeljék vagy égessék szét egymástól a két fiút. Arra nevelte gyermekeit, hogy együtt fussanak, ússzanak, halásszanak és játszadozzanak, amint a többi tiz gyermeke csinálta. A két iker egyéniség teljesen elütött egymástól már ifjú korában is. Ha nézeteltérésük támadt, többbnyire Eng engedett az agresszívebb-» Csangnak, de gyakran édesanyjuknak kellett közbelépni, hogy kibékítse őket egymással. Nyolcéves korukban meghalt az apjuk és az ikrek elmentek dolgozni, hogy a népes család* fenntartásához hozzájáruljanak: eleinte mint utcai árusok, később mint kacsatermesztök tojáseladásra. 1824-ben egy angol kereskedő, Robert Hunter, az anyjuknak ígért havi pénzsegély fejében. magával vitte az ikreket egy világkörüli j útra. Bejárták az angol szigeteket és alávetették magukat a sebészorvosok kirá- ljú kollégiuma vizsgálatainak. Az orvosok megállapították, hogy idegrendszerük két teljes, különvált ideg- rendszer. Az öszekapcsoló közös husszalagban közös köldökük volt. Ha itt meg- pzurták őket gombostűvel, azt mindketten érezték, de ujjnyira jobbra vagy balra, más csak az egyik érezte vagy a másik. A csodálatos huscsomó Az összekötő huscsomó kerülete nyolc hüvely volt és ropant hajlékonysággal birt. A két iker mozgásbeli szabadsága ámulatba ejtette a bx-it megfigyelőket. A kényelem kedvéért rendszerint álltak és egymás vállára tették karjaikat, de tudtak állni vagy feküdni ugj” is( hogy hátat fordítottak egymásnak. Tudtak együtt futni és ugrani, lovagolni és bukfencezni. Sose tértek többé vissza Sziámba. — Életük hátralevő részét rövid megszakítással Amerikába töltötték, ahol egy ideig P. T. Barnum rnu- izeumában mutogatták magukat. 21 éves korukban önállósították és féldolláros belépődíjak mellett mutogatták magukat. Ezer meg ezer mérföldet beutaztak igy. Majd 1839-ben végleg letelepedtek a hegyvidéki Wil- kesboro községben, amely Ff^yilaHók. •’sSazpeäe#., vnJKAz ikrek itt égy 110 akke- ,ros birtokot vásároltak maguknak egyrssáíáz ezüstért. Csang' és Eng ekkor 28-éve- sek voltak és? nyugalomra vágytak, mert . beleuntak, hogy; az ' emberek folyton bámuljanak rájuk. A negy- lakókat„ nem _?zav«|rta testi furcsaságuk, az idegeneket érdemeik’... szerint fogadták vagy vetették ki közösségükből. Itt az egyik farmernek, aki néha lélkészi teendőket is végzett, volt két önálló gondolkodású fiatal leánya: holland és ir leszár- mazásu qugkerék. Az ikrek idvaroltak a leányoknak, aztán kettős lakzit ültek. Kettős házaséletük Az elterjedt pletykák és találgatások ellenére házasságuk komoly, különálló és kivételesen sikerült volt. 1849-ben az ikrek White Plains, N.C.-ba költöztek és két házat építettek maguknak egy mérföld távolságnyira egymástól. Itt éltek még 25 évig halálukig. Három napot az egyik házban töltöttek az egyik asz- szonnyal, hármat a másikban a másikkal. Engékuek hét fiú és öt lányuk született, Csángóknak hét fiuk és három lányuk. Itteni éveik voltak egész «Jetük legboldogabb szakasza. Szórakozásaik tekintettében volt legtöbb veszekedésük. Eng például egész éjijei fent akart lenni és sakkozott gyermekeivel vagy ,pókerezett a barátaival,, amitől az álmo3 Csang sokat szenvedett. Néha a feleségek összekocódtak és az ikrek a kiki a maga párjának védelmére keltek. Többnyire azonban jól megfértek egymással. Nem igaz az, amivel rossz nyelvek vádolták őket, hogy pénzszerzésből nem akarják a műtétet mely szétválasztotta volna őket, mert mihelyt volt egy kis fölös pén- teük, ^[(vosokkal tanácskoztak a műtét ügyében, de az orvosok lebeszélték róla őket. Hogyan haltak meg? .. 1872-ben Csang szívrohamot kapott és részben megbénult. Hallása leromlott, ívásnak adta magát. Eng lantialkoholista volt, a fivé- vére ivásainak nem volt rá hatása, de többet veszekedtek mint azelőtt. Gyakran 'hosszabb ideig nem beszéltek egymással, de azért folytatták a három-háromnapos házcserét. A maga házában feltétlen ur volt az egyik vagy a másik, és a másikuk ilyenkor feltétlenül engedelmeskedett a házigazdának. 1874-ben Csang súlyos bronchitist kapott, de súlyos állapota ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy áthajtsanak a másik házba, mert úgy hozta a sor. Hifiiig ' „suK szerint nyitott kocsiban mentek. Másnap éjjel Csang meghalt. Eng érezte hogy Valami nincs rendben, behivatta kisfiát, aki megmondta, ' hogy: “Uncle Chang halott”. “No, akkor nekem is mennem kell”, mondta Eng. A család, az utolsó szalmaszálba kapaszkodva, sürgősen hivatta a háziorvost, hogy operálja le róla a halottat, de még az orvos megérkezése előtt Eng is Kiszenvedett. Utólagos vizsgálat kimutatta, j hogy az operáció se menthette volna meg. ség volt, de ha most a vörösökre súg be, akkor még dicsőséget is arat nem csak dohányt. Arra azonban nem gondolnak ezek az urak, hogy mi lett •Judás vége — a harminc ezüst ellenére... Pénzét visszaadjuk, rs , ... i* nem tataija jónak 1 évig borotválkozhat 130 drb kitűnő, duplaélü KANCO- PENGÉVEL Értéke $3.90, de Ára csak $2. Az Ízléses tokban minden penge külön csomagolva. — Minden önborotvake- szülékhez használható. — .Garantált. Jelezze: "-kon? vagy vastag pengét óhajt-e ? Mef»»endelhető a M; ,./nr Joviméi. 130 East 10th St.. New Veik *, N. Y. Név: ............................................. Cim: . ................................. City .................... State... 4_ mm mu iMnmmimi A legjobb minőségű svéd acélból készült *
