Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-07 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 7 1952 Jó üzlet a hidegháború a lem monopóliumoknak a marokkói, a rhodéziai és belga-kongói bányászokat éh­bérért zsákmányolták ki. így jutottak a Wall-streeti befek­tetők 1949-ben 88 millió dol­lárhoz, majd 1951-ben 150 millióhoz. A becslések szerint íz Anaconda Copper 1951-ben ninden munkása után 1,997 lollár tiszta bevételre tett szert. Feltűnő a szoros kapcsolat i Morgan-féle fémmonopóli- im igazgatói és a kormány politikai tervezőhvatali közt. . ohn Foster Dulles, “a hi- legháboru főmérnöke”, éve­den át az International Nic- lel Co. igazgatója és főtaná- sosa volt. Ez a vállalat ‘Mor- ranék legértékesebb korona- kszere.’ A hidegháború to­jásával jutott a fémmonopó- ium fokozott termeléshez és nagas árakhoz, használta fel i kormány tekintélyét és cincstárát ahhoz, hogy “a ‘szabad világ védelme’ jelszó­val a világon mindenütt ma­jához kaparintson bányákat. Lucius D. Clay tábornok, ^.-Németország volt főbiz­tosa, a Newmont Mining Co. igazgatója. Charles E. Wil­son, a volt mozgósítási főnök A Délafrikai Unió Cumeb- ; bányáiban napi 50 centet fi- 1 zetnek a munkásoknak és a 1 munkafelügyelők ostorai gon- ; tíoskodnak arról, hogy a bá­nyászok a bérért megdolgoz­zanak. így aztán az eredeti- i leg befektetett 6.2 millió dol­láros tőkét három év alatt visszakapták a tőkések s az­óta az adók levonása után évi 20 millió dollár tiszta be­vételre tesznek szert. Ezek a bányák, a' világ legértéke­sebb bányái, a Morganok ke­zében vannak. Hogy hogy ju­tottak hozzá, inagábanvéve is érdekes történet, amely élénk fényt vet az amerikai külpoli­tika bizonyos céljaira is. Amikor James F. Byr­nes volt a külügyminiszter, az Egyesült Nemzetek ame­rikai delegátusai azzal utasí­tották el a Délafrikai Uniótól megszabadulni vágyó délnyu­gatafrikai vezetők követelé­sét, hogy ez beavatkozás lenne a Délafrikai Unió bel- íigyeibe. Néhány évvel ké­sőbb a Délafrikai Unió a Dél- nyugatafrikában levő Cumeb- bányákat, amelyet azelőtt a németeké voltak, egy pénz­csoportnak adta át. Ebben a csoportban a Morgan és New­mont Mining-cég kétharmad részhez jutott. Jelenleg Byr­nes ennek a Newmont Mi- ningnak az igazgatója. Az a botrányos történet, hogy a Morganok kezében le­vő réz-cink-ólom monopólium hogyan használta fel a kor­mányt az amerikai nép és más idegen népek kirablásá- é _ -.új—lA - A’/1 Mill and Smelters Workers tanulmányában. A könyörte­len fosztogatás olyan példája ez, amelyet bízvást alkalmaz­ni lehet az olaj-, az acél-, a gumi és más alapipar mono­póliumaira. Ez a tanulmány kimutat­ja, hogy Wall Street kormá­nya a Marshall-terv alamizs­náival, hosszúlejáratú kölcsö­nökkel és politikai nyomással Morganék fémmonopóliumát az egész világon igen jól jö-| védelmező bányüzletekhez juttatta. Az adófizetők dol­lármillióit használták fel utak és vasutak építésére, expedí­ciókra és terjeszkedésre, hogy ezeket a bányavállalato­kat még több haszonhoz jut­tassák, közben pedig a perui, legfőbb tanácsadója: Fred Searls, a Newmont Mining elnöke, Morganék fő össze­kötő tisztje. A kormány szá­mára fémeket vásárló “vé­delmi anyagbeszerző hivatal” Morgan emberei és olyanok kezében van, akik szoros kapcsolatban állnak Morga- nékkal. Ezek Wall Street-em- berek. “Ez a hivatal, Írja a Mine- Mill jelentése, osztja ki a kormánytól szerzett előnyö­ket a fémvállalatok közt,” amelyek közül a nyolc legna­gyobb 1951-ben az adólevo­nások előtt 679 millió dollárt keresett (ezek a nem-vas fém vállalatok.) 1939-ben ez az összeg csak 163 millió volt, le már 1947-ben, a hideghá­ború első évében — 488 mil- fóra ugrott fel. Ezt a monopóliumot a Mine, Mill szerint le kell épí­teni, többek közt a trösztel- leni törvény segítségével, a világ fémforrásainak külö­nösen az elmaradt ipari or­szágok előtt való feltárásá­val, a kisebb bányavállalatok segítségével, a fémbányászok munkaidejének leszállításá­val és béreik felmelésével. HOGYAN ÉLNEK AZ ÚJONNAN ÉRKEZETTEK IZRAELBEN AZ AMERIKAI EGYHÁZAK TANÁCSA A HÁBORÚS TERVEK ELLEN Az Egyházak Világtanácsa svájci kőnyomatosa közli azt a nyilatkozatot, amelyet az Egyesült Államok legnagyobb protestáns egyházainak közös szervezete, a Krisztus Egyhá­zainak Országos Tanácsa ~ ?x %rr"Hi; ~ü * amelyet a múlt asárnap a Tanács kebelébe rnrtozó egyházak valamennyi emplomában felolvastak. A nyilatkozat azzal kezdi, fogy az Egyesült Államok az utolsó tiz év folyamán a cöbbi nemzetek között uj helyzetbe került, mert hatal­ma megnövekedett. Ez nagy erkölcsi felelősséggel jár együtt. A Tanács megkérde­zi, hogy tudatában van-e az ország ennek a felelősségnek. “Vannak — mondja a nyilat­kozat .— akik azt szeretnék, hogy az Egyesült Államok egy úgynevezett szent hábo­rúba kezdjen és azt véghez vigye. Ezek azt kívánnák, hogy a hideg háborút köves­se egy, a magunk módján ve­zetett meleg háború. Mi arra A Clevelandi W. S.-i Munkás Dalárda NOVEMBER Hó 15-ÉN, SZOMBAT ÉS VASÁRNAP NAGYSZABÁSÚ BAZÁRT rendez. — A kétnapos nagyszabású bazáron a Munkás Dalárda értékes tárgyakat, bútort is bocsát árusításba. Azonkívül házilag készült kitűnő tészták lesznek kisorsolva és árusítva. Belépődij nincs. — !-! MAGYAR CATERING A BROHXBAN !-! KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más alkalomra GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! Érdeklődni lehet esténként PO 4-9430, vagy TA 8-4618. — Helyszíni riport — JERUZSÁLEM. — Az Iz- ráelbe érkező bevándoroltak számára három kezdeti lehe­tőség van: a hadsereg, ideig­lenes munkatáborok, vagy erősen specializált munka a mezőgazdaságban és munka- közösségekben. A bevándoroltak legna- gyobbrésze az ideiglenes munkatáborokban kénytelen letölteni az első két évet. Legnagyobbrészük csak igen kevés holmival érkezik, mindössze néhány ruhadarab­bal. A legelső dolog az, hogy a hajóval, vagy repülőgéppel érkező bevándoroltak több oltást kapnak, különböző be­tegségek ellen. A táborokban, sátrakban, jobb esetben deszkabarakok- ban élnek a bevándoroltak, minden kényelem nélkül és az ivóvizet egyes esetekben meglehetős távolságból kell beszerezniük. A kormány, ahogy a pénzügyi helyzet megengedi, igyekezik rendes falukká kiépíteni ezeket a táborokat. A kollektiv farmokon, me­lyeket kibutzoknak neveznek, már más a helyzet. Vannak azonban kollektiv ipartele­pek is, melyeket szintén ki­butzoknak neveznek. A far­mokon nagyrészben kollektiv alapon történik a munka s a társadalmi, kulturális és egészségügyi szolgálatokról a közösség gondoskodik. Min­den család számára külön, privát lakás. Az országban 214 kinuts van, melyekben 73 ezer ember él. Azonban csupán a földmi- velés egy része folyik kollek­tiv alapon. A falvakban élők magánalapon folytatják a mezőgazdaságot, kölcsönös se­gítséggel dolgozva a felpar­cellázott kisbirtokokon. Min­den ilyen farm nagysága egy­forma és tulajdonosaiknak ti­los kisegítő munkásokat al­kalmazni, hanem személye­sen kell megművelni a földet. Különös hely az, amit a munkások szakszervezete, a Histadruth foglal el az or­szágban. Ugyanakkor, mikor a munkások 75 százaléka tagja a szervezetnek, egy­szersmind ez a legnagyobb munkaadó is s több mint 100 ezer munkás dolgozik a tulaj­donában lévő ipari üzemek­ben és kibutzokban, tulajdo­nában van a bankok nagy­része. Minden 18 és 21 év közötti fiatal, férfiak és lányok egy­aránt kötelesek két évet szol­gálni az izráeli hadseregben, mely a középkeleti országok legjobban kiképzett hadsere­ge. A katonák teljes ellátást és egyenlő díjazást kapnak s az első évben nemcsak a fegy­verhasználatra képzik ki őket, de megtanulják a hé­ber nyelvet is A bevándor­lók ugyanis mintegy 50 nyel­vet beszélnek, de az ország ki v ,stales . nyelve a héber, ám­bár a hivatalos iratok héber, arab és angol nyelven készül­nek. A kiképzés mellett a ka­tonák mezőgazdasági munkát is végeznek és a hadsereg teljesen maga állítja elő élel­miszer szükségletét. A hadseregben szolgáló ka­tonák a második évben kér­hetik kihelyezésüket a határ­vidékre, ahol a mezőgazda­ságban dolgoznak, cte ugyan­akkor naponta gyakorlatozást is végeznek. Ha valaki har­madik évet is akae szolgálni a hadseregben, azt kiképzik a szolgálat mellett még ipari szakmunkára is. Ámbár a jelenben béke van az országban, a határmentén élő fölmunkások még mindig állandóan kéznél kell, hogy tartsák a fegyvert s fel van­nak készülve az arabok eset­leges támadására. Kisebb összecsapások gyakoriak a határ mentén, miután az Iz- ráel létezésébe bele nem nyugvó Arab Liga még min­dig igyekszik Izráel ellen búj­tam a szomszédos arab tör­zseket. Sporthírek BROOKHATTAN vs. NEW YORK AMERICANS 2:1 Közel 5,000 néző jelent meg a Yankee Stádiumban a kettős newyorki derby-mérkőzésen. A két bronxi csapat találkozása igazi derby stilusban, óriási küz­delem “JegyeDen folyt ie, ,._ckr: bői a jobb védelemmel rendel­kező Brookhattan került ki győztesen. A New York Americans jól működő csatársora nem birt megbirkózni a szenzációs napot kifogó ellenfél kapusával. Hispanos — Hakoah 4:1 (3:0) A Yankee Stádiumban elő- mérkőzésen az elsőrangúan kombináló spanyol csapat köny- nyüszerrel győzött a Hakoah csapata ellen. A mezőnyben szé­pen játszó Hakoah csatársora a kapu előtt teljesen csődöt mon­dott, mig a spanyol csatársor állandóan kihasználva az ellen­fél védelem bizonytalanságát, 4 góllal terhelte meg Rotshild ka­puját és a második félidőben csak fél-gőzzel játszva is bebiz­tosította a győzelmet. Magyar S. C. — Pfaelzer 4:1 (3:1) A Zerega Oval-on megtartott liga-bajnoki mérkőzésen a jó formában levő magyar csapat szép küzdelemben újabb két bajnoki ponttal lett gazdagabb. A szépen összejátszó magyar csatársor ellen a nehezen küz­dő ellenfél védeleme nem tu­dott megoldást találni és Rá- kóczy és Málnássy lövései négy ízben utat találtak a hálóba. A védelemben. Barát hibátlan ka­puőrzése érdemel dicséretet. A magyar csapat uj centerhalf ja, Vram, szép játékkal mutatko­zott be. Vasárnap, november 9-iki mérkőzések: Vasárnap, nov. 9-én újabb (és utolsó) kettős mérkőzés lesz a Yankee Stádiumban, Brookhat­tan — Hakoah és Hispano — Scotts Americans csapatai kö­zött. intjük az összes polgárokat, hogy utasítsák el az ilyen javaslatokat. Ezek nemcsak erkölcsileg hamisak, hanem meg is gyengítik, vagy ép­pen megsemmisítik az igaz­ságosabb és békésebb _rend érdekében folyó pozitív fára- fozásokat. Akik ilyen javas­atokat tesznek, nem veszik figyelembe kölcsönös függé­sünket más nemzetektől és elvetik azt a felelősséget, mely bennünket a többi né­pek iránt Isten előtt köte­lez.” A továbbiakban a nyilatko­zat hangoztatja, hogy “az Egyesült Államok a szabad­ságért és az igazságért való küzdelemben tartozik együtt­működni az összes nemzetek­kel és saját nemzeti érdekeit olyan keretek között kell meghatározni,a hogy a többi .lépek jogait és szükségeit megértse.” Majd kijelenti: ‘Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy más orszá­gokban tökéletesebb politikai, gazdasági és társadalmi jo­gokat vezessenek be, min- ienkor a képmutatás gyanú­jába fog ütközni, amig ezek a jogok nálunk nem lesznek a valóságban biztosítva.” A nyilatkozat végül kije­lenti, hogy “az Egyesült Ál­lamok által idegen országok­nak nyújtott segítség nem keresztezheti az elnyomott országok szabadságra és igaz­ságra való jogos törekvéseit. Az Egyesült Államok hatal­ma és pénzforrásai nem a saját tulajdonunk és egyszer -zámot kell adnunk Isten és az emberek előtt, hogy ho­gyan használtuk fel azokat. Akire sokat biztak, attól so­kat követelnek” — fejezi be az egyházfanács nyilatko­zata. MIT TETTÉL LAPOD ÉRDEKÉBEN E HÓNAPBAN! 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom