Reformátusok Lapja, 1971 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 Hála és reménység November hónapja kettős ünneppel köszönt reánk. Az egyik a Hálaadás Napja, a másik Advent első Vasárnapja. Ünnep mind a kettő. Az egyik visszavezet a múltba, amikor az első telepesek megtanulták nyomorúságuk kö­zepette, mit jelent életben maradni, és élvezni az élet fenntartásához szükséges eledelt. A másik ünnep, amikor a keresztyén ember imádkozik vágya és reménysége be­teljesedéséért az adventi időszak csúcspontján ragyogó ün­nepében, a Karácsonyban. Az első Hálaadás ünnepe 1621- ben volt. Az elkövetkező két év azonban magával hozta az éhséget, és pusztulással fenyegette őket. A nagy szárazság után kevés kukorica maradt meg, és amikor összegyűltek imára, szétosztották a kukorica szemeket, és mindeniknek jutott öt. Isten megtartotta őket. Azóta is azon a vidéken megismétlik a kukorica osztás jelenetét. Mit üzen az öt kukorica szem? Az első beszél a lelkiismeret szabadságáról, amely után való vágy hozta az első telepeseket az új haza föld­jére. Jelentette ez a vallás szabad gyakorlatát, az igazság meglátását és mindkettőt összefogó becsületességet. A második jelenti azt a bátorságot, amely késszé tette őket egy új világ és egy új nemzet alapkövének letételére. Vállalták az üldözéseket az óhaza földjén, küzdöttek, szen­vedtek. Vágytak béke és szabadság után, és ez a vágy adott nekik elegendő erőt ahhoz, hogy vállalják a tengeri út nehézségeit, és egy új világ bizonytalanságában annak a reménynek megvalósulását, ami magával hozza a lélek békességét, a testvéri szeretetnek örömét, egy új társadalmi élet kiformálódását a keresztyén meggyőződés keretei kö­zött. A harmadik, jelenti az Isten előtt való megalázkodást és annak az útnak keresését és megtalálását, amely Isten igaz imádásához vezet, és magával hozta a Vasárnap ér­tékét és az istentiszteletek mélységes jelentését. A negyedik jelenti a jövendőbe vetett reménységet. Minden megnyilatkozásuk magával hozta azt a reménységet, hogy megtalálják az új világban letelepült népek egymás­ban Isten gyermekét, és dolgozni fognak egy olyan jö­vendőért, amihez hasonló sehol sem található. Nem aranyat és ezüstöt jöttek keresni, hanem azt az életet, amelyben Isten kegyelme él és uralkodik. Szem előtt tartották a Szentírás üzenetét: “Elvész az a nép, amelynek látása nincsen” — látásuk egy drága jövendő volt. Az ötödik kukorica szem jellemzi azt a nemes harcot és nehéz munkát, amit a gyermekek nevelése, iskolák építése és az egymás segítésének öröme jellemez. Az új világba jöttek jövendőt keresni, de mindenekfelett építeni azt Isten kegyelméből a Szentírás vezetése alapján. így nyúlik bele a Hálaadás története, lelki ajándékok egész sorozata a mi időnkbe, amikor készülünk Annak megérkezésére, Aki királyok Királya és uraknak Ura. A jólétnek fellege eltakarja a megpróbáltatásokból fakadó napfény ragyogását szemeink elől. Készülünk az ünnepre minden esztendőben, és az minden évben gazdagabb lesz anyagiakban, pompában és szegényebb lelkiekben. Jó lenne, ha a Hálaadás szegényes öt kukorica szeme hozná Istennek üzenetét újból és újból mindannyiunk számára, és meg­tanítana bátor hitvallásra, a keresztyén erkölcs gyakorlá­sára, és hozna számunkra új látásokat, amelyek nem pusztulásról, vagy átformálódásról, hanem Istennek örök szeretetéről és bűnt megbocsátó irgalmáról beszélnek. Jön a Hálaadás napja és oda lesz minden történelmi jelentőségével, mélységes üzenetével. Jön Advent remény­séget osztó fényével, a beteljesedés utáni szent vággyal, és lassan ez is oda lesz, de Isten üzen a prófétán át: “Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!” Egry László IMÁDSÁG Kegyelmedből megterítjük asztalunkat, és szent hála­adással fordulunk Feléd az elvett jókért. Az ősz meghozta gyümölcsét. Gazdagon nézünk arra az asztalra, amely ros­kadozik ajándékaidtól. A könyhullatással vetett mag, a virágzó fák, meghozták áldásaikat, és van okunk örömre, hálaadásra. Mily jó lenne Atyánk, ha a mi hálánk meg­hozná a léleknek azt a gyümölcsét is, amely kész meglátni a nyomorúságot, és segíteni is ott, ahol szükség van a szerető szív és az imádkozó élet ajándékára. A nyomorúság idején született meg a Hálaadás Napja, de most cselekedd Atyánk, hogy a bőség idején ne feledkezzünk sem Rólad, sem szenvedő embertársainkról akárhol, akármerre is van­nak. Hadd legyen a mi ünneplésünk másoknak is öröm forrása. Engedd, hogy Advent Vasárnapja megnyissa szá­munkra a Lélek áldásainak forrását, és valósággá tegye a reménységünket az Élet Fejedelmében. Nyugtalan világban élünk, Atyánk, és oly nehéz meg­találni helyünket. A nyüzsgő világ örvénye elvesztéssel fenyeget, és keresztyén életünk érzi, hogy újból oly nagy szükségünk van Reád, Lelked erejére és a Megtartó szere- tetére, bűnt megbocsátó váltsághalálára. Engedd, Atyánk, hogy a hálaadás pohara csordultig megteljék, és örömünk, reménységünk, szent vágyakozá­sunk Utánnad és Megtartónk után átcsapjon mások életébe, gondolkozásába is, hogy meglássa az egész világ, Te vagy a mi Istenünk, Te alkottál minket és minden élő lényt e földön, hadd lehessünk mindannyian néped, és szolgálhas­sunk Téged örömmel, hálaadással, mert jó vagy Te és örökkévaló a Te kegyelmed, mely reánk száll nemzedékről nemzedékre. Ámen. Egry László Rév. Francis Vitéz, Editor 493 Amboy Avenue Perth Amboy, N. J. 08861 Please enter my subscription for the Reformátusok Lapja Megrendelem a Reformátusok Lapját for one year ( ) or ( ) years ($3.50 per year), egy évre ( ) vagy ( ) évre Subscription enclosed $......................... Előfizetés mellékelve. Renewal ( ) New Subscription ( ) Change of address only ( ) enclose old label. Name (Please Print) Street City State Zip

Next

/
Oldalképek
Tartalom