Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8-9. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA ERDÉLY “A nemzetiségeknek számszerű megoszlása nem világítja meg azt a szerepet, amit a magyarság Erdélyben betölt. A magyar kultúrfölényt Erdélyben a városok nemzetiségi megoszlása tükrözi viszza. Ezek a számok is bizonyítékai annak, hogy Erdély kultúrája magyar. Élhetnek a hegyekben oláhok, de a szellemi életet vezető városok lakossága még a román nyelvterületeken is erős magyar többséget mutat. Ezt a magyar többséget még a románok 1930-as népszámlálási adatai sem tudták eltüntetni. Itt példaképpen bemutatjuk az erdélyi törvényhatósági jogú városok népességi statisztikáját. Az erdélyi törvényhatósági jogú városok népessége, nemzetiségi megoszlás szerint 1910-ben és 1930-ban. Temesvár 1910 1930 City Lakosság összesen 72,555 91,580 Population ebből: magyar 28,552 32,513 Hungarians német 31,644 30,670 Germans oláh 7,566 24,088 Rumanians Nagyvárad Lakosság összesen 64,169 82,687 Population ebből: magyar 58,421 55,039 Hungarians német 1,416 1,118 Germans oláh 3,604 20,914 Rumanians Arad Lakosság összesen 63,166 77,181 Population ebből: magyar 46,085 41,161 Hungarians német 4,365 4,617 Germans oláh 10,279 28,537 Rumanians Kolozsvár Lakosság összesen 60,808 100,844 Population ebből: magyar 50,704 54,776 Hungarians német 1,676 2,702 Germans oláh 7,562 34,836 Rumanians Szatmárnémeti Lakosság összesen 34,892 51,495 Population ebből: magyar 33,094 30,308 Hungarians német 629 669 Germans oláh 986 13,941 Rumanians Marosvásárhely Lakosság összesen 25,517 38,517 Population ebből: magyar 22,790 25,359 Hungarians német 606 735 Germans oláh 1,717 9,493 Rumanians Az 1910-es magyar és az 1930-as román statisztika között ezekben a városokban eltolódást látunk a románság javára, aminek a magyarázata az, hogy a Regátból a román tisztviselők tömege özönlötte el az erdélyi magyar városokat. De még ez a nagyarányú oláh tisztviselő-beözönlés sem változtatta meg eme városok magyar jellegét. Nagyjából ugyanez a helyzet Erdély összes városait illetőleg. ft Városi lakosság anyanyelvi megoszlása 1910-ben és 1930-ban Nagy-Erdély területén. Anyanyelv 1910 1930 Mother Tongue absz. szám % absz. szám % Magyar 480,000 62.0 431,000 44.9 Hungarians Román 152,000 19.6 330,000 34.4 Rumanians Német 123,000 15.9 130,000 13.6 Germans Egyéb 19,000 2.5 69,000 7.1 Other Összesen 774,000 100.0 960,000 100.0 Total A Magyarországtól elszakított és Romániához csatolt Nagy-Erdélyt a geográfiai adottságok tehát minden vonatkozásban a Kárpát-medencéhez kapcsolják, amennyiben a Kárpátok hegylánca teljesen elválasztja Erdélyt Nagy- Romániától s ez a természetes akadályvonal lehetetlenné teszi Nagy-Erdélynek Romániával való gazdaságpolitikai elmélyülését is, a népességi adatokban pedig éppen a városok nemzetiségi statisztikája igazolja azt, hogy Nagy-Er- délyben ezeréven keresztül mindig megvolt a magyarok kultúrfölénye. (p. 25-26)” Dr. Fali Endre: Jogunk Erdélyhez, Budapest, 1940, p. 68. A Reformátusok Lapja jelen száma költségét a Pemco, Inc. Köteles Béla, tulajdonos fedezte. Szívessségét ezúton is köszönjük. Ligonnieri Napok Szeptember 6-7, Presbiter Szövetség gyűlése Szeptember 7-9, Református Lelkészegyesület gyűlése Szeptember 10, Bethlen Otthon Igazgatósága gyűlése ÁDÁM JENŐ ELŐADÁSA A CLEVELANDI EGYETEMEN Beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a Case Western Reserve Egyetem második félévében tantervbe felvett előadás folyik angol nyelven a “Magyar nép kultúrtörténete” címmel, melynek előadója dr. Harangi László professzor. Március közepén az előadó meghívta a Clevelandban tartózkodó Ádám Jenőt, a budapesti zene- művészeti főiskola népdaltanszékének volt professzorát, hogy tartson előadást Bartók Béla és Kodály Zoltán jelentőségéről a magyar népdalkutatást illetőleg. Először a magyar népdal sajátságait ismertette Ádám Jenő, s érdekesen illusztrálta a teremben lévő zongorán az ősi dalok törvényszerűségét. Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán voltak az elsők, kik a század- forduló táján lejegyeztek több mint tízezer dallamot, s ezzel megmentették az utókor számára ezt a nagy nemzeti kincset. Beszélt arról a vendég előadó, hogy már Liszt Ferenc sürgette a múlt század közepe táján a népi eredetű dallamok összegyűjtését. Erre a népi magyar anyagra épített zene Bartók és Kodály művein keresztül monumentális jelentőségű lett az egész világon. A diákok kérdéseire válaszolva Ádám Jenő kitért azokra a személyes kapcsolatokra, melyek Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz fűzték annakidején a budapesti zeneakadémián. Előadása végén megtanította a hallgatókat egy általa gyűjtött magyar népdal éneklésére, melynek kottáját ajándékul adta a diákoknak. Az értékes előadást nagy tapssal köszönték meg a hallgatók. Dr. Harangi László
