Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1969-06-01 / 6-7. szám

4 REFORMÁTUSOK LAPJA A kolozsvári Teológiai Fakultás A kolozsvári Teológiai Fakultás, a Bethlen Gábor alakította nagyenyedi főiskola folytatása és szellemi öröksége, 1895. őszén nyílt meg. Ugyanott nyert elhelye­zést a tanárképző internátusa is. A teológia a román megszállás 23 éve alatt olyan lelkipásztori hadsereget nevelt, amely tudományos fel- készültségével, halálig hűséges magyarságával képes volt a román uralom alatt, több mint háromnegyed millió magyar református létharcában vezető szerepet vállalni. Ugyanakkor szellemi vezetők seregével ajándékozta meg az egyetemes magyarságot is. Dr. Kenessey Béla, Nagy Károly, Dr. Ravasz László, Dr. Makkai Sándor, Dr. Révész Imre, Vásárhelyi János püspökök, Pokoly József, Dr. Tankó Béla, Dr. Bartók György, Dr. Varga Zsigmond egyetemi professzorok a fakultás tanárai vagy növendé­kei voltak. A Fakultás sajátos színt és elmélyülést nyert, mint az erdélyi református szellem képviselője és állhatatosan kereste az utat és módot, amelynek segítségével az ősi örökséget gyarapítva lehet átmenteni a szomorú és veszedelmes mából egy jobbnak ígérkező holnapba. A külföldi protestantizmus híres tudósai: Bartli Károly, Brunner Emil, Niebergall Frigyes, valamint külföldi hallgatók, szívesen jöttek személyes tapasztalat útján megismerni az itt folyó munkát. Az 1919-1940 közös beiratkozottak közül 1962 er­délyi, 510 a Királyhágómelléki, 144 erdélyi evangélikus, 113 külföldi és anyaországi hallgató volt. A hallgatók évi átlag létszáma: 150. Őt évfolyamos lett a tanítás 1937 óta, hogy a lelkészeket a kisebbségi helyzetből fakadó sajá­tos feladatok végzésére minél jobban felkészíthesse. In- ternátusában és konviktusában 100-120 növendék nyert ellátást évente, köztük más fakultás hallgatói is. Szegény református egyetemi és más főiskolai hallgatók részére ingyenes menzát kezdeményezett. A kolozsvári, bukaresti, temesvári, jasyi román egyetemeken tanuló magyar főiskolások összegyűjtését és nemzeti szempontból való nevelését szolgálta a F. I. K. E. (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) által. Jelentősége óriási, mivel a román egyetemek nem tűrtek meg kisebbségi hallgatók közti szervezkedést. Főiskolás munkatábor, középiskolások közötti K. I. E. munka, az Ifjú Erdély és Az Én Kicsinyeim című lapok által az ifjúsági munka irányítása és vallásos nevelése a Fakultás áldott feladata volt. Az iparos és kereskedő ifjúság közti munka, az állami munkahelye­ken az ápoltak, vakok, kiskorú foglyok gondozása rend­szeres munkaterület volt. A szolgálatok jelentősége ab­ban állt, hogy a Fakultás tudta végezni és fedezte ezt a munkát olyan időben, amikor mindenféle gyülekezés és szervezkedés tilos és lehetetlen volt. Itt folyt a vallás oktatás is, amikor az állami iskolák erre nem adtak helyet. A Fakultás tanárai a Romániába szakadt magyarság egészét tudták szolgálni előadások tartásával, lapok (Református Család, Az Út, Kiáltó szó) szerkesztésével minden fizetés vagy tiszteletdij nélkül. A tanárok kezdeményezése és az ifjúság lelkes, ál­dozatos résztvétével megindult a szórvány munka, mely nemcsak az erdélyi de a regátban szétszór magyarság megmentését és nemzeti nevelését szolgálta. Ezzel kap­csolatban a falumunka, a magyar népművészet és kul­túra felkutatása és megmentése is szervezetten folyt. Az erdélyi társadalmi, irodalmi és tudományos egyesületek­ben (Erdélyi Kárpát Egyesület, Erdélyi Szépmíves Céh, Erdélyi Irodalmi Társaság, Erdélyi Múzeum Egye­sület) a professzorok tevékenyen részt vettek. Nem lehet kellőképpen méltatni a Fakultás által végzett önzetlen és áldozatos szolgálatokat, amelyet az egyház és a nép iránti szeretetéből ingyen, sok áldozat mellett folytatott. A Fakultás az anyaországgal és a külfölddel, a vi- lágkeresztyénség konferenciáin, vendéghallgatók foga­dásával, Svájcba, Angliába, Franciaországba, Hollandiá­lja, Németországba, Amerikába küldött hallgatói által tartotta a kapcsolatot. A második román megszállás még nehezebbé tette a Fakultás feladatát 1945 óta: a keleti keresztyénség torkában élő erdélyi és romániai magyarság lelki veze­tését és lelkipásztorokkal való ellátását. Istentől nyert feladatát teljes hűséggel végzi akkor is, mikor pro­fesszorait elüldözik, bebörtönzik, szolgálva a magyar nemzet mengmcntését és megmaradását. Király Zoltán mananauaauwrawnannnananwanananunnannnw VÉNDIÁKOK A lelkűk ott barangol néha távol, Enyed körül diákos érzelemmel, őszülnek s halnak. De a halálból még visszanéznek nagyhűségű szemmel. Aprily Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom