Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1969-05-01 / 5. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA enye ben— Si$ß*it Egy test, egy lélek /. Kor. 12:12-13. Alapvető igazsága a keresztyén életnek az, hogy aki Krisztusban él, abban a Krisztus él. Pál apostol tette meg ezt a nagy felfedezést, és így kiáltott fel: “Élek többé nem én, hanem él bennem Krisztus!” (Gál. 2:20.). A Krisztus azonban nemcsak bennem él, hanem mindenkiben, akik igazán hisznek Őbenne. Ezért neve­zik a hívek közösségét, az annyaszentegyházat, a Krisztus dicsőséges testének. Egyetlen egy óriás életegység az egy­ház, misztikus teste annak a Krisztusnak, aki ott ül ugyan az Atya jobbján, királyi méltóságában, de akinek élete szétárad a tulajdonná tett lelkekben s úgy össze­fonódik velük, mint a fa szélingatta sudara a mélyben szétágazó millió gyökérrel. Krisztus a test, én a tag vagyok. Világos, hogy a testhez való tartozást a lélek sza­bályozza. Levágott lábamat hiába szorítanák vascsavar­ral hozzám, egy test soha többé nem lennénk, mert meg­szakadt közöttünk a lélek kapcsolata. Dermedt, szél­ütött karom idegen tárgy számomra, mert nem hódol­hat a parancsoló és éltető léleknek. Krisztushoz is, mint tagot, a Lélek kapcsol és vele való egységben ez tart meg. Mindent a Lélek mível, ami Krisztussal való emez életegységemet véghez viszi. A Lélek ébreszti bennem a bűnbánatot és a szomjúságot. Az közli velem a kegyelmet és itat meg az irgalom orvosságával. A Lélek fuvallatára támad bennem Krisztushoz való hó- dolásomnak nagy szenvedélye. A Lélek mámorosít meg mártiromságnak édes borával. A Lélek szava szól lel­kemnek a mélyén, mint babonás tavakban az elsüllyedt harangok. Vádol vagy helyben hagy, fedd vagy jutal­maz. A Lélek ereje által kapcsolódom a Krisztus többi élő tagjaihoz s a Lélek cselekszi, hogy szolgálatom minden tagnak javára válik, viszont az ők imádságaik éltetnek engem. Nevüket nem tudom, számukat és helyüket sem, csak azt érzem, hogy a lelkünk óriás világláncba összefonódott s a Lélek az, ami villany­ütésként átszalad rajtunk, kiindulva Krisztustól és Hoz­zá visszaérkezve. Tudom azt is, hogy az örökéletnek egyik legfőbb öröme, legnagyobb meglepetése az lesz, amikor szemtől-szembe meglátják egymást mindazok, akik a Krisztuséi vagyunk és ismerni fogunk minden lelket úgy, mint ahogy mi ismertek leszünk. A január-júliusi ciklus címe: Ahonnan lelkipásztoraink jöttek. Teológiáink. Képek a filmszalagon: 1. Magyar biblia, 2. Vizsoly, ahol nyomtatták a bibliát, 3. Sárospatak, 4. Pápa, 5. Debrecen, 6. Budapest, 7. Kolozsvár, 8. A magyarországi Református Egyház székháza, a Konvent épülete. Pünkösdi imádság Szentlélek Isten, dicsőséges és áldott hatalom, Szent- háromságnak harmadik személye, áldom erődet, amely- lyel engem megvilágosítottál, hogy megismerjem mind­azt, amit az én Atyám felőlem határozott és az én Krisztusom érettem tett. Óh, űzd el lelkemnek minden homályát és kételkedését, lelki szememet irányozd e drága titokra s erőd által egyre mélyebben szálljak alá annak csodálatos mélységeibe. Áldalak Téged, Szentlélek Isten erődért, amellyel lelkemben elültetted és nagyra növelted a lálhatalan dolgok szerelmét és rászoktattál arra a szent örömre, amely Isten országa javainak boldog birtoklásával jár. Könyörgök Hozzád, ne engedd, hogy szemem megakad­jon a világ hiúságain, vágyaim rátapadjanak e múló világ csalóka és kísértő képeire, hogy telkemet tőrbe ejtsék a Sátán szemfényvesztései, sőt biztass, emelj a nagy, tiszta valóságok hófehér birodalmába, a dicsőség hegycsúcsai felé. Mutass nekem a magasságokon csodá­latos látásokat, táruljanak fel előttem gondolataid és tanácsaid, ítéletednek és gondviselésednek útjai. Áldalak Szentlélek Isten, hogy engem nem hagytál el árvaságomban, tanácstalan és reménytelen állapo­tomban, midőn a szívem üres, a lelkem csüggeteg volt, hanem körülvettél engem a Szentek társaságával. Mö­göttem felnőtt, mint egy sötét árnyék, a világ fejedel­mének alakja, ki azért jött, hogy elragadjon mindene­ket, de Te betakartál, mint egy fényes felleg és körülöt­tem sátort vont az én Uram főpapi imádsága. Köszönöm Neked, hogy megitattál a pünkösd mámorával és arcom kipirult és szemem csillogott a Bárány lakomáján, ahol én is minden méltatlanságomban hivatalos vagyok s ahol az örömem lett minden jelenvalóknak az öröme. Könyörgök Hozzád, tarts meg engem ebben a társaság­ban; jobb és balkezemfelől szenteknek, bizonyságte­vőknek, elhívottaknak hosszú sora álljon. Imádságuk és példájuk segedelem legyen, mikor megbotlik a lá­bam, vagy balgatag fejem szédülni kezd. Ha pedig utolsó órám elkövetkezett s elmosódnak körültem a földi arcok: fényes arcuk mosolyogjon reám édes biz­tatással s köszöntsenek engem, mint boldog megérkezőt. Ámen. (A tanítás és az imádság Ravasz László: Hazafelé c. ima­könyvéből való.) REFORMÁTUSOK LAPJA May, 1969 — Volume 69, No. 5 Published Monthly except June-July and Aug.-Sept. when bi-monthly. Editor-in-Chief: DR. JOHN BUTOSI, Synod President Editor: REV. FRANCIS VITÉZ 493 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J. 08861 Phone: (201) 826-3513 Office of Publication: Bethlen Freedom Press, Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. 15658. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom