Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 A Pápai Református Főiskola A város eredete visszanyúlik a bronzkorszakba, a honfoglalás után fejedelmi birtok. A legenda szerint nevét onnan vette, hogy István király a pápától küldött koronát itt vette át Asztrik apát kezéből e szavakkal: “Ecce misit milii coronam papa!” Történeti adatok bizonyítása szerint nevét Pápa György földesúrtól kapta, kinek Zsigmond király engedélyt adott 1430-ban ott várépítésre. A reformáció, közvetlen a mohácsi vész után, elérkezik lakóihoz, a franciskánus barát, Illési Bálint, az egyik reformátora. Ez az a Bálint pap, akit később Enyingi Török Bálint Pápáról elvitt Debrecenbe az ottani reformálás elvégzésére. A megkezdett reformációt folytatta Sztáray Mihály, aki két évig szolgált itt, utána jött Huszár Gál, kit követett fia, Huszár Dávid, ki atyja pápai nyomdájában nyomtatta ki 1577-ben magyar nyelven a Heidelbergi Kátét és a Hercegszőllősi Kánonokat. Pápának tudós és kiváló lelkészei voltak, mint Pathai István és Kanizsai Pálfi János, kik a reformátori munka védelmezői és megszilárdítói voltak. Később is tudós és bölcs lelkészei szolgálata őrizte és tartotta meg a református egyházat és tette Pápát Dunától legelső egyházává. Amikor elfoglalták az egyházi épületeket, így a Főiskolát és a templomot, a diákok a toronyba húzódtak s hallani sem akartak a templom átadásáról. A gróf katonái legyőzték őket. Egy diákot a toronyba kivetettek, erre a megrettent és megsebesített társaik átadták a tornyot. Maga a gyülekezet a vallásüldözés idején, elvéve templomukat, elűzve papjaikat (1752. május 12-1783. május 11), 31 évi száműzetés után is újra egyházi életet kezdett és épített ki Pápán, megépítvén a templomot torony nélkül, utcára nem nyíló ajtóval, József, a kalapos király edictuma szerint, 1784- hen. Ez a templom szolgált körülbelül 1936-ig, az új kéttornyú, hatalmas templom felépítéséig, mely a Főiskola és a Református Nőnevelő Intézet előtti téren emelkedik. Ha valaki Pápán járt és kereste a református templomot, csak úgy találta meg, ha helybeliek megmutatták; az emeletes házaktól nem lehetett látni, hogy melyik udvarban van. Pápa kálvinista hitéért több, mint három gyászévtizeden át hordozta a martíromság koszorúját! Pápai presbitérium. Dr. Révész Imre püspök mondotta, egyszer: “A presbitérium bölcsője Dunántúlon, Pápán ringott.” így van. Kanizsai Pálfi János szervezte meg az elsőt a nevezett helyen s püspöke: Pathai István, 1618. január 18-i keltezéssel hagyta jóvá. Nem kell bővebben ismertetnem, mert itt is minden amerikai református egyházunkban van, mindenki ismeri áldásos működését. Csak azt akarom megjegyezni, hogy Kanizsai Pálfi, a presbitérium megszervezésével, az egyház életébe és igazgatásába bevitte a szó igazi értelmében vett Krisztusi demokráciát! S meg azt, hogy a három évtizedes halálraítéltség alatt el nem pusztult a pápai egyház és sok dunántúli egyház, az a presbitériumának köszönhető, mint Dr. Tóth Endre professzor is megírta: “Igen érdekes és párját ritkító megvalósítása a Kanizsai által alkotott presbitériumnak ez a prédikátor nélküli és igazi egyház nélküli presbitérium”, mely vitte és irányította az egyház lelki és anyagi életét. A pápai iskola alapítása egybeesik a reformáció terjedésével 1531. Első rektora Gyzdawith Péter volt, aki magát “capellanus séd non papisticus”-nak írta. A dunántúli kálvinizmusnak lelki és szellemi fellegvárává a rekatolizáció mindent elpusztító támadásával szemben, éppen iskolája tette Pápát. Gróf Eszterházy Ferenc 1752. május 12-én karhatalommal vétette el a pápai reformátusoktól a templomot, parókiát, és a főiskolát, szélnek bocsátva a diákokat és professzorokat. A pápai hívek kénytelenek voltak a szomszédos Adásztevelen járni a templomba. Hosszú utánjárás után nyithattak egy iskolát, de ez csak grammatikai iskola, kétosztályú középiskolának felelt meg. A Főiskola megnyitását sem a vármegye, sem a kancellária, az egri érsek bujtogatá- sára, nem engedélyezte. Azzal érveltek: “Van Patakon és Debrecenben Főiskolájuk, elégedjenek meg azzal.” A teológiai oktatás megkezdésére itt sohasem kaptak engedélyt. A Türelmi Rendelet után Pápán újból megkezdte az iskola építését és működtetését a pápai református egyház a saját erejéből. A gyorsan fejlődő iskola terheit nem bírva, az egyház Főiskoláját 1797- ben átadta a Dunántúli Egyházkerületnek, mely megépítette az impozáns kollégiumi főépületet, a régi kollégium pedig diák internátusul szolgált. A Főiskola homlokzatán ez a felírás olvasható: Istennek, hazának, tudománynak. E hármas jelige jegyében töltötte be magasztos hivatását a Főiskola kiváló professzoraival, kik tudós, értékes fiakat neveltek magyar nemzetünk-
