Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1969-10-01 / 10. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 A SZÍV-TÜDŐGÉP ÁTADÁSA ERDÉLYBEN Amerikai és kanadai adakozók ado­mányaiból sikerült szív-tüdőgépet aján­dékozni az Erdélyi Református Egyház­nak és azon át Erdély népének. A négytagú amerikai bizottság 1969. július 21-én délelőtt 11 órakor adta át a gépet a Kolozsvári Református Egy­házkerület Igazgatótanácsának az egy­házkerületi tanácsteremben tartott gyű­lésén. A bibliaolvasással és imával tör­tént megnyitás, Gerőffy Jenő főgondnok üdvözlő beszéde, Dr. Dávid Gyula püs­pökhelyettes szavai és az egyházkerületi tanácsos előterjesztése után az átadó bizottság tagjai beszéltek. Köteles Béla a Református Világszövetség, Babos Sándor az amerikai és kanadai refor­mátus egyházak és adakozók képvisele­tében és Szigethy Béla a szív-tüdőgép akciót szervezett Magyar Evangéliumi Világszolgálat és az egész akció képvi­seletében szólt és adta át a Református Egyházkerületnek a $18,000 értékű gépet. Az adomány Isten egyetemes sze- retetét szándékozott kézzelfoghatólag bizonyítani, amelyet magyar keresztyé­nek cselekedetén át úgy nyilatkoztatott ki, hogy az ajándék minden faji, nyelvi, vallási és világnézeti különbség nélkül mindenkin segítsen, akinek súlyos ope­ráció kapcsán a gép segítségére szük­sége lesz. Az elfogadó beszédet Nagy Gyula püspök mondta, aki megindultan fejezte ki azt a reményét, hogy ez a testvéri érintkezés a gép átadásával nem fejeződik be, hanem további tettekben fog megnyilatkozni. Ennek az óhajnak a kifejezésére főleg a következő dolog adott lökést. Az Egy­házkerülettel, a román hatóságokkal és a Református Világszövetséggel hónapo­kon át lefolyt levelezés és megállapodás alapján a szív-tüdőgép átadásának július 20-án, vasárnap délelőtt 10 órai isten- tisztelettel kapcsolatban a marosvásár­helyi református vártemplomban kellett volna megtörténnie, de Bukarestben július 3-án feladott és hozzánk július 5- én érkezett távirattal ezt a megállapo­dást egyoldalúan meg akarták változ­tatni és az átadást valamikor a maros­vásárhelyi egyetem őszi begyűlése utáni időre akarták elhalasztani. Mi ebbe az egyoldalú változtatásba nem tudtunk be­lemenni. Így alakult ki táviratozás folyamán az a kompromisszum, hogy az átadás nem Marosvásárhelyen vasárnap, július 20-án gyülekezet jelenlétében, ha­nem Kolozsváron, hétfőn, július 21-én az Egyházkerület Igazgatótanácsa gyű­lésén valami 35 személy jelenlétében történt meg. Valaki Bukarestből ünnepet rontott, szerintünk teljesen feleslegesen, bölcse- ség nélkül és kárt okozó módon. Megron­totta hittestvérek tervezett imádkozó és örvendező együttlétét. Az Egyház reá volt készülve a marosvásárhelyi július 20-i átadásra, amint bizonyít az is, hogy az Egyházkerület által a bizottságunk­nak adott díszoklevél és bronz ötvös munka “1969. július 20” kelettel van ellátva. Isten szeretetének az engedel­meskedő emberek cselekedetén át való megnyilatkozását és ünneplését eset­lenül megzavarta valaki, aki ezzel a tet­tével emberi és diplomáciai rövidlátás­ról tett bizonyságot. Ez a beleszólás az ügybe rámutatott arra, hogy a Reformá­tus Egyháznak nincs szabadsága még a szeretet tettei nyilvános és istentiszte­leten történő megünneplésére sem. Bizottságunk tagjait a fenti egyoldalú egyességbontás főbeverésként érte. En­nek egyik közvetlen következménye az volt, hogy a bizottság tagjai által Er­délybe elutazásuk előtti napra tervezett azt a bejelentést, hogy megindítsuk a gyűjtést egy második és Kolozsvárra szánt szív-tüdőgépre, egyelőre vagy ta­lán véglegesen elhalasztottuk. Ezt a tényt megmondtuk az Igazgatótanács átadási-átvételi gyűlésén. Bejelentésünk fájdalmasan érintette atyánkfiáit és erre vonatkozólag történt Nagy Gyula püs­pök reményének kifejezése, hogy az érintkezés ne fejeződjék be. Az Igazgatótanács gyűlése bensőséges, meleg és ihletett találkozása volt a Krisztusban testvéreknek, a jóakarat embereinek, az Atya gyermekeinek, akik őszintén törekednek arra, hogy Xeremtőjük akaratának engedelmesked­jenek és embertársaik számára áldás legyenek. Mint az átadó bizottság vezetője, két­szer ellátogattam a marosvásárhelyi or­vostudományi egyetem klinikájára, ahol megtekintettem az oda megérkezett és rendkívül nagy becsben elhelyezett szív-tüdőgépet és a velejáró felszerelést. A Kolozsvári Református Egyházke­rületnek általunk ajándékozott szív- tüdőgépet az Egyházkerület néhány héten belül fogja hivatalosan átadni a marosvásárhelyi orvostudományi egye­tem második klinikai osztályának. Hisszük, hogy ezt a szív-tüdőgép akciót Isten Lelke kezdte el és vezette végig. Ezért hisszük azt, hogy áldássá teszi mind az akciót, mind a gépet, min­den emberi akadály ellenére. Ami pedig a jövőt illeti, tudjuk, hogy az is az ö kezében van és a Neki engedelmeskedő embereken át véghezviszi jóságos ter­veit, előbb vagy utóbb. Mivel a szív-tüdőgép költségeinek fedezéséhez még jelentős összegre van szükségünk, kérjük a szíves adományo­kat a szív-tüdőgép alap pénztárosához erre a címre küldeni: Rév. Alexander Babos, 937 Broadway, Bethlehem, Pa. 18015. “Míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel” (Gál. 6:10). Szigethty Béla A nagy piktor Október, a piktorok Piktora Már teljes lendülettel festeget. Ecsetjét arany-tengerekbe mártva, Húzza hervadó világok jeleit. Nézzétek, milyen biztos mozdulat! Milyen könnyed és mily könyörtelen: Szépséget s halált egyben osztogat. A bágyadt lombra ahogy rálehel, Irtóztató és hízelgő a hangja: Meghalsz, — de utoljára szép leszel. Reményik Sándor A Miami, Fia. Magyar Kér. Egyház Hírei Várkonyi T. Miklós őrnagy és felesége Mary E. Van Der Volgen házasságát Isten fiúgyermekkel áldotta meg 1969. március 20-án. Az újszülött neve: Mik­lós Laurens. Keresztszülők lettek Wal­ter Duensing és neje. A keresztség sák- ramentumát 1969. július 20-án szolgál­tatta ki az újszülött nagyapja. A szülők Chicopee, Mass, lakosok. A szertartás után a Női Kör százterítékes ebéddel lepte meg a vendégeket. (Templomunk­ban ez volt az első keresztelés). Alföldi Béla, egyházunk érdemes presbitere és Homoky Anna, a Női Kör munkás tagja, augusztus 10-én házas­ságot kötöttek. Tanúk voltak Szallán József és Tóth Lajosné. Sok boldogságot kívánunk az új házasoknak. SING OUT GO és LITTLE PSALTERIUM címen két kiadvány hagyta el a sajtót a nyáron. Az első magyar népdalok, a második genfi magyar zsoltárok és régi magyar énekek angol fordításait tartal­mazza Dr. Tóth Kálmánná, loraini refor­mátus lelkészné fordításában. Október 1-vel a két könyv rendes ke­reskedői forgalomba kerül, a “Sing Out Go” $1.50, a “Little Psalterium” 75 c. áron. Az eddigi $1.00, illetve 50 c. kia­dói ár szeptember végéig van érvényben. Megrendelhetők Mrs. J. C. Tóth, 3036 Globe Ave., Lorain, Ohio 44055 címén. FELHÍVÁS Pataki diákok, Tiszáninnen népe s mind, akik ragaszkodtok Sárospatakhoz! A pataki templom tornyát pár évvel ezelőtt rendbe szedték. Most a templom tetejének fedése esedékes. Tudom, hogy mint a múltkor, most is Patak megsegíté­sére siettek. Adományaitokat “pataki templom segély” megjelöléssel küldjétek a Reformátusok Lapja szerkesztőjéhez Perth Amboyba. Csekk “Reformátusok Lapja” névre állítandó ki. Siessetek!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom