Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8-9. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Ahonnan jöttünk A trianoni békekötésben, 1920. június 4-én, az ezeréves Magyarországot feldarabolták. Az ország nagysága az első világháború előtt 125,600 négyzet mérföld volt, maradt 35,654 négyzet mérföld, kb. Ohio állam nagysága. A közel 20 millió lakosból maradt hét és fél millió. Manapság kb. 10 millió a csonkaország lakossága. A nemzetnek csak kétharmada él a hazában, egy- harmada pedig az utódállamokban, Amerikában és szétszórtságban. A magyarságnak 21%-a tartozik a Református Egyházhoz. ☆ Az első világháború előtt, az 1910-es népszámlálás szerint, 2,603,381 volt a reformátusok száma. Ez a re- formátusság öt egyházkerületre oszlott. A gyülekezetek száma 2,073 volt, 2,354 templommal, 58 gyűlésteremmel. 2,060 lelkipásztor szolgált. Öt teológia volt 60 professzorral és 213 hallgatóval. Ez egyháznak volt négy jogakadémiája 36 tanárral és 308 hallgatóval. Tanítóképzők száma három, benne 41 tanár és 355 tanuló; négy tanítónőképző 60 tanárral és 519 tanulóval. Volt 28 gimnázium 578 tanárral és 9,215 diákkal. A közép és felső iskolai tanulók teljes száma 11,915, ebből 4,124 nem volt református. 1,665 gyülekezetben volt elemi iskola 2,866 tanítóval, a tanulók teljes száma 246,344. “O cara Patria, quae me genuisti, dulcis Pannónia!” Bél Mátyás Az első világháború után, az 1920-as népszámlálás szerint, 1,610,144 tagja maradt az egyháznak a csonka- országban 1,012 gyülekezetben. Maradt négy teológia, egy a debreceni egyetem kebelében. Teológiai tanárok száma 22 volt 287 hallgatóval. Maradt 18 gimnázium 376 tanárral és 7,443 diákkal. Három lánygimnáziumban volt 70 tanár és 1,342 tanuló. Tanító- és tanítónőképzőkben volt 76 tanár és 607 tanuló. Egy tanerős elemi iskola volt 593, két tanerős 260, három tanerős 103, négy tanerős 59, öt tanerős 22, hat tanerős 11, ennél több tanerős 123. Tanítók teljes száma 2,374, tanulók száma 132,495. ☆ A második világháború utáni időben az új rendszer minden elemi iskolánkat, tanító- és tanítónőképzőnket, jogakadémiánkat, valamint minden más iskolánkat elvette. Maradt egyetlenegy gimnázium Debrecenben. A rendszer a Pápai és a Sárospataki Teológiát bezáratta, a Budapesti és a Debreceni Teológia még megvan. Egy Teológiánk van még Kolozsvárott. Sem a Felvidéken, sem Erdélyben, sem a Délvidéken nincs sem elemi iskolánk, sem tanítóképzőnk, sem gimnáziumunk. A kanyargó A kanyargó Tisza partján Ott születtem, Oda vágyik vissza az én Szívem, lelkem. Pásztorsíptól hangos ott az Árvalányhajtermö róna, Édesebb ott a madárdal, Kékebb az ég, hívebb a lány, Szebb a róna. Elindultam szép hazámbul, Híres, kis Magyarországbul. Visszanéztem félutambul, Szememből a könny kicsordult. Tisza partján . . . Látlak-e még, szőke Tisza, Füzes partja? Kondulsz-e még kicsi falunk Nagy harangja? Vár-e még rám az a kislány, Fájó szívvel, ahogy írta? Térdelek-e még előtted Édesanyám kakukfűvel Benőtt sírja? Elindultam szép hazámbul .. . Bú ebédem, bú vacsorám, Boldogtalan minden órám, Nézem a csillagos eget, Sírok alatta eleget. Hogyha ír majd, édesanyám . .. Hogyha ír majd, édesanyám, írjon a falunkról. Küldjön egy szál virágot az Öreg akácunkról, írja meg, hogy az emberek Sajnáltak-e, hogy el kellett mentien, írja meg, hogy magán kívül Megsiratott-e valaki engem... írja meg, hogy házunk előtt Áll-e még a nyárfa, írja meg, hogy arrafelé Milyen nóta járja? Él-e még az öreg cigány, Járnak-e a fonóba, mint régen? Mindenkiről írjon anyám, Csak egy leányról Sose írjon nékem... Jaj Istenem, rendelj szállást, Mert megúntam a bujdosást, Idegen földön a lakást, Éjjel-nappal a sok sírást. Kicsi falunk, rád gondolok Mindörökké, De úgy érzem, nem látlak én Soha többé! Ha itt jő el a halálom, Ne hagyjatok idegenbe’ Temessetek anyám mellé Akáclombos T emetőbe.
