Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-05-01 / 5. szám
ARCKÉPEK: A “Vadrózsák” szerzője Száz évvel ezelőtt, 1863-ban jelent meg Kriza János “Vadrózsák'’ c. munkája, amelyben a székely népköltészet, különösen az epikai népköltészet termékeit gyűjtötte össze. Jubileumi megemlékezésül közöljük belőle az alábbi népballadát. (Kottás változata a Kodály Zoltán és Ádám Jenő által szerkesztett SZÓ-MI nevű általános iskolai énekeskönyvből való.) I. Parlando rabato KflMIVEN KELEMÉN. •CT X- Egy-kor e! - in-du-ia ti-zcii-két ko-mi-es. i Ms- gog Dé-va vá-rál (■ - pi - te-ni kezd-ték. fm---«--■= r—— n "1 V V pf=j Ph ■-é —1 • '«Mt mj An - nak é - lit - ü-gyit sem-rai-he se lel—ték. A - kit rég-gel rak tak, a' dél-be el-om-lott, & A 2 soros versszakokat a 2 soros dallamra (a), a 4 sorosokat a 4 sorosra (t>) énekeljük Arra tanakozék tizenkét kőmives, A tizenharmadik: Kelemen kőmives. A legnagyobb pallér azt a törvényt tette: Améknek idejön előbb felesége. Áztat — aj! — fogjuk meg, tűzzel égessük meg. Áztat — aj! — fogjuk meg, tűzzel égessük meg! Az szép fehér hamvát mész közi keverjük. Magos Déva várát avval fölépítsük. II. Kocsisom, kocsisom, legj óbbik kocsisom, Készisd el a hintóm, fogd bé a hat lovam, A ló az ebeké, az ut az Istené, Hajtsad kocsis, hajtsad, magos Déva felé. "Jónapot, jónapot tizenkét kőmives! Neked is jónapot. Kelemen kőmives! Istenem, Istenem, mi annak az oka: Kétszer is köszöntem, senki se fogadta?!" "Fogadnék, fogadnék. Kelemenné asszony. De a rovásodra összetanakoztunk: A legnagyobb pallér azt a törvényt tette: Améknek idejön előbb felesége. Áztat — aj! — fogjuk meg, tűzzel égessük meg. Áztat — aj! — fogjuk meg, tűzzel égessük meg!" "Istenem, Istenem, hát a kicsi fiam. Istenem, Istenem, hát a kicsi fiam?!" "Vadnak ingó bölcsők, akik elaltassák. Vadnak jó asszonyok, akik megszoptassák." Aj! avval megfogák, nyakát kettévágák. Tűzzel megégeték, tűzzel megégeték. Az szép fehér hamvát mész közi keverék. Magos Déva várát avval fölépiték. III. Elindula haza tizenkét kőmives. A tizenharmadik: Kelemen kőmives. "Apám, édes apám, hol van édes anyám?" "Elmaradt messzire, hazajön estére." Este is eljőve, mégsem jőve haza. Este is eljőve, mégsem jőve haza. "Átkozott legyen hát magos Déva vára. Még a nap se süssön fényesen má' rája. Elvesztettem érte kedves feleségem. Árva maradt immár a kedves gyermekem!" NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNYEK A MÚLT SZÁZADBAN A népiesség gyökerei a 18-ik századba nyúlnak vissza. Az irodalmi népiesség első képviselője Faludi Ferenc volt, aki mély érdeklődést mutatott a népnyelv iránt, mert a köznépben az ősi tiszta nyelvhagyomány letéteményesét látta. Eredetien népies tudott lenni Csokonai Vitéz Mihály; Fazekas Mihály “Ludas Matyijét'’ is friss, népi szellem éltette. A 19-ik század elején megindul a népies dalköltészet. Kisfaludy Károly népies dalokat ir, Kölcsey Ferenc a népi dalok alapján a magyar müdalt igyekszik megteremteni. Vörösmarty Mihálynak is vannak r.epies hangú költeményei, különösen a humoros nemben kiváló. Czuczor Gergely a harmincas években
