Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)

1963-04-01 / 4. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA a bámészkodók, én is ott álltam elesettségemben — ott állok napról-napra a kereszt alatt. Anyuka kihúzta a félelem és fájdalom szálkáját kicsi lánya ártatlan szivéből. Ugyanakkor húztam ki a magaméból is. . . . Régóta él bennem ennek a gyermek-törté­netnek a tanulsága. Ma úgy éreztem, el kell mon­danom neked ... és neked . . . Talán nem volt hiábavaló. Adja az Úristen, hogy te is át tudj si­ratni egy Nagypénteket. Adja az Úristen, hogy ez a Nagypéntek legyen az. Krisztus ott van az örökké­valóságban, mint kis Niám tudta és hitte. De vájjon ott leszek én . . . ott leszel te, hogy találkozzunk Vele . . . Husvétkor? Nagypéntek nélkül nincs Husvét. Haranginé Juhász Antónia ★ ★ ★ A fenti elbeszélés a “Csendes Csodák” cimü, 1956-ban megjelent könyvben “Megmutatá rajtam jővoltát” cim alatt szerepel hosszabb formában. l\myvßsp ÉVFORDULÓK 1963=BAN 100 éves jubileum Születési: Gárdonyi Géza iró; Her- czeg Ferenc iró; Bródy Sándor iró; George Santayana amerikai filozó­fus-irodalmár; Horatio Wm. Parker amerikai kompózer; Arthur Machen angol iró; Pietro Mascagni olasz zeneszerző; Gabriele D’Annunzio olasz költő. Halálozási: Richard Wagner zene­szerző; W. M. Thackeray angol iró; Jacob Grimm német mese-iró (a Grimm • testvérek egyike); Eugene Delacroix francia festő. 125 éves jubileum Születési: Henry Adams amerikai történetiró; John Muir skót szüle­tésű amerikai természetbúvár. Halálozási: Kölcsey Ferenc költő; Giuseppe Pilotti olasz zeneszerző. 150 éves jubileum Születési: Eötvös József iró; Ri­chard Wagner német zeneszerző; David Livingstone angol misszio­nárius, felfedező; Giuseppe Verdi clasz zeneszerző. 175 éves jubileum Születési: Kisfaludy Károly költő; Lord Byron angol költő; Arthur Shopenhauer német filozófus. Halálozási: Thomas Gainsborough angol festő. 200 éves jubileum Születési: Bacsányi János költő; Berzeviczy Gergely gazdasági iró. 225 éves jubileum Születési: Szikszay György refor­mátus iró. 250 éves jubileum Születési: Ráday Gedeon irodal­már; Denis Diderot francia filo­zófus. Halálozási: II. Apafii Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem. 275 éves jubileum Halálozási: John Bunyan angol iró. 350 éves jubileum Bethlen Gábor fejedelemmé vá­lasztása. KÖNYVKIADÁS, KÖNYVTER- JESZTÉS. KÖNYVOLVASÁS MAGYARORSZÁGON Faludi András tollából egy hosszú cikk jelent meg odahaza az Élet és Irodalom múlt év dec . 29-i számában a magyarországi könyv­kiadás statisztikai adatairól és prob­lémáiról. Az alábbiakban szóról- szóra közöljük írásának néhány fon­tosabb részletét. Az évi könyvtermelés “A magyar könyvkiadás évenként nagyjából 3,200 kiadvánnyal jelent­kezik, mintegy 42-43 millió pél­dányban. A hivatalos statisztika úgy készül, hogy minden 64 oldal feletti kiadványt a “könyv” cím­szó alatt tartanak nyilván . . . így lesz stilisztikai értelemben könyv a telefonkönyv, az Ipari Vásár ka­talógusa, vagy akár egy permetező motorospumpa ismertető füzete, ha 64 nyomott oldalnál nagyobb ter­jedelmű . . . Könyvkiadásunknak mintegy negyede a szorosan vett irodalom.” Színvonal és példányszám “Már a tervek készítésénél be­folyásolja a szépirodalom lehető­ségeit az ismeretterjesztő kiadvá­nyok évről évre növekvő mennyi­sége . . . 1962-ben 196 mai élő magyar szerző müve jelent meg. Jövőre 191 uj magyar mü meg­jelenését tervezik . . . Pedig a könyveladás, a könyvolvasás száma­datai nem azt bizonyítják, hogy csökken a szépirodalmi érdeklődés. Sőt . . .” Ennyit költünk könyvekre “1955-ben 217 millió forint ér­tékű könyvet adtak el. 1960-ban pedig 554 millió értéküt ... Az emberek tehát évről évre többet költenek könyvekre, bár a paraszt­ság még mindig igen kevés könyvet vásárol. Az egyes társadalmi réte­gek között még túlságosan nagyok a különbségek! A Központi Statisz­tikai Hivatal évek óta felmérést végez 4,500 megfigyelt háztartás­ban. Itt a kép a következő: a vezető értelmiségiek családonként ér évenként 310 forintot költenek könyvre, az egyéb szellemi dolgo­zók 219, a szakmunkások 103, a segédmunkás-hivatalsegéd kategóriá­ba tartozók 36, a parasztok 10 forintot. A statisztika tehát azt mutatja, hogy a munkások keve­sebb könyvet vásárolnak, mint ez kívánatos lenne, a falusi könyv­terjesztés aránya pedig türheteile- nül alacsony.” Mennyit kölcsönzünk? “Egy év könyvtári kölcsönzése mintegy 20 millió kötet ... A kölcsönzött könyvek 84.7 százaléka szépirodalom . . . Nyomós érv a szépirodalom mellett a kiadói ter­vek vitájában . . . Irodalomunk színvonalától függ, mikor válik a széles kölcsönzőréteg — vásárlóvá.” írók és lektorok “A lektorok és a Kiadói Főigaz­gatóság szervezete tanfolyamokon, a marxista esti egyetemeken s más hasonló szemináriumokon fő­ként politikai ismereteiket bővítik, művészi, irodalmi képzésükért azon­ban kevés történik. Természetesen a napi munka rutint, hozzáértést is ad. De ezen túl szükség lenne valami módszeres képzésre, tovább­képzésre.” “Eddigi vizsgálódásaink tanulsága: a “pezsgő irodalmi élet”, a közön­ség-igény, s az előttünk álló mű­velődési, nevelési feladatok figye­lembevételével javítani kellene a szépirodalmi könyvkiadás arányán. S gondoskodni kellene a lektorá­tusok dolgozóinak szakmai képzé­séről.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom