Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-06-01 / 6. szám
26 REFORMÁTUSOK LAPJA BACCALAUREATE Ravasz László — Wass Alberl — Bölly Jánosné — Füry Lajos és Füle Zollánné tanácsai a művelődésre vágyó magyarsághoz Amikor a “ballagó” diák bucsuzkodva átlépi az Alma Mater kapuját, tankönyveivel együtt hátamögött hiszi a tanulás terheit is. Diplomáját fegyvernek és paizsnak érzi egyszerre, izgalmában önbizalom, jóakarat és harcivágy rejlik. A kész ember illúziójával, türelmetlenül várja, hogy végre gyümölcsöztethesse összegyűjtött tudományát. Pár önálló lépés után azonban észre fogja venni, hogy a diploma ereje nem tartós ajánlólevél számára kint az életben. Ismereteihez nagyon sok újat kell még gyűjtenie magánszorgalomból, mielőtt kamatozóképessé válhatnak. A folytatólagos önművelésnek legolcsóbb, legpraktikusabb és leghasznosabb lehetősége az olvasás, mert a betű fejezi ki legtisztábban a gondolatot. A könyvnélküli otthon olyan, mint az ablaknélküli szoba. Bölcsen költi pénzét az, aki könyveket vásárol és könyveket ad ajándékba. De melyek azok a könyvek, amelyek — közelebbről most a magyar fiatalság számára — a legtöbb értéket jelenthetik? Tudom, hogy lehetetlenségre vállalkoznék akkor, ha akár a magam, akár másoknak a nevében egykét címet ajánlanék azzal a megjegyzéssel, hogy azok lelki és szellemi kérdéseikre feleletet fognak adni. Ilyen könyv egy sincs a Szentiráson kívül. Egyedül a Biblia az, amelyikben nem emberi gondolatokat találunk szavakba öntve, hanem megfordítva, a Biblia indítja és tanítja az embert gondolkozásra. Azonban a világirodalom termékei között is szerepelnek olyan Írások, amelyek (ha Ruskin tanácsa szerint úgy olvassuk őket, mint aki segítséget keres bennük) a Szent- irás mellett életünket gazdagabbá tehetik és hitünket is mélyíteni tudják, mert gondolkozásunkat bölcsebbé, érzésvilágunkat pedig nemesebbé teszik. Ebből a célból kiindulva levelet Írtam a közelmúltban hét magyar Íróhoz, illetve nevelőhöz a következő kérdéssel: A Biblián kívül melyik magyarul vagy angolul megszerezhető két könyvet ajánlaná legszívesebben a külföldön élő, most végzett magyaroknak elolvasásra, amelyekről az a meggyőződése, hogy nemcsak tudást és nevelő szórakozást fognak nyújtani számukra, de ösztönözni fogják őket újabb és újabb könyvek olvasására is? . . . Megnevezett könyveit milyen szempontból tartja fontosnak és tanulságosnak? Lapunk olvasói több kontinensen élnek. Az egy helyre telepedettek is menekültekre, második, harmadik és negyedik generációsokra oszlanak. De még a csoportokon belül is változik az egyesek érdeklődése, személyes háttere és tehetsége. Ezért a felkértek kiválasztásánál nagyon fontos szempontnak éreztem azt, hogy mindegyikük egy-egy különböző beállítottságú és hátterű magyar csoporthoz személy szerint is olyan közel álljon, hogy azoknak problémáit és környezeti lehetőségeit a maga élettapasztalatán keresztül is jól ismerje. Az alábbiakban szóról-szóra közlöm a beérkezett válaszokat. RAVASZ LÁSZLÓ 1. Arany János összes költői müvei (Franklin Társulat, 1767 lap). Arany János a magyar földön a legnagyobb költői és művészi lángelme. Ő adott örök emberi gondolatoknak örök magyar formát, úgy, hogy a forma tökéletesítésével a gondolatot mélyítette s a gondolat mélyülésével a formát tette nemesebbé. A legegyetemesebb, a legmagyarabb, a legegyszerűbb és a legliterátusabb költő. 2. Madádch Imre: Az ember tragédiája. A legátfogóbb magyar költemény. Benne van az örökkévalóság, a történelem és a pillanat. A mindig és mindenütt, a most és itt. Benne van az Ember és az exisztencia. De benne van az is, ami hiányozni látszik belőle: Jézus, aki minden szívnek kényszerű igénye és egyetlen megoldása. ★ ★ ★ Dr. Ravasz Lászlót minden magyar ember ismeri. Pár sorban nem is lehehtne még megközelitően érdemleges ismertetést sem adni életéről, munkáiról. Lelki- pásztor, szónok, nevelő, tudós és iró egy személyben. Amikor megkaptam válaszát, sorait úgy olvastam el, mintha Magyar Hazánk tanácsait olvastam volna. Minden szavában benne érzik szüléink, régi tanítóink bölcs hangja, a Duna habjainak a csobogása, a Kárpátok viharos szelének süvitése, a falusi templomok esti harangzúgása és népünk, testvéreink sóhaja . . . Dr. Ravasz László megjegyzi levelében, hogy szeretné, ha ezt a két könyvet “breviáriusként mindig a kezünk- ügyében tartanánk” és naponként élnénk belőlük. WASS ALBERT 1. Madách Imre: Az ember tragédiája. Ez a látnoki erejű műremek megrázó erővel vázolja elénk az emberiség útját a kőkorszaktól az űrhajózásig, az egyiptomi pharaoktól a kommunizmus falanszter-rendszeréig, a tudatlanság borzalmaitól a tudománnyal való visszaélés veszedelméig. Éppen a mostani válságos időkben fontos, hogy ifjúságunk tisztán lássa a felelőtlen “haladás”-ban rejlő veszedelmeket s megértse, hogy nem a tudomány fejlődésében és nem a különböző csoportok megnyilvánulásaiban van a felelet a lét nagy kérdéseire, hanem az egyénnek, az egyéneknek egyenként, a Teremtővel való megbékélésében s egymásra találásában. 2. Henry Drummond: The Greatest Thing in the World. (James Pott and Co., New York, 1890.) Ez a mindössze 64 oldalas könyvecske egyszerűen és világosan felel meg mindazokra a kérdésekre, amelyekre a világ politikusai hiába keresnek feleletet és megoldást. Ez a majdnem feledésbe került könyv és műremek az emberi szeretet, az emberi egyének egymás iránt való szeretetének mindeneket felül múló erejét tárgyalja Pál apostol szavainak alapján, mint az emberi létezés igazi lényegét, értelmét és titkát. Ez a könyv ma ott kellene legyen minden ember asztalán. De különösen fontos, hogy mi magyarok elmélkedjünk fölötte. Az egymás iránt való gyakorlati szeretet hiánya sodort évszázadok alatt, mig végre ide jutottunk általa, ahol most vagyunk, a világ emésztőgödrének peremére, ahol már annyi nép
