Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-04-01 / 4. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA Visszaemlékezés Zsiga bá’ra HARANGI LÁSZLÓNK “MÓRICZ ZSIGMON1) ROKONA” CÍMŰ KEDVES CIKKÉNEK HATÁSA ALATT LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ Móricz Zsigmondi ember volt a szó nemes értelmében: nem képmutató, de természetes ember, egész lénye, megjelenése ezt sugározta. Az, hogy Debrecenben egy kevés ideig theológus is volt, egész életén át elkísérte, érdeklődési cs baráti érzést adva szivének a magyar református lelkipásztorok iránt. Ahol megfordult, szívesen kereste fel őket, s úgy eltársalgott velük, mint egy jó barát. Persze a “vaskalapos” papokat nem igen kedvelte, ö, a nép fia olyan papi típusról álmodott és irt, aki nem elefántcsont toronyban él, hogy így növelje tekintélyét és nagyságát, hanem a nép közt él a néppel, hogy evangéliumi hitével, tudásával, egyszerű, érkötési tökét hordó életével tanítsa, nevelje népét. Egyszer Tatatóvároson járt, itt ismerkedtem meg vele, mint hitoktató lelkész. Gyakran volt vendégünk. A vele való együttlét, társalgás élmény volt. ~k ★- Gyere, elmegyünk sétáim! szólt egyszer hozzám 1938-ban. — Szívesen — válaszoltam én. Az Eszterházy utca egyik házába tértünk be, hol két öreg kisasszonyt találtunk. Zsiga, bácsi nagyon kedves, szinte kisdiákos viselkedésű volt a hölgyekkel. Mindenkit megfiatalított, bent a jókedv, derű, visszaemlékezés. Mikor kijöttünk, megtörtén szólt hozzám:- Látod, most már bánom, hogy idejöttem. Hogy lehet egy nőnek igy megcsunyulni! Olyan szép lány volt, szebbet nem láttam még életemben. Kint az utcán újra sóhajtott: — Hát megöregszünk! Elmélázva, némán mentünk haza az örök igazság leverő súlya alatt. MAKÁR JÁNOS TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT “Ez a szó — tiszteld — azt jelenti, hogy a gyermekek szüleik iránt szerénységgel és alázatossággal engedékenyek és szófogadók legyenek, hogy azokat tisztelettel megbecsüljék, hogy segítsék őket a szükségben, munkájukat őértük is gyakorolják. E három részben van összefoglalva az a tisztelet, amellyel szüléinknek tartozunk. E parancsolathoz ez az Ígéret van csatolva: Hogy hosszú ideig élhess a földön, amelyet a te Urad, Istened áld neked.“ — Kálvin. “Igen kellemes meglepetés volt számomra és nagyon köszönöm, hogy a Magna Charta Társaságnak tartott előadásomat, pláne ilyen velős és tetszetős formában a Reformátusok Lapjában híradásul feldolgozták . . — Dr. Nagy Frigyes, Chicago, 111. “Nagyon megszerettem a Reformátusok Lapját még boldogult férjem idejében és amióta a jó Isten hazahívta őt, azóta ez az egyedüli vigasztalásom.” — Ozv. Szakács Sándorné, Kalamazoo, Mich. “Nagyon sok szép és tanulságos cikkeket olvasunk a Reformátusok Lapjában a feleségemmel együtt. Sok egészséget kívánunk . . . Enge- delmet kérek a reszketős kézírásomért, sok szeretettel . . .” - Szaszák József és felesége, Cleveland, Ohio. “Köszönöm, hogy számunkra, egyházi zenészek számára is volt valami a Reformátusok Lapjában. Biztos vagyok abban, hogy nem csak én, de mások is fel fogják használni istentiszteletek alkalmával a februári szám első oldalán megjelent gyönyörű klasszikus egyházi éneket.” Nt. Bakay Arpádné, Akron, Ohio. “A lap élvezetes, tanító és változatos. A hírszolgálat és a közgyűlésekre készítő cikk nagyon jó. A Berecz-cikk (a februári számban) nagyon ügyes és tanító.” Nt. Paál Gyula, Homestead, Pa. KÖSZÖNET Lapunk 1960 febr. 1-i számában ismertettük uj címrajzunk tervezőjének, PETRY A. BÉLA PROFESSZORNAK gazdag és változatos művészi sikerekkel átszőtt eddigi pályafutását. Olvasóink bizonyára isméi örömmel üdvözölték a mostani s előzőleg a márciusi számunkban először használt impozáns Petry-rajzokat a különböző állandó rovatok feleit. Petry A. Béla az egyik nagynevű bostoni cég számára templomokat, iskolákat tervez, ugyanakkor előad a "Boston Architectural Cenler"-ben. Erdélyből származó kedves professzor barátunknak ezen a helyen köszönjük meg nyilvánosan is újabb művészi ajándékát a Ref. Lapja számára. SZERKESZTŐ
