Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-04-01 / 4. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA Pusztai menyecske, jelzi ezt üveggyöngye; gyöngyön kis kereszt. Úgy becézi, hívja, a világ, mint házából rég mi a csigát. Egy ilyen kis nőben rég Babits épp talán anyámat látta igy. Kereszt mellett kis kép: az ura; térdén köteg színes brosúra. Megy szülőmegyémben a vonat; bennem is megy jó sor gondolat. Gondolta, hogy abban él, aki. ott fogja fejében hordani? Szalad át szemén ház és fasor, szökdel ajkán egyre friss mosoly. Itt vitt egy kis nő rég engem is; itt alakult az én lelkem is. Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: itt megy a hazám. Mintha nem pillái közt, de szép szája hosszán szállna a vidék. Néz, néz a kis asszony, gyűjtöget, termi csöndesként a gyermeket. Viszi, mit se tudva, szakadék, örvény fölött Árpád örökét. Tábla búza, tábla ballacim hagyja szinte izét ajkain. Hová viszi, honnan, nem tudom; fölvidit, hogy véle utazom. Benne él talán, ki engemet holtomban is meg-meg emleget! Kékló szöllök, sárga asztagok becézik az alvó magzatot. Nézi úti tájként a szelíd nőn a tegnap és ma jegyeit. Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te kis anya. Lebeg a lágy élmény közegén, anyjában is egy nép közepén. Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövöm. Néznem is jó téged — megbocsásd. Kívánok szerencsés utazást! Most dől el, mivé s mint alakul; most érinti tán egy titkos ujj. Visz tovább egy népet: eltakart csempészáruképp hoz egy magyart. Ü Ü Ü * Illyés Gyula 1902-ben, Dunántúlon született. Élő magyar irodalmunk egyik vezéralakja. Fiatalon került a párizsi Sorbonne egyetemre, miközben alkalmi munkákból élt. Egymásután jelentek meg versei, könyvei. A NYUGAT-nak társszerkesztője, Babitsnak közeli barátja volt. A PUSZTÁK NÉPE cimü híres könyvének megjelenése után, 1936-ban a népi Írók vezére lett. 1945 óta leginkább elzárkózottan, Tihanyban él. Illyés Gyula több nyelvet beszél kitünően, sokat utazott, tanult. Költőink között alig van, aki úgy ismerné hazáját és fajtáját, mint ő. Költészetének jellemző sajátossága a hang közvetlensége és a forma oldottsága. A magyar történeti múlt folytonosságát a paraszti hagyományokban látja Ugyanúgy, mint Kodály Zoltán. * A címlapot Meggyessy Ferenc “Anyaság'’ c. szobrának fényképmásolata díszíti.---------------------------A BETEGSÉG TANÍTÁSA “A betegségben az a legfájdalmasabb, hogy leszűkül az ember érdeklődése. Ez a szomorú érzés azonban egyben életet gazdagító élmény is. Ahol leszűkül a folyó, ott mélyebb. Az a betegség legnagyobb tanítása, hogy nem a halált, hanem az életet választja az ember. A betegség további gazdag tanítása az, hogy az életet még jobban megszereti az ember. Az örökéletnek a sírig tartó részét is. Uram, erősíts és gyógyíts meg! Legyen előtted kedves ne csak az életem, hanem még a szolgálatom is! Ne csak írásban, hanem az élő szó által is lehessek Igéd hirdetője! Ezekben sűrűsödik össze a beteg imádsága. Aztán tervek is születnek. Mennyivel szívesebben fogok dolgozni! Mennyivel több szeretet és alázat lesz bennem! Menyivel mélyebbre igyekszem majd lehajolni, hogy több segítség tudjak lenni! Azért is kötelezi el magát a gyógyuló beteg annyira a szeretetve, mert az ember betegsége alatt kapja — vagy csak akkor veszi észre? — a legtöbb szeretetet.” DARÁNYI LAJOS, püspök
