Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 UJ PROBLÉMÁK szláv . . . Tipikus példa: “Nixon Pennsylvania 67 megyéjéből 52-t megnyert. A nagyvárosok (Philadelphia, Pittsburgh) tömb-szavazatai miatt mégis elveszítette az államot . . . Nixon megnyerte kb. egész Michigant, de Detroit miatt mégis elveszitette . . . Ohiot Kennedy elveszitette a Cleveland környéki német-katolikus tömb-szavazatok hiányában. Konrad Adenauerről tudták az itteni németek, hogy Nixon párti s ezért ők is a republikánus pártra szavaztak, vallásuk ellenére is.” (Time, 1960 november 16.) "A katolikus szavazók három-negyed részét, mint tömböt kapta meg Kennedy ... A katolikus-ellenes szavazatok összehasonlíthatatlanul kevesebb erőt képviseltek.” (Life, 1960 november 21.) MIT SZÓL A VILÁG? Anglia. “Amerika népe kalandba ugrott a választással.” (Daily Telegraph.) “Amerika a Kennedy adminisztráció alatt egy izgalmas hely lesz. Európának majom-erőre lesz szüksége, hogy lépést tudjon tartani.” (Spectator.) Oroszország. “Reméljük, hogy amig Ön tölti be ezt a fontos állást, addig az országaink között fennálló kapcsolatok ismét azt az irányt fogják követni, mely F. D. Roosevelt idejében kialakult közöttünk.” (Khrushchev táviratából.) Németország. “Konrad Adenauer nyiltan Nixon- párti volt az egész választás alatt. Adenauer mély bizalmatlanságot érez Adlai Stevensonnal szemben.” (Time.) Franciaország. “Magasállásu franciák nyilvánosan aggodalmaskodnak, mert a “Kennedy körüli emberek túlzott izgalommal fordulnak Afrika és Ázsia felé. Nincs közöttük egy sem, aki ismerné igazán az európai problémákat.” (Time.) Ceylon. “Egy uj generáció vette át az irányítást. A semleges államok sorsa a Nasserek, Nkrumahsok, a Castrok és a Kennedyektől fog függni.” (Time, Ceylon Observer.) Dél-Amerika. “Egész Dél-Amerika nagy örömmel fogadta Kennedy győzelmét, amiben a Franklin D. Roc.sevelt-politika visszatérését látják.” (Time.) "MIT KEZDJÜNK A GYŐZELEMMEL?" A megválasztott alelnök, L. B. Johnson ezeket a szavakat mondta Texasban Kennedy szenátornak még a választások előtt: “Nem az a probléma, hogy győzzünk, hanem, hogy mit kezdjünk a győzelemmel?” "Az erős iömb-szavazaiok félelmetes nyomása, mint veszély-jel marad a jövő kilátásaiban. Mi lesz majd egy nagyváros jelöltjének a sorsa, milyen veszélyesek elkötelezettségei, ahol politikai vezérek tömegesen tudnak szavazatokat “előteremteni”?” (Christianity Today, 1960 november 21.) "Kennedy minden nehézség nélkül kérésziül viheti például az öregségi-betegség-biztosítást, amit ígért s ami a Social Security-ról való újabb levonást jelent. Azonban abban az esetben, ha ragaszkodik választási Ígéreteihez, mely szerint az árak nem fognak emelkedni és uj adót nem vetnek ki és a leltárt egyensúlyban tartják és ezenkívül betartja a katonai védelemre Ígért összegek nyújtását, akkor nincs kilátás arra, hogy szociális programokra marad fedezete.” (Time, 1960 november 21.) "Vájjon hogy lesz képes egy olyan elnök, aki a polgári szavazatoknak is csak a felét volt képes elnyerni s aki szenátornak is csak közepes tehetségűnek mutatkozott be — keresztülvinni hatalmas programokat a szenátusban?” (Time, 1960 november 21.) ZÁRÓSZAVAK "Ajánljuk Kennedynek, hogy lépjen vissza kam- pányigéreteitől és közhírben álló liberálizmusától . . . Ajánljuk, hogy ha már keres egy hires példaképet a múlt történelméből feladataihoz, válassza a sokkal jobban megfelelő Theodore Rooseveltet Franklin D. Roosevelt helyet. 1901-ben, 42 éves korában lett elnök. Három év múlva, amikor már teljesen meg- ujjitotta hivatalát és tiszta képet festett Amerika elé annak 20-ik századbeli felelősségéről, óriási többséggel újraválasztották. Az igazság az, hogy újrateremtett egy politikai pártot, amelyet nem szavazó-block- ácsoléssal választottak meg, hanem abból az újjászületett érzésből, amellyel felismerték Amerika valódi helyét a világban.” (Life, 1960 november 21.) Mi magyar származású amerikai reformátusok is szeretnénk, ha Kennedy szenátor programja kivitelezésében nem lenne majd olyan liberális és túlzó, mint választási ígéreteiben volt. Szeretnénk, ha először is visszaemelné kijelentéseivel Amerikát arra a valóságos nívóra, melyen ma áll s melyről éppen az ő kijelentései rántották olyan mélyre, hogy most szavait propaganda célokra használják világszerte. — Szeretnénk, ha közvetlen tanácsadóit nem csak a helytelenül felkapott és veszélyes liberális irányzat követői közül, Harvard-társai és rokonai közül választaná meg, mint ahogy kampányában tette. — Szeretnénk továbbá Amerika szempontjából, de magyar szempontból is, ha sokkal behatóbban foglalkozna majd Európa népeinek problémáival, mint azt programja (nem propaganda újságcikkei) mutatták. A világ sorsa egybefüzve oldódik meg, igaz, de legyen első dolog a régi, helytelen lépések és már- már elfelejtett tragédiák kijavítása. Egy afrikai, vagy ázsiai ország sem hihet olyan nagyhatalomban sziv- szerint, amelyiknek életében félmunkákat fedez fel. Hivatkozunk J. F. Kennedynek az egyház és állam szétválasztásával, egyházi iskolák állami segélyezésével kapcsolatos Ígéreteire. Valószínűnek tartjuk, hogy az az erős katolikus réteg, mely politikai érzését is félretéve az elnöki székbe segítette, nem szeretné, ha most választotta volna meg Amerika első és utolsó katolikus elnökét. Már ezért is reméljük, hogy a Constitutio törvényeit elnöksége alatt be fogja tartani. Fiatalsága, energikus szervezőképessége, magas intelligenciája, melyet már eddig is megismertünk, biztosíték arra, hogy szándékát keresztül tudja vinni. Adja a jó Isten, hogy minden szándéka építő, igazságos és önzetlen legyen. Utoljára azokhoz fordulunk, akik nem szavaztak, vagy nem Kennedy szenátorra szavaztak. Mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy Amerika sorsdöntő idejében az elnök mellé álljon segítséggel, s igy alkalmai nyújtson számára arra hogy a kampányok
