Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-02-01 / 2. szám
16 REFORMÁTUSOK LAPJA P. Tóth Jánosné (Homestead, Pa.) Köszönjük, hogy elküldte lapunk számára Nt. Harangi Lászlónénak a rankini Női Konferencián elhangzott “Mi az örök örökségünkben” c. előadásáról készült jegyzőkönyvét. Az Írás ügyes és szép stilusu, de anyagtorlódásunk miatt elsősorban az olyan beszámolócikkek közléséről kell lemondanunk, melyeknek időszerűsége már elmúlott. Szeretettel köszöntjük. ★ ★ ★ Dr. Knight A. F. György (Chicago, 111.) Köszönjük kedves levelét. Mi is szeretnénk, ha személyesen is találkozhatnánk minél előbb. ★ ★ ★ Dr. K. L. (East Chicago, Ind.) A Harvard Egyetem kulturális szempontból a legelső intézetek közé sorolandó Amerikában. Azonban ismeretes, hogy úgy a professzorok, mint a hallgatók nagyrésze ma a “szabadelvű” irányzat hivei közé tartozik. Az egyetemen uralkodó szellemet mi sem mutatja jobban, mint az a szélsőséges és merész támadás, melyet nemrégen világhíres theológiai professzoruk, Dr. George Buttrick ellen indítottak. Dr. Buttrick nemcsak Harvard, de Amerika egyik legkiválóbb theoló- gusa. Ö és társai az egyetemi templomot nemcsak a hozzá fűződő tiszta keresztyén tradíció alapján, de a rendeltetésében rejlő jog alapján is, továbbra is csak keresztyén szolgálatok számára kívánták megőrizni. A liberális, nagyobb csoport a “bigottság” jelszavával támadt nyilvánosan (Harvard Crimson) Dr. Buttrickék ellen és követeli, hogy a Memorial Church-t az izraeliták és a “szabadgondolkodók”, tehát vallástalanok is jogosan használhassák szükségleteik szerint. — Vájjon mikor veszik észre Amerika komoly keresztyén csoportjai, hogy mekkora tömegeket tud befolyásolni a ma olyan hatásosnak bizonyult divatos szó: “bigottság”. Bár felismerné, hogy honnan és milyen célból erednek a támadások és azután merné öntudatosan és hittel vállalni ezt a “bigottságot” az emberiség jövője érdekében. ★ ★ ★ Biiisiís T. és neje (München, Németország.) A kért énekeskönyvet azonnal postára adtuk címére. Reméljük, hogy azóta már megérkezett. A SZENT1RAS KÖNYVEI TIMOTHEUSHOZ IRT ELSŐ LEVÉL SZERZŐ. Ez az írás Pál apostol pásztori levele Timotheus- hoz, aki az efézusi gyülekezetnek volt lelkipásztora, amikor a levél Íródott. Timotheus Listrába való volt, mely nem volt messze Pál apostol szülőhelyétől, Tarsustól. Édesapja görög származású volt, édesanyja zsidó. Pál apostol ottlétekor tért meg s amikor Pál ismét arra járt, magához fogadta a hivő fiatal embert. Timotheus lett az egyik legmegbecsültebb munkatársa Pálnak. Pál előbb Thessalonikába küldte, hogy a Krisztus második visszajövetelét váró gyülekezet problémáit megoldja, majd Korinthusba küldte le, ahol szintén dicséretreméltó rendet teremtett. Pál apostol Rómában létekor is vele volt, később Efézusba került a gyülekezet vezetésére. CÉLJA. Pál apostol e levelében azt hangsúlyozza, hogy az egyházi életben a mélységes hit és a jó magatartás életfontosságú. Ebben az időben még nem voltak keresztyén templomok, ahol összejöttek volna a hivők istentiszteletre. Nem voltak lelkészképző intézetek sem. A hivők magánházaknál gyűltek össze s a vezetőiket véneknek, presbitereknek nevezték. (Ap. Csel. 20:17.) Ebben a levélben a gyülekezet vezetőit püspököknek, felügyelőknek nevezi Pál (3:1). Mily meggyőző erővel élhették hitüket az első keresztyének, hogy templom és lelkésznevelés hiányában is az anyaszentegyház terjedt ellenállhatatlan erővel. TARTALOM. A Timotheushoz irt első levél üzenete három csoportban foglalható össze. 1. Óvás a hamis tanítás ellen, első rész. Örök kisértése az egyházi életnek, hogy némelyek eltévelyedve törvénytanitók akarnak lenni, akik mesékkel és végnélküli nemzetségtáblázatokkal akarják felcserélni a boldog Isten dicsőségének evangéliumát. Az ilyenekkel szemben leghatásosabb fegyver a tiszta hitből való élet. Sokak számára az egyetlen Biblia, amelyet olvasnak, a hívőknek példás élete. Épp ezért a nemes harcot meg kell harcolni, megtartva a hitet és a ió lelkiismeretet (1:19). 2. Útbaigazítás az egyházi életben, második és harmadik rész. A hivő életnek egyik legerősebb támasza az imádság, melynek kelléke a teljes Isten előtti állás és a tisztesség (2:2). Az egyházi hivatalt viselőknek legyen gondjuk családi életökre (3:2, 4, 5, 11, 12), saját személyi magaviseletökre (3:3, 6, 8), hogyan viselkedjenek a nyilvános életben (3:7), végül lelki életükben meg legyen a hit titka tiszta lelkiismerettel. 3. Útbaigazítás a lelkipásztor számára, negyedik, ötödik és hatodik rész. Legyen jó tanító, példaadó a szeretetben, hitben, tisztaságban. Ne hanyagolja el a benne levő kegyelmi ajándékot, vagyis képezze magát a hit dolgaiban s igy előhaladása mindenki előtt nyilvánvaló legyen (4:15). Tisztelje az özvegyeket, a véneket segítse, a szolgákat tanítsa tisztességre. A hit-
