Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-12-01 / 11. szám
18 REFORMÁTUSOK LAPJA ezzel oly eszméket szolgált, amelyek ma is, századok múltán az emberiség uralkodó eszméi közé tartoznak. A magyar kálvinizmus nagy szellemi erejét mutatja az is, hogy abban a térségben a legjobban állta meg helyét az ellenreformációval szemben. Amig az osztrák és cseh protestantizmust az ellenreformáció erőteljes eszközeivel úgyszólván megsemmisitette, a magyar protestantizmus és benne a vezető magyar kálvinizmus jelentékeny tényező maradt számban és még jelentékenyebb az ország életére való befolyásában. Amikor 1848-ban a haladás eszméit és az ország korszerű újjászervezését kellett megvalósítani az udvarral szemben, a nagy, csodálatos harc irányításában, amit az udvar csak orosz segítséggel tudott leverni, az eszmei mozgalmakban és a fényes állam- szervező teljesítményekben Kossuth mellett az ugyancsak evangélikus Görgey és Petőfi állnak az első vonalban és a nemzet egésze ott van mellettük valláskülönbség nélkül; az 1867-es kiegyezés után az abszolutizmus kora alatt bevezetett idegen rendszer kicserélését, a 67-es kiegyezés rendelkezéseinek a gyakorlati életbe való átvitelét és a minden téren megindult fejlődést a kálvinista Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége jellemzi és a magyar túlsúlyt a monarchiában a kálvinista Tisza István képviselte teljes önfeláldozással küzdve a magyar érdekű praktikus reálpolitika kialakulásáért és viteléért és ebben a működésében vesztette életét; a feldarabolt, kifosztott, pénzügyi hitelét vesztett, menekültekkel túlzsúfolt Magyarországban a konszolidációt, az alkotmányos tekintélyek elismerését és az ország nemzetközi hitelének helyreállítását az első világháború után a kálvinista Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége teremtette meg; a második világháború után akkor, amikor a nemzetközileg hitelét teljesen elvesztett ná- czizmussal kapcsolatban levő országok vezető politikusai súlyos felelősségre vonáson mentek keresztül, a kálvinista magyar államfő, aki a győztes szövetségesek területén tartózkodott elhurcolva hazájából a názi hatalom által, tisztán állott ebben a kérdésben és tisztán áll vele együtt a magyar nép; majd amikor a második világháború után a békeszerződésekben megígért demokratikus rendszerért folyt a küzdelem, amelynek a szemben álló hatalom kíméletlen túlereje folytán el kellett bukni, a kálvinista Tildy és Nagy Ferenc a küzdelem vezető egyéniségei közé tartoztak és a magyar nép vezetésük alatt újból tanúságot tett a szabadság és önrendelkezési jog elvei mellett törpe kisebbséget juttatva a választásokon az elnyomó hatalom barátainak. Hogy mi történt ebben a korszakban az óhazával, azt jól tudjuk; megszállás alá került az ország és a református egyház sem kerülte el a megszállás befolyását. Féltő szeretettel nézzük megpróbáltatásait és elégtétellel látjuk, ha szembe úszva a vallásellenesség árjával, templomait és intézményeit hacsak részben is fenn tudja tartani. Ézsaiás prófétával üzenjük: “Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral mert nincs mit félned és rettegéssel mert nem közéig Hozzád.” Jellemzi a magyar kálvinizmust az is, hogy a vallásszabadságot nemcsak a maga részére követelte, de ott, ahol többségben és uralmon volt, a másvallásuaknak is megadta. Szoros kapcsolatok alakultak ki az evangélikus és unitárius egyházakkal, de nincsen adatunk arra sem, hogy más vallásokkal szemben az elnyomás eszközeivel fellépett volna. így alakult ki a már említett magyar életszabály, a vallásszabadság és egymás vallásainak kölcsönös tiszteletben tartása és sohasem zavarták meg az egész nemzet együttműködését sem a szabadságért és önrendelkezési jogért való küzdelmekben, sem az államépités munkájában vallási ellentétek. Nagy erénye a magyar református egyháznak, hogy történelme során mindig egységes volt és sohasem váltak ki belőle kisebb-nagyobb csoportok. Egységes lévén a Kálvin János által lefekteti hitelvekben és a szabadság és szabad gondolkodás szellemében, a dicsőséges múlt és a hitért és meggyőződésért vívott nehéz küzdelmek emléke minden visszavonást kizárt. Itt Amerikában a helyzet más. Az alapítók eltérő viszonyai és különböző helyzetei, a kialakulás egész folyamata és az ország nagy területén való szétszórodottság elkerülhetetlenül (Folytatás a 26-ik oldalon) Arday Aladár a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke hosszas betegség után szeptember 16-án Nagyváradon meghalt. A Romániához csatolt Királyhágómellék 1920 után külön egyházkerületbe tömörült, de lelkipásztoraikat a kolozsvári theológia képezte. Első püspökük Sulyok István volt s halála után Nt. Ardayt választották meg az egyházkerület fejéül. Vele egy év alatt 3 elszakított területi püspök halt meg: Ágoston Sándor Jugoszláviában, Vásárhelyi János Erdélyben és Arday Aladár Királyhágómelléken.
