Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-11-01 / 10. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 11 KÉT UJ DOKTOR A magyarországi református egyháznak mindig nagy lelki erősséget jelentett azoknak a lelkipásztoroknak hosszú sora, akik theológiai tanulmányaikat külföldi akadémiákon folytatták. Ezáltal megmaradt egyrészt a külföldi testvér- egyházakakkal való viszony, másrészt a külföldet járt tudós prédikátorok gazdag szellemi és lelki kinccsel megrakodva tértek haza, melyet népük felemelésére használtak fel. Amerikai magyar református lelkészi gárdánk egy csoportja ilyen amerikai theológiákra ösztöndijjal kijött theológusokból tevődik. A lelkipásztori munka mellett nem felejtették el kijövetelük eredeti célját, azt, hogy szorgalmas méhecskeként tovább gyűjtögessenek s építsenek. Ez a reformátori tudásszomj magasan fölé emeli lelkészkarunkat más nemzetiségek, sőt az amerikai lelkészek fölé is. Az elmúlt nyáron a New York Times szerkesztői rovatában válaszolt Dr. Szent- györgyi Albert Nobel-dijas magyar professzor egyik levelére s többek között megjegyezte: a kis Magyarország a két világháború között számához mérten aránytalanul sok elsőosztályu talentumot adott a természettudomány és a klasszikus tudományok terén (Why did Dr. Szentgyörgy’s native land, tiny Hungary, produce such a disproportionately large number of first-class talents in the sciences and humanities between World Wars I and II? — New York Times, June 9, 1961.) Ebben a “first-class talents”-ben ott van szerényen a magyar református Sion palástos szolgája, mert akárhova vetette az idő vihara, az elsők között állta meg a helyét. Az idén két ilyen lelkipásztor nyerte el a legmagasabb tudományos fokozatot itt Amerikában: Bütösi János és Füle Zoltán. Mindketten doktori diplomát szereztek s velük együtt örvendünk a magas akadémiai sikernek. — Prédikátor őseik: az Apáczai Csere Jánosok és Bőd Péterek útját járják a modern korban. Itt mutatjuk be őket. DR. BUTOS1 JANOS Nyirgulajon született Szabolcs megyében. Édesapja 75%-os hadirokkant volt s fia állami ösztöndijjal tanult a ceglédi állami Kossuth reálgimnáziumban, hol az érettségit kitüntetéssel tette le 1937-ben. Utána a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Fakultására iratkozott be s az első lelkészképesitő vizsgát 1943-ban, a másodikat 1946-ban tette le, mindkettőt kitüntetéssel. A háború befejezte előtt kormányzó gyűrűs jelölt volt a debreceni tudományegyetemen. Dr. Bütösi János segédlelkész volt Munkácson 1943 okt. és 1944 okt. között. Katonaszolgálatra behivták 1944 októberében, honnan 1945 júliusában szabadult ki. A romokban heverő Magyarországon, mint a Bethánia utazó titkára evangelizációs szolgálatot végzett országszerte 1945 julius és 1947 november között. Amerikába 1947 végén jött ki ösztöndijjal az Austin, Texasban levő Presbiteriánus Theo- lógiára. 1948-ban Princetonban folytatja tanulmányait, hol 1949-ben Master of Theology fokozatot nyeri el. Dolgozatának cime: “A nagy amerikai ébredés theológiai alapjai”. Lelkipásztori állomásai: Hammond, Indiana, 1950 január 15-től 1955 április 15-ig. Alatta önállóvá lesz a gyülekezet, a Greater Hammond Ministerial Association elnökévé választja. 1953 augusztus 15-én megházasodott, felesége szül. Lorraine F. Nickel, Peru, Illinoisból. A mckeesporti első magyar református egyházban 1955 április 15-től 1959 december 31-ig szolgált. Itteni szolgálata alatt egyházmegyei titkár lett és körzeti lelkészi elnök. A Magyar Egyház- kerület evangélizációs bizottságának elnöke lett 1955-ben, 1958-ban pedig kerületi titkár. Egyetemi tanulmányait 1956-ban kezdi meg a pitts- burghi egyetemen. Jelenleg South Norwalkon (Conn.) lelkipásztor, mely hivatalt 1960 január 1-vel foglalta el. Doctor of Philosophy disszertációját 1961 julius 26-án fogadta el a pittsburghi egyetem vizsgáló bizottsága, a dolgozat cime: “Három nemzedék egyháztagsági teijesitménye az Allegheny, Pa. megyében lévő magyar református egyházakban.” A munkát kiadásra ajánlotta a doktori bizottság, az amerikai egyetemek mikrofilm könyvtárai számára sokszorositották, egy példány a Library of Congressbe került. Dr. Bütösi dolgozatában sorra veszi három nemzedék egyháztagsági teljesítményét a következő szempontokból: istentisztelet látogatása, a sákramentumokkal való élés, adakozás, lelki növekedés, keresztyén szolgálat, bizonyságtétel. Tekintetbe vette a következőket: kor, nem, családi állapot, gyermekek száma, iskolázottság, gazdasági helyzet, a család hithüsége, nyelv, polgárosodás, gyülekezeti hovátartozan- dóság.
