Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-07-01 / 7. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 9 JÉZUS TANÍTVÁNYAI (Ján. 13:34, 35; Máté 28:18-20) Amikor egy fiatal zenetehetségnek, akár hegedű, zongora, gitár vagy más hangszeren elhangzott művészi számát végighallgatjuk és gyönyörködünk abban, hogy egy fiatal élet milyen csodálatos művésziességgel használja hangszerét, akkor önkénytelenül felvetődik a gondolat szivünkben: oh, vájjon ki is lehetett ennek a fiatal művésznek a tanítómestere. A kiváló mesterek tanítványairól rá lehet ismerni a tanítóra. Most gondoljuk el kedves testvéreim, hogy a legnagyobb Mester, a leghatalmasabb tanítója ennek az egész emberiségnek az Isten Fia Jézus Krisztus, akinek áldott kezenyoma meg­látszik az Ő követőinek életében, cselekedetei­ben, beszédében, magaviseletében. A tanítvá­nyokban rá lehet ismerni a Mesterre, a nagy Tanítóra. Most, amikor Isten kegyelméből öt fiatal ember és négy fiatal leány áll majd ide az Ur asztala elé, hogy bizonyságot tegyenek tanitványvoltukról és hitükről, akkor érdemes­nek tartom azt, hogy beszéljek arról, hogy mit is jelent Jézus tanítványainak lenni. I. Az Ur missziói munkájának legelső teendői között volt a tanitványválasztás. A 40 napos böjt és az ez alatti időben folytatott (el­hangzott) mélységes imádságok után Jézusnak első dolga volt tanítványokat választani maga mellé. Ez fontos és döntő dolog volt Isten országának, az evangélium elterjedésének az ügyében. Jézus 12 egyszerű embert választott maga mellé. Még Írni, olvasni sem tudtak, Jézus mégis úgy tudott játszani lelkűk húrjain, hogy később a Szentlélek által való bizonyságtéte­lükre hatalmas feszitő erő lett a keresztyén- ség ebben a világban. Ezek az emberek akkor voltak első osz­tályosok, amikor három esztendeig jártak Jézus iskolájába. Ebben az időszakban sok mindenen kellett keresztül menniök. Sokat hallottak és láttak Jézustól. Hallották az evangélium drága szavát, Isten tiszta áldott üzenetét, a közvetlen forrásból, a testté lett Igéből. Látták a cso­dálatos gyógyulásokat, hogy a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a vakok látnak, a pok- losok megtisztulnak, összetört emberi szivek megépülnek. Végigmentek Jézussal az emberi közöny, szeretetlenség, ridegség, gyűlölet meg­döbbentő, szivet tépő fájdalmas skáláján. Mes­terükkel együtt sokszor nem volt fejüket hová lehajtaniok. Ebben az első osztályban a tanít­ványok sokszor rosszul vizsgáztak. Átkot kí­vántak ellenségeikre, amikor Jézus erre taní­totta őket: “Áldjátok azokat, akik titeket át­koznak, jót tegyetek azokkal, akiket titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik hábor­gatnak és kergetnek titeket.” (Máté ev. 5:44.) Isteni erőt nyertek az Úrtól és hitetlenségük miatt nem tudták meggyógyítani a szomorú édesapa beteg gyermekét. Amikor szüntelen alázatra tanította őket, akkor Zebedeus fiai az első helyeket kérték tőle az Isten országában. A második vizsga sem sikerült. Amikor az Ur elindul a szenvedéseknek utján, Judás elárulja, a legkedvesebbek a Gecsemáné kert­ben véres-verejtékes tusáján, gyötrődésében, /•--------------------------------------------------------------N A NEMZET ÉS AZ EVANGÉLIUM “A nemzet az Istentől adott legdrágább lehetsőg arra, hogy én ember legyek. Ezt tartja az evangélium. Nem akarja eltün­tetni a nemzet sajátosságait, hanem azt akarja, hogy a nemzet az ő sajátosságai szerint, amiben különbözik másoktól, amiben páratlan, abban Krisztusivá legyen. Krisztus legyen az ur a nemzet felett, de azon sa­játosságok szerint, amelyeket Isten a nem­zetnek adott. Például a mi magyar nem­zetünknek csodálatos lehetőségeket adott, mert adta az igazság és a jog iránti külön­leges érzékeket és a nagylelkűség isteni ado­mányát.” Dr. Makkal Sándor erdélyi püspök v--------------------------------------------------------------> könyörgésében a vele való vigyázás, virrasztás helyett elalusznak, a fogadkozó Péter ama szo­morú éjszakán háromszor tagadja meg Mesterét. Rmikor pedig viszik a vesztőhelyre, a meg­riadt tanítványok, az egy János apostolt ki­véve, gyáván szétszaladnak. Azután a nagy Tanítómester feltámad a halálból, s újra velük van, többször meg­jelenik nékik. Boldogok a tanítványok, mert él Mesterük, s újra tanítja őket. És ők újra vizsgáznak. A legnagyobb és a legdöntőbb kérdést Péter, a háromszori tagadó kapja: “Szeretsz-é engem?” Péter felelete ekkor még halk, csendes és erőtlen, de mégis jó felelet volt: “Te tudod, hogy én szeretlek téged.” Ekkor kapja Jézustól a pásztori munka világra szóló szent feladatát. Azután elérkezik Áldozócsütörtök. Menny- bemenetele napján Jézus kiadja a parancsot: “Tegyetek tanítványokká minden népeket.” — Azután jön Pünköst, Jézus ígérete valóra válik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom