Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-05-01 / 5. szám

16 REFORMÁTUSOK LAPJA A SZENTIRAS KÖNYVEI FILEMONHOZ IRT LEVÉL SZERZŐ. Pál apostol római fogságából irja ezt a szemé­lyes természetű levelet. Sok hasonló levelet Írhatott Pál, de csak ez az egy maradt reánk. A levél mindössze 25 versből áll, s a sorokon keresztül beleláthatunk Pál apostol lelki­világába. Keresztyén szeretet, baráti érzés sugárzik minden sorából. Kérdés, vájjon milyennek ismernek meg bennünket azok, akiknek levelet írunk? Tudunk-e úgy leülni levelet írni, hogy Krisztus fogja kezünket, amikor a sorokat vetjük papírra? Még Magyarországban hallottam egy történetet arról, nogyan váltloztatta meg egy lelkipásztor a fiára dühös édesanya neveiét. Az asszony nem tudott Írni s a lelkipásztor irta meg a levelet, így kezdett diktálni az asszony: Te hűtlen semmirekelő! A lelkipásztor ezt irta: Drága Fiam! És ment tovább, minden indulatot átírva a keresztyén szeretet hangra. A levél hangja átváltoztatta a fiút s később ő tartotta el édesanyját öreg korában. Meg kell tanulnunk levelet Írni. CÉLJA. Pál apostol rá akarja venni Filemont, hogy fogadja vissza elszökött rabszolgáját, Onésimust. Filemon Kolosséban lakott s onnan szökött Rómába gazdája elől, ahol Pál apos­tollal találkozott. Megtért s ezzel a levéllel küldte vissza a fogoly apostol gazdájához. TARTALOM. A levél hangjából érzik, hogy Pál nem apostolként ir, hanem mint barát a baráthoz. A levél nyitányá­ban Jézus Krisztus foglyának nevezi magát s ezzel utal akkori jelen állapotára. A levelet kb. 62-ben irta Rómából, magát megvénhedettnek nevezi. Kéri, hogy fogadja vissza az elszökött szolgát, mint szeretett aytfit s bocsásson meg néki. Ha vala­mikor haszontalaln volt Onésimus a szolgálatban és adós ma­radt valamivel, ő Pál fogja a veszteséget megtéríteni. A levél további sorsát nem tudjuk, vájjon eljutott-e File­mon kezéhez s megbocsátott-e visszatért szolgájának? Annyit tudunk, hogy az első keresztyén század végén az efézusi ke­resztyén gyülekezetnek volt egy Onésimus nevű püspöke. Az a feltevés, hogy ő volt az egykori elszökött rabszolga, kinek Filemon megbocsátott s ki később oly hűséges bizonyságtevője lett Krisztusnak, hogy az efézusi keresztyéneknek lett lelki vezetője. Onésimus a görög nyelvben azt jelenti: hasznos. Az egykori rabszolga valóban hasznos eszköznek bizonyult meg­térése és visszatérése után s ezt az utat egyengette a szeretet hangján megirt filemoni levél. HUNYT SZEMMEL . . . IRTA: BABITS MIHÁLY Szász Honora (Martins Ferry, O.) Isten vigasztalja meg az egész csa­ládot mély gyászukban. Köszönjük a vers-gyűjteményt, melyet férje gyűjtögetett hosszú éveken át. Itt közlünk egy szép verset belőle: Ha folyóvíz volnék, Bánatot nem érnék, Hegyek, völgyek között Csergedezve járnék, Fát, füvet növelnék S porondot hajtanék, Az én édesemnek Rózsafát termelnék. ★ ★ ★ Kara Ernőné (Los Angeles, Calif.) Azt kérdezi, milyen könyvet aján­lunk születésnapi ajándékul adni amerikai jótevőjüknek. Nagyon ne­héz 1-2 címet kiemelni, hiszen óriási a választék az angolnyelvü iroda­lomban. Egyetértünk azzal a meg­állapításával, hogy egy könyvnek nem az az értéke, amennyit a vásárláskor fizetünk érte, hanem amekkora élvezetet és tanulságot nyújt az olvasónak. Mivel intelli­gens, középkorú és szentimentális női léleknek jellemzi barátját, a következő két könyvet ajánljuk: Thornton Wilder: “Our Town”-ját és Anne Morrow Lindbergh: “Gift from the Sea” c. könyvét. Remél­jük, hogy idővel, amikor már job­ban elsajátították az angol nyelvet, maguk is elfogják olvasni majd mindkét könyvet. ★ ★ ★ Szakács Gabriel (Kipling, Sask., Can.) Megérkezett a pénzesutalvány. Köszönjük. Jólesett olvasni levelé­nek utolsó sorát: “. . . maradtam lelki közösségben élő testvére” — mert a Reformátusok Lapja leg­szebb missziójának azt tartjuk, hogy igazi lelki közösséget teremtsen. ★ ★ ★ Nt. Orth Győző (Niles, O.) Nyil­vánosan is szeretnénk megköszönni, hogy a címlapunkon szereplő “Üzenetet” az Egyházak Világtanácsa elnökeitől a Ref. Lapja számára le­fordította. ★ ★ ★ Ifj. Kálmán Sándor (New York, N. Y.) Tóth Judit, akinek “Az élők és halottak” c. gyönyörű modern versét márciusi számunkban közöl­tük, a mai magyarországi irodalom egyik legfiatalabb és legtehetsége­sebb költőnője. Hunyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk: a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk. Az álmok síkos gyöngyeit szorítsd, ki unod a valót: hímezz belőlük fázó lelkedre gyöngyös takarót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom