Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of the Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly from September to June, monthly July and August, for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: Carl J. Bender, Secretary of the Board, Chairman; Fred A. Kaiser, Treasurer of the Board; John W. Cooper, Fred Smith, Dr. Emil Bassler; Dr. Norman Zulauf, President of the Board, ex officio. Second-class postage paid at Oberlin, Ohio, and at additional mailing office. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be affected three weeks after receipt of both old and new addresses. Send all correspondence and subscriptions to: Dr. László Harangi, Editor 65 North Pleasant Street Oberlin, Ohio Telephone: 5-7733 ÜNNEPEK ELŐTT A ránkköszöntő Husvét és Nagypéntek ünnepeivel elérkezünk az egyházi esztendő második, egyben legősibb ünnepköréhez, Krisztus halála és feltámadása ünnepéhez. A legősibb kifejezéssel azért illetjük, mert egyházi ünnepeink kialakult rendjét nem vezethetjük vissza az Ur Jézus Krisztus egyenes rendeletére. Az egyház alkotta azokat a történelem folyamán fejlődő gyülekezeti élet szükségei szerint. Az apostoli idők keresztyénéi még nem ismertek egyetemes érvénnyel biró ünnepeket. Mig az őskeresztyénség egyik ága, a jelentőségükben és számarányukban egyre inkább zsugorodó jeru- zsálemi zsidó-keresztyének megtartották az O- szövetségnek a választott nép ünnepeire vonatkozó rendeletéit, addig a másik, az életerősebb, főleg Pál és apostol társai missziói munkája gyümölcse képen a pogányok között toborzott keresztyének elvetették azokat és az Ószövetségben parancsolt ünnepnapok közül egyet sem ismertek el magukra nézve kötelezőnek. Ezzel szemben hirdették, hogy a keresztyén ember számára minden áldott nap egy megszentelendő ünnep nap, ezért naponként gyűltek egybe az -------------------------------------------------------—-----Krisztus feltámadásának gyümölcsei "Szenvedésével és halálával, sőt mindazzal, amit testben való megjelenésétől fogva cselekedett és szenvedett a mi Urunk, minden hivővei megbékítette a mennyei Atyát, engesztelési szerzett a bűnért, lefegyverezte a halált, megtörte a kárhozat és a pokol hatalmát, és a halottak közül való feltámadásával visszahozta és helyreállította az életet és a halhatatlanságot. Mert Ő a mi igazságunk, életünk és feltámadásunk, egyszóval minden hivő számára a teljesség és tökéletesség az üdvösség és minden elégséges gazdagság." (II. HELVÉT HITVALLÁS, 11. FEJEZET) V____________________________.._______________________ imádkozás órájára és a kenyér megtörésére. Amikor a keresztyénség terjedésével járó körülmények megnehezítették a naponkinti összejövetelt, felmerült annak a szüksége, hogy a hétnek valamelyik napját kiválasszák a közös istentisztelet gyakorlására. A szombaton való ünneplést elvetették, hogy megkülönböztessék magukat a még életerős, de a törvény jármába visszahajlott zsidó-keresztyénektől. Egy másik napot keresvén, természerszerüen esett a választás egy olyan napra, amely már a keresztyénség kezdete óta bizonyos kitüntetésnek örvendett a hét napjai között. Ez a nap: a hétnek első napja, Krisztus feltámadásának és megjelenéseinek a napja — az akkor még “Ur napjá”-nak nevezett vasárnap, az őskeresztyénség első és sokáig egyetlen ünnep-napja. Az évenként visszatérő ünnep-napok első nyomaival a második század közepén találkozunk. Ebben az időszakban úgy történik utalás Nagypéntek és Pünkösd ünnepeire, mint a- melyeket már régóta gyakorolnak a keresztyének. A Husvétot követő, ötven napig tartó, örömteljes pünkösdi időszakból nemsokára önálló ünnepekként emelkednek ki az Ur feltámadásának, mennybemenetelének és a Szentlélek kitöltetésének emlék ünnepei. A Husvétot követő ünnepi időszakhoz hasonlóan kialakult egy, a Husvétot megelőző időszak, hangulatában az előbbi ellenkezője, a böjti időszak, amelynek időtartama váltakozva negyven órától negyven napig tartott. Időrendben legkésőbb karácsony ünnepi köre alakult ki. — Az őskeresztyének érdeklődését Krisztus életének az a két döntő eseménye ragadta meg, amelyek legszorosabb kapcsolatban voltak megváltói munkájával, ugyanis halála és feltámadása. A megváltás feltétele, az emberré létei ténye felé csak a Krisztus emberségét tagadó gnosztikus szektákkal kifejlődött harcok idején fordult az érdeklődés. Reformátoraink magatartása ünnepi köreinkhez való viszonyunk kérdésében korántsem
