Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-03-01 / 5. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA HELYZETKÉP EGYHÁZKERÜLETÜNKRŐL (Folytatás a 8-ik oldalról) szuperintendenseinek nagy gyűlése Buck Hill Falls, Pa.-ban, közösen a Committee of Nine tagjaival, akik az uj átrendezés tervének el­készítésével bízattak meg a legutóbbi General Synod által. Az uj alkotmány az ez év julius havi General Synod gyűlésén kerül végső tár­gyalásra és úgy kerül majd az azután követ­kező év egyházkerületi gyűlései elé végső ra­tifikálásra. Addig is közölni kívánom azt a hirt, hogy az uj átrendezésben egyetlen synod sem kény­szeríthető akarata ellenére semminémü más te­rületi beosztásba. Akármelyik synodus — ha változást kíván — saját magának kell meg­tennie az első lépést, s amig azt meg nem teszi, addig jelenlegi kormányzatával megmarad úgy, amint ma van és él jelenlegi keretei között zavartalanul. A Magyar Egyházkerület tehát mindaddig megmarad a maga külön kormányzatával kü­lön Synodusnak, amig alkotó egyházai ezt ilyennek megtartani akarják. A Magyar Egy­házkerület nem geográfiai egyházkerület, s mindaddig jelen körülményei között marad, amig azt a kerület maga szükségesnek látja és megtartja. Ez a már érvényben levő meg­egyezés és alapvető fundamentális elv — re­mélem — megoltalmaz bennünket sok fölösle­ges és alaptalan kritikától. A MIAMI ÜGY Ebben a reánk-erőszakolt, kényes perben jelentésem a következő: A bíróság előtt végét­ért a “motion and counter-motion” ismert jogi játéka, ami eddig is csupán huzási taktika volt, s melynek az ügy érdemi részére vonatkozólag semmi jelentősége nincs. A biróság rövidesen kitűzi az ügy érdemben való tárgyalására az időpontot. Ami jogilag megtehető, mindent megtettünk, hogy egyházi törvényeink értel­mében a világi biróság igazságot szolgáltat­hasson és érvényt szerezzen a törvénynek. A tárgyalás napjáig mi, a magunk részéről gya­koroljunk fegyelmezett türelmet. Tegyünk fél­re minden fölösleges vitát és várjuk meg a törvény döntését. ÉVI KÖZGYŰLÉSÜNKRE VALÓ KÉSZÜLÉS Ezévi egyházkerületi közgyűlésünk helye az ország fővárosa, Washington, D. C. — Ideje: május 2-től 5-ig. Egyházkerületünk minden lel­kész-tagja készüljön a megjelenésre, s gyüle­kezeteink feltétlenül küldjenek legalább egy világi képviselőt. Nagy döntések napjai elé nézünk, ne maradjon el egyetlen jogi képvi­selője se Synodusunknak. Az utazási átalány ugyanannyi lesz, mint az elmúlt esztendőben, gyülekezetenként ötven dollár, amit előre küldjünk be a kerület pénz­tárába. Ugyanitt említem meg a személyen­kénti $1.50 évi kivetést, mely szintén előre küldendő be — negyedévenként — pénztárunk­ba. Tehát az első negyedévi részlet beküldése már régen esedékes. A lelkészválasztások körüli kiadások, a miamii ügy, közegyházunk nagy szervi egye­sülései miatt többször tartott hivatalos gyűlé­sek, valamint adminisztrációs és missziós szük­ségleteink megszaporodása megkívánja, hogy minden egyház becsület ügyévé tegye, hogy a tőle elvárt összeget idejében, előre beküld je kerületi pénztárunkba. Magyar népdal Amerikáról Előző két számunkban közöltünk egy-egy népdalt Amerikáról, mely népünk ajkán született az első világháború előtt. Az elsőt Nemes Zsófia mckeesporti asszony testvérünktől hallottuk, a másikat Jantek Fe­renc pittsburghi gondnok mondotta el, ahogy azt a szabolcsmegyei Vencsellőn hallotta. Az Amerikáról, vagy az amerikai kivándorlásról szelő harmadik népdalt itt közöljük. Egyik loraini 84 éves asszonlesivérünk küldte be, ki 1896-ban ván­dorolt ki Amerikába a zemplénmegyei Abaráról. Azt Írja, hogy kijövetele idején nagyon divatos volt az alábbi népdal: Úgy forog a kocsi kerék, ha kenik. Kis angalom, kisérj engem Hamburgig. Hamburg melleit felülök a hajóra. Kis angalom, megyek Amerikába! Közöl egy második versszakot is, mely első hal­lásra nem sok kapcsolatot mutat Amerikával. Ha azonban arra gondolunk, hogy sokan a katonaévek kitöltése után vették kezükbe a vándorbotot (jó né- hányan pedig előle jöttek ki), akkor érthető lesz a fenti népdal folytatása: Páva szállott a pesti kaszárnyára. Kis angyalom, nem sok idő van hátra. Erősítőt vegyél gyenge szivednek. Ha búcsúzol, attól félek, megreped. Köszönjük a fenti népdalt loraini névtelen test­vérünknek. Bizonyára nem kívánta, hogy nevét kö­zöljük s azért nem irt feladót levelére. Felhívásunkra már eddig is sok válasz érkezett. Mi csak azokat a népdalokat adjuk közre, amelyek Amerikával kapcsolatosak. Kié lesz a következő? Bajos nyugalmat találni a tétlenségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom