Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-02-15 / 4. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA tragédiája az volt, hogy leikéből hiányzott a fegyver, az az erő, az a makacs, szent hit, az az önmagában való nagy, erős bizakodás, a végzetes kategorikus imperativus, mely nélkül magyar földön lelki munkát századok óta senki sem fejezhetett be. Valami olyanra gondolunk, amit sirva-mosolyogva igy mondott Csokonai: “Még a szent Múzsáknak rakott Egy-két templomban se lakott S lakik egyéb egereknél” s évek múlva, prózában felelt meg reá: “Ha irok is, aminthogy én már anélkül nem tarthatom fel lételemet, irok a boldogabb maradéknak, irok a XX. vagy XXI. századnak.” Olyan lelki erőre gondolunk, amely ott volt, mint az elhivatottság Nessus inge Arany János lelkén is: “Ha későn, ha csonkán, ha senkinek — Írjad.” Ennél csodálatosabb és égőbb, magyar lelki munkát végzők nagy tragédiáit jobban megvilágító sor kevés volt a magyar irodalomban. Ezt érezhette a beteg, “sárgapitykés” közlegény, Petőfi is a kórházban, amikor a bajonette végére gyertyát tűzött és tanult éjszakákon át. Ahol ennek a belső parancsnak a szava halk, vagy ahol nincs meg, ott visszafordulás és csatavesztés következik. Berzsenyit megbírálja egy vakmerő fiatal ember és ez a bírálat belevág a nagy költő lantjába, húrjai szétszakadnak és egy csomó ének, óda szomorúan húzódik meg, mint terv a költő szivében, hogy soha meg ne szülessék, hogy többé a régi bizakodó hang ne zengjen . . . Szinnyei Merse Majális-át vaksi emberek nézik s ezért egyik legnagyobb festőnk beleszántja birtoka barázdáiba ecsetjét, s az élet csodás színei előtt behunyja szemét. Katona József nem ismerte a törvényt, hogy aki alkotni akar, akinek a leikébe nagy, teremtő gondolatokat ültetett az Isten, annak önmagára támaszkodva és önmagából, saját lelke elhivottsága áldott kényszeréből kell merítenie. A magyar lelki kultúra munkásainak különösen prófétábbaknak, hősebbeknek, erősebbeknek kellett lenniök mindig, mint másoknak. Sehol a világon nem érezték talán meg erősebben, hogy a művészet nem önmagáért való játék, nem csak energia többlet, hanem szociális tény, összekötő kapocs, nemzeti egység, s a nemzeti fennmaradás hatalmas gyökere. Nálunk szinte parancsoló az az igazság, hogy a művészet uj teremtés, mely a pusztában rózsát fakaszt, mely közönség nélkül is él, ha kell, mely — mint sivatagban a pálma — önmagából táplálkozik, a saját mélységeiben zugó patakok ereje virágzik ki benne. Mindig kockázatos a történelemben adott helyzeteket képzeletben másként játszatni el, mégis nem lehet szabadulni itt a gondolattól, hogy mi lett volna “ha” a kecskeméti fiskális később is megragad egy-egy nagy témát? Van, aki állítja, hogy a drámairást másként kell bírálnunk. Drámaírók nem élhetnek színpad nélkül, mint ahogyan a növények fény nélkül. De viszont a “Bánk bán” sem a színpad közvetlen közelében termett, hanem egy megálmodott színpad számára s csak kilenc esztendőt várt alkotója halála után, hogy megteljék nevével a magyar irodalom világa. Mindezzel nem lesz kisebb előttünk Katona József, sőt, fájdalmasan magyar lesz. Ellenben tanulság és parancs az ő élete korunk tehetséggel megáldottal számára: A művésznek, a prédikátornak, a tudósnak, a Lélek MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI HÍREK Jónás Imre kokadi lelkipásztor 45 éves korában meghalt. ★ ★ ★ A dobozi gyülekezel ujjáöntette 1787-ből való harangját. ★ ★ ★ A liszlánluli egyházkerülei özvegy és árvaalapot létesített a lelkészözvegyek és lelkészárvák megsegítésére. Az alapot kezelő bizottság elnöke: Rédei József debreceni esperes. ★ ★ ★ A liszadorogmai gyülekezel uj lelkipásztora Nt. Béres Balázs. ★ ★ ★ A balalonhenyei gyülekezel isten- tisztelet és műsoros ünnepély keretében köszöntötte a közöttük 10 év óta szolgáló Nt. Máthé Istvánt. ★ ★ ★ Csákváron larlolla évvégi értekezését a vértesaljai egyházmegye ó- testamentumi szemináriuma. ★ ★ ★ A debrecen-csapókerli gyülekezet Kiss Antal Jenő volt szentpéterszegi lelkészt választotta meg egyhangúan pásztorául. ~k ~k ~k Ni. Benyhe Imre 10 év óta pásztora a miskolc-diósgyőri gyülekezetnek. Szeretetük jeléül uj palásttal ajándékozták meg jubileuma alkalmával. DR. BILLY GRAHAM AFRIKÁBAN Január 13-án kezdte meg a világhíres evangélizáló lelkész afrikai körútját. A tervek szerint 8 hét alatt 16 nagy városban fognak előadásokat tartani, 9 ország területén — Liberia, Ghana, Nigeria, Dél Rhodesia, Észak Rhodesia, Tanganyika, Kenya, Ruanda-Urundi és Ethiopia. A kontinenssel és az ott élő népekkel kapcsolatos sokfajta természetű nehézségek és problémák megoldhatósága céljából Billy Graham kiegészítette csoportját hat másik evangélizálóval és képzett forditókkal. "Kicsinyke vagyok, de örökké él az én Atyám s igen megfelelő nekem az én gyámom; mert ugyanaz volt, aki teremtett s ugyanaz, aki gyámolt engem s Te magad vagy minden jóm. Mindenható, aki velem vagy, még mielőtt én veled volnék." (Folytatása a 12-ik oldalon) AUGUSTINUS (354-430)
