Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-12-01 / 18. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 KNIGHT A. F. GYÖRGY AMERIKAI LAKOS Irta: Dr. Vassady Béla A magyarság és azon belül is, a magyar reformátusság egyik legnagyobb élő barátja tette át lakhelyét az elmúlt nyáron Skóciából az Egyesült Államokba. Neve jól ismert ame­rikai magyar református körökben is, különö­sen amióta az Amerikai Magyar Református Egyesület kiadásában, angol nyelven és az ö fordításában “A Magyar Református Egyház Története” c. mü Amerikában is napvilágot láthatott. Knight A. F. György most van 51-ik évében. Tanulmányait a glasgowi egyetemen végezte. Egyike a ma élő legkiválóbb ószö­vetségi tudósoknak. Könyvet irt a zsidók szá­mára a keresztyénségről; kommntárokat több ószövetségi könyvhöz; a Szentháromság Tan bibliai gyökereiről; valamint az Ószövetség theologiájáról. 1942-46. években Glasgowban volt lelkipásztor; 1947-58-ban Dunedin, New Zealandban ószövetségi professzor; 1959-ben visszatért szülőhazájába, Skóciába, hogy a St. Andrews-i egyetemen tanitsa az ószövetségi tudományokat. De nem sokáig maradt ott. Tudományos munkásságára méltán felfigyeltek az amerikai protestáns theologusok s 1960 szep­temberére meghivást kapott a chicagói McCor­mick Theological Seminary-tól, hogy az üresen álló ószövetségi tanszéket ő töltse be. Család­jával ez év júliusában érkezett meg Amerikába s már meg is kezdte itteni működését. Knight György azon nagyon kevés angol ajkú emberek közé tartozik, akik nagyon jól megtanulták magyar nyelvünket. 1935-41. évek­ben, fiatal lelkipásztor korában Budapesten, a Skót Misszióban működött, mint annak igazgató­lelkésze. Tevékeny részt vett a zsidó térités és zsidó-mentés munkáiban. Működési köre nem­csak Magyarországra, de Romániára, Csehszlo­vákiára és Jugoszláviára is kiterjedt. — A világháború után, 1946-ban újra meglátogatta Magyarországot. Ekkor iktatta be Dobos Já­nost a budapesti Skót Misszió igazgató-lelkészi székébe, amit jelenleg is ő tölt be. Dobos János egyike lett volna 1959-ben a reformá­tus világszövetség sao-pauloi nagygyűlésére ki­küldött magyar képviselőnek. Sajnos a magyar küldöttség erre a gyűlésre nem utazhatott ki. Knight György nevét sok-sok magyar me­nekült hálás szívvel emlegeti, különösen New Zealandban. Az 1956-os magyarorrszági szabad­ságharc idején Knight György New Zealand­ban volt professzor. Miután ő volt ott az egyetlen, aki magyarul beszélt, a new zealandi kormány felkérésére két teljes hónapon át ő fogadott minden odaérkező magyar menekültet s még csak el nem hagyta New Zealandot, valamennyiőjük lelkipásztora volt. Havi lapot szerkesztett és adott ki számukra, pénztári leveleket irt és ahol és ahogy csak tehette, mindenütt segítségükre volt. Még magyar zene­kart is szervezett körükben, amelyik a new zealandi rádióban is szerepelt. A magyarokon kívül még a New Zealandban letelepedett hollandok között is szép munkát végzett,, ami­ért Hollandia királynője nemrégen az “Officer in the Order of Orange Nassau” címmel tün­tette ki. Mi, külföldi magyarok nem részesíthetjük őt hasonló kitüntetésben. Magyarországi test­véreinket pedig még mindig egy “Vasfüggöny” választja el tőle és tőlünk. Arról azonban biz­tosíthatjuk Knight Györgyöt, hogy otthonaink­ban mindenütt magyar református vendégsze­retettel fogjuk fogadni. Bizonyára ennek a rövid bemutató cikknek az olvasása után lesz­nek amerikai magyar református egyházak és intézmények, amelyek örömmel hívják meg őt ünnepi előadóul, vagy igehirdetési szolgálatra. A XIX. század nyolcvanas éveiben Dr. A. N. Somerville, kiváló skót evangélizátor evan- gélizációs körúton volt Magyarországon. Dr. Révész Imre “Egy fejezet a magyar reformá­tus ébredés történetéből” c. munkájában rész­letesen és színesen ir ennek a körútnak ér­dekes eseményeiről és hatásáról. Nyolcvan egynéhány évvel később, most Amerikába jött Dr. Somerville dédunokája Knight A. F. György személyében. Jött, hogy ebben a hatalmas országban kamatoztassa nagy nyelvtudását és ugyanazt az evangéliumi lelkületet, amelynek áldásaiban a magyarországi, a skóciai és a new zealandi magyarok oly gazdagon részesülhettek. Köszöntsük tehát őt egy hamisítatlan magyar református “Isten Hozott”-al, amire ő skót hu­morával bizonyára ezt fogja válaszolni: “Magam is igyekeztem!” Legyen Isten áldása továbbra is minden nemes igyekezetén! “,t templomok igazi ék essége nem az elefánt­csont, nem az arany és drágakövek, hanem azok­nak az egyszerűsége, kegyessége és erényei, akik a templomban forgolódnak." (II. Helvét Hit vallás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom