Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-01-01 / 1. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 theológusok minden nap kapnak 3,000 kalória értékű tápanyagot. A lelkészi kar számos tagja tanít az uj iskolá­ban. Maga Ágoston püspök is, ő a magyar nyelvet és irodalmat, nagytevékenységű és tudású felesége pedig a német nyelvet és irodalmat. KÖZLEMÉNY Az utóbbi években egyre szélesebb köröket fog­lalkoztat a Magyar Református Diákszövetség meg­alakításának gondolata. Alábbi bizottság vállalkozott arra, hogy felhívás­sal forduljon az Északamerikai Egyesült Államok és Canada területén élő mindazon személyekhez, akik magyar protestáns felső- vagy középiskolában tanul­mányokat folytattak. Első lépésként a bizottság nyilvántartásba kívánja venni fenti személyeket. Azért felkéri az érdekelteket, közöljék nevüket, címüket és az iskola nevét, mely­ben tanulmányaikat folytatták, az alábbi címen: Rév. Imre Bertalan, 220 Fourth Street, Passaic, N. J. Megfelelő számú jelentkezés beérkezése után a bizottság alakuló gyűlést fog összehívni, melynek he­lyéről, idejéről, tárgysorozatáról a jelentkezőket idő­ben értesíteni fogja. New York, Passaic, Wharton — 1959 nov. 30. Bertalan Imre Csordás Gábor Szigethy Béla református lelkészek AZ EGYETEMES KERES2TYENSÉG HÍREIBŐL (Folytatás a 2.-ik oldalról) Elnökünk a Vatikánban. — Or­szágunk elnöke, a világbéke érdeké­ben vállallt nagy körútja alkalmá­ból, éppen abban az időben ment a Vatikánba, János pápa megláto­gatására, amikor e sorokat írtuk. Ez a második eset, amikor az Egye­sült Államok elnöke látogatást tett a római pápánál. Első ízben Wilson elnök (ő is presbiteriánus volt) ment el Rómába, Benedek pápa megláto­gatására, 1919 január 4.-én, közvet­lenül mielőtt Párisba ment volna a béke-konferenciára. Egy harma­dik elnökünk, Roosevelt Tivadar, is meg akarta látogatni a pápát, X. Piust, 1910-ben, már nem elnök korában. E látogatás tervét azon­ban elejtette a volt elnök, aminek érdekes oka volt. Röviddel a Roose­velt tervezett látogatása előtt Fair­banks alelnök utazott Rómába és ő is el akart menni a pápához. De mert ő, jó methodista létére, meg akarta látogatni a methodis- ták római székházát is, a pápa azt izente neki, hogy akkor ő nem haj­landó az alelnököt fogadni. Al- elnökünknek erre volt elég gerince, hogy egyszerűen lemondta a vati­káni látogatást, Roosevelt volt el­nök pedig követte ezt a jó példát. A lengyelországi helyzet. — Tud­valevő, hogy Lengyelország lakossá­gának 95 százaléka római katholi- kus. A parányi protestáns kisebb­ség mostanában jobb bánásmódban részesül a kommunista kormány részéről, mint a katholikusok. A Gomoulka - kormánynak sok baja akadt mostanában a katholikusok “hisztériájával”, ahogy ők mondot­ták. A múlt hónapban pl. az egész világsajtót bejárta annak a “csodá­nak” a híre, hogy a varsói Szent Augusztinus templom tornya fölött éjszakánként Szűz Máriát látták a holdvilág ragyogó fényében; minden­felől ezrek és tízezrek csődűltek a meglátására és töltöttek órákat és éjszakákat az utca kövezetén térde­pelve. Természetes, hogy a gyana­kodó kormány mindig politikai tün­tetéstől fél s ezért bánik sokkal enyhébben a csöndesebb protestáns egyházakkal, amiknek a népessége különben is sokkal kisebb. Talán ez is oka, hogy a lengyel kormány a protestánsoknak megengedi a va­sárnapi iskolák megtartását, amit a többi megszállott országokban nem engedélyeznek. A lengyel protes­táns lelkészek nagyon vigyáznak is igehirdetésükre: sohasem mondanak semmi bíráló megjegyzést a kor­mányra nézve: jól tudják, hogy szigorúan ellenőrzik őket. Marx éleiének tragédiája. — A washingtoni képviselőház egyik bi­zottságának utasítására kongresszusi könyvtárunk megíratta és kiadta a kommunizmus alapítójának, Marx Károlynak az élete és működése történetét. Mélyen megdöbbentő, de nagyon tanúlságos képet kapunk ebben a hiteles kiadványban erről a hányatott és zavaros életű em­berről, akinek az írásait most mil­liók fogadják el magukra nézve olyan kötelezőnek, mint mi a Bib­liát. Pedig mily roppant különb­ség van a két élet között! E könyvből megtudjuk, hogy szülei­nek családjából mennyire hiányzott minden vallásos meggyőződés: zsidó vallásukat anyagi és társadalmi elő­nyökért cserélték fel a keresztyén vallással; saját apja önzéssel és szeretetlenséggel vádolta meg fiát; származása dacára erős zsidó-gyű­lölet hangzik írásaiból; előkelő csa­ládból való feleségét és gyermekeit rettentő szegénységben tartotta; ki­tűnő eszét sohasem fékezte aláza­tosság, ellenkezőleg fennhéjázón durva és valósággal szemtelen tu­dott lenni; önteltségében teljesen elszigetelte magát minden társadal­mi összeköttetéstől, csak titkos szö­vetségeseivel érintkezett, akikkel vi­lágfelforgató elveit közölte; a német tudósok és bölcsészek közül Hegel ideálizmusát összekeverte a Feuer­bach lázító radikálizmusával; gazda­sági felfogásának csődjét ma már mindenki látja, de akkor valószínű­leg ismeretkörének korlátoltsága té­vesztette meg; mélyen gyűlölte — Oroszországot, melynek úgy zsarnok­ságát, mint elnyomott népét egy­formán megvetette és lenézte; de arról tökéletesen meg volt győződ­ve, hogy az ő osztálygyűlöletet hir­dető tanításai fogják elvezetni a világot az egyetemes emberszeretet- re és társadalmi tökéletességre. — Jó mindezt így karácsony tájban tisztán látnia azoknak, akik még mindig azon töprengenek, hogy me­lyik útat válasszák. Marx után menjenek? Vagy a vörös csillag helyett a mennyei csillag fényét kövessék Bethlehembe, ahol állatok istállójának jászolában fekszik a világ Idvezítője, Aki azóta folyton növekvő fenségével és csodálatos életével és önfeláldozó halálával igazolta be, hogy valóban Ő “az Út, az Igazság és az Élet!” Krisztus, ki vagy nap és világ. Minket sötétségben ne hagyj! Igaz világosság Te vagy: Kárhozatra mennünk ne hagyj!

Next

/
Oldalképek
Tartalom