Reformátusok Lapja, 1959 (59. évfolyam, 1-22. szám)
1959-10-01 / 17. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA TUDÓSÍTÁSOK A LIGONIERI GYŰLÉSEKRŐL Irta: Dr. Harangi László AZ ORSZÁGOS PRESBITER SZÖVETSÉG GYŰLÉSE Eddig soha nem látott számban gyűltek össze a ligonieri hegyek között évi gyűlésre az amerikai magyar református presbiterek szeptember 6.-án és 7.-én. A tisztikar, élén Dr. Haller István országos elnökkel, mindent pontosan előkészített a gyűlésre s a siker nem is maradt el. A gyűlés vasárnap délután 2:30-kor kezdődött. Megalakulás után meghallgatta a tisztviselők jelentését. Dr. Haller István minden részletre kiterjedő, Ízes és irodalmi versekkel színessé tett elnöki jelentését nagy lelkesedéssel fogadta el tárgyalási alapul a gyűlés. Jelentésében kitért a rengeteg irodai munkára, levelezésekre, gyűléseken való jelenlétére, a konferencia előkészitési munkálataira. Hangoztatta, hogy a gyűlés a református egység ügyét van hivatva szolgálni, hogy egyesült erővel szolgálhassunk Isten nagy dicsőségére, amerikai magyar református életünk gazdagítására. Az elnöki jelentés után következett a tisztviselők, majd a különféle bizottságok jelentése. Azzal kapcsolatban, hogy a Szövetség jövő éven lesz 15 éves, egy emlékalbum kiadását határozta el a közgyűlés, ugyancsak megbizta Vitéz Ferencet, perth-amboyi lelkészt, hogy Írja meg a református presbiterek részére szóló kézikönyvet angolul és magyarul. Élénk hozzászólást váltott ki a vegyes házasságok kérdésének tárgyalása, melyet maga Dr. Haller István elnök vezetett be történeti megvilágítással. Hozzászólók reámutattak a családi és egyházi nevelés fontosságára, hitünk tiszta evangéliumi alapjaira. Vasárnap este nyolc órai kezdettel jótékonycélu kulturest volt a Bethlen Otthon előadótermében szines, változatos programmal, melynek emléke minden bizonnyal kisérni fogja a jelenlévőket hosszú ideig. Dr. Haller István gondolatokban gazdag megnyitója után Nagy Lajos esperes történeti felolvasása következett, melyet nagy tapssal jutalmazott a közönség. Kecskeméthy József egyesületi titkár cimbalom játékát pedig, melyet felesége kisért zongorán, oly fergeteges tapssal fogadta a közönség, hogy kétszer is ráadást kellett adniok. Zilahy Farnos Eszter nagyasszony, országosan ismert költő és zeneiró saját verseiből adott elő, majd énekelte világszerte ismert szerzeményét, az Altatódalt. Szereplését hatalmas tapssal fogadta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Az irodalmi előadást Dr. Bakó Elemér egyetemi magántanár tartotta. Reámutatott a magyar nyelv kifejező erejére, a ma is élő magyar irodalom lelket megkapó és irányitó szerepére. Gondolatait, mélyen- szántó megállapításait hosszú tapssal fogadta a hallgatóság. Az előadás után Bertalan Imre énekelt két zsoltárt gyönyörű tenor hangján. Dr. Harangi Lászlóné izes magyar nyelven Írott és előadott történetét Szabó néniről könnyezve és meghatott érzéssel hallgatta végig figyelmesen a közönség a hosszú tapssal köszöntötte az Írónőt. A Bethlen Otthon két magyarba öltözött leánya nagy tapsot kapott szép magyar táncbemutatójáért. Makár Zolna kedvesen adott elő egy magyar költeményt. Borshy Kerekes György egyesületi elnök gondolatokban és érzésben gazdag költeményeiből, valamint igen ügyes műfordításaiból adott elő, melyet a közönség gazdag tapssal jutalmazott. A műsort Eszenyi László egyesületi számvevő vezette le igen ügyesen. — A műsor bezárásakor Dr. Harangi László hálás köszönetét mondott Dr. Haller István elnöknek, hogy ezt a műsoros estet megálmodta és összehozta lelkes magyar szivével. Az est jövedelmét, 111 dollárt, a Bethlen Otthonnak juttatta a Szövetség. Labor Day napján reggel urvacsorai Istentisztelet vezette be a gyűlést, melyen Dr. Harangi László társelnök és Dr. Havadtőy Sándor szolgáltak. Ezt követte az a két történelmi jelentőségű előadás, melyet Béky Zoltán püspök és Dr. Szabó István egyházkerületi elnök tartottak a magyar református egység múltjáról és jövendőjéről, az egység szükségességéről és módozatairól. Oly nagy volt a lelkesedés a két előadás után, hogy a jelenlévő presbiterek elhatározták egy jövőben tartandó magyar református kongresszus összehívását. Ennek előkészítésével és a program előterjesztésével megbizta a közgyűlés a tisztikart. A történelmi jelentőségű elhatározás után az egyik öreg presbiter mondotta: életem legszebb napja volt ez a nap. Hétfő délután Szabad Fórum volt Dr. Ludwig Arthur bevezető előadásával, amelyet élénk eszmecsere követett a magyar presbiter szerepéről és rabságban sínylődő magyar reformátusok helyzetéről. A ligonieri két nap sikeréért mindenki élénken és szívből gratulált a fáradságot nem ismerő elnöknek, Dr. Haller Istvánnak, ki tapintattal, nagy hozzáértéssel és mély bizonyságtevéssel vezette az előadások és tárgyalások menetét. A mintegy 200 főnyi résztvevő lelkiekben sokat gazdagodva tért vissza otthonába. A LELKÉSZEGYESÜLET GYŰLÉSE Ragyogó napsütés fogadta a szélrózsa minden irányából érkező lelkipásztorokat, kik a nyári vakáció befejezéséül el szoktak jönni Ligonierba, hogy egymás hitén és tudásán keresztül gazdagodjanak s találkozzanak egymással. Az idén rendkívül sokan jöttek el, mintegy 60 lelkész hallgatta végig az előadásokat s szóltak hozzá. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület gyűlése szeptember 8.-án kezdődött és 9.-én délben zárult be. A kezdő áhítatot kedden Nagy Lajos al- elnök tartotta. Utána Dr. Harangi László elnök tartott jelentést, előadva a tér, az idő és a Szentirás c. dolgozatát, mely előző számunkban jelent meg. Utána Babos Sándor tartott előadást a külmisszió lényegéről. Bizonyságtevését mindig jó hallani, hisz nemcsak papíron és lélekben élte át a külmisszióról szóló parancsot, hanem az erdélyi református egyház misszionáriusaként éveket töltött feleségével együtt Mandzsúriában. Élénk hozzászólás követte az előadást, a hivatalos hozzászólók Berecz Árpád és Orth Győző voltak. Kedden délután Jalsoviczky Sándor adott történeti kiértékelést Bereczky Albert püspökről, mint theoló- gusról és egyházkormányzóról. A hivatalos hozzászóló Komjáthy Aladár volt, kit egész sereg további hozzászóló követett, tekintettel, hogy többen voltak, kiknek személyes és hivatalos kapcsolata volt a már nyuga
