Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)
1958-02-15 / 4. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA CSENDESEDJETEK EL Rovatvezető: Dr. Újlaki Ferenc “A NÉP OTT ÁLLT ÉS NÉZTE . . Istenem! a böjti időszakban feltekintek Ő reá, aki “szeretett engem és meghalt érettem”. Feltekintek szenvedő Megváltómra. Add Istenem, hogy egyedül Őt lássam, minden másról elfeledkezve, azt érezzem, hogy “állok a Golgota bús tetején s ott van a Krisztus, itt vagyok én, római nép, lator, mind elmarad, egyedül, magam, a kereszt alatt.” Add, hogy Jézusra tekintve, a csendességben megérezzem szeretetét, halljam üzenetét. Jézus nevében kérlek, Ámen. Hamvazó szerdán, február 19-én, megkezdődik a böjti időszak. Az apostoli korba nyúlik vissza az eredete. Előbb negyven órát rendeltek Krisztus szenvedésére való gondolásra. — Azután egy hetet. Később a niceai zsinat, 325 óta, negyven napot. Azóta, századokon át, megtartja a böjtöt a keresztyén világ. A böjti időszak célja: elcsendesedve Krisztus érettünk való szenvedésére gondolni, lelkünket a szenvedő Jézus elé vinni. Odaállani a kereszt alá és nézni Őt. “A nép ott állt és nézte.” Tegyük ezt mi is. “Ott álltak mind az Ő ismerősei s mindezt látták.” (Luk. 23:25, 45.) Nézte a két gonosztevő, kiket vele együtt feszitettek meg. Az egyik káromolta, de a másik így válaszolt neki: “Még te sem félsz Istentől? ... Mi megérdemeljük sorsunkat, mert tetteinknek méltó büntetését vesszük, de ez semmi helytelen dolgot nem cselekedett. Aztán igy szólt: “Jézus, emlékezzél meg rólam!” A római százados hallotta utolsó szavait, látta Őt, nézte, nézte és egyszer csak hangosan felkiált: “Bizony ez az ember igaz volt . . . . Isten fia volt.” És a nép? “S az egész tömeg, mely erre a látványra sereglett össze, miután látta a történteket, mellét verve tért vissza.” Jézus szenvedésének, halálának látása a római századosra, a gonosztevőre, a tömegre, megrázó hatással volt. Milyen hatással van reánk? Mit vált ki a mi lelkűnkből? Jézus szenvedése bűntudatot vált ki lelkűnkből. A két világhírű zeneszerző, Wagner Richard és Liszt Ferenc jó barátságban élt egymással. Egy alkalommal Wagner hűtlenségével, önző semlegességével, nagyon megbántotta Liszt Ferencet. Rettenetesen szenvedett Liszt. Mikor ennek tudatára ébredt Wagner, levelet irt szenvedő barátjának és ezt mondta: “Szivednek fájdalma megláttatta velem cselekedetem gonoszságát, csúnyaságát.” Jézus szenvedését látva, érezve, a mi lelkünk is bűntudatra ébred, bűnbánatra indul és mi is azt mondjuk: “Fájdalmad megláttatja velem lelkem csúnyaságát — könyörülj rajtam!” Jézus szenvedésének látása a legnemesebb érzéseket váltja ki belőlünk, önfeláldozó életre serkent. Cromwell idejében történt, hogy egy katonát halálra Ítéltek: esti harangszókor fogják agyonlőni. A katona mennyasszonya, az esti harangozás idején, a toronyba ment, kezével megfogta a harangütőt és élete veszélyeztetésével ott csüngött rajta, mig a harangot húzták. “Miért nem szól az esti harang?” — kérdezte Cromwell. A lány elibe állott és megmutatta neki összezúzott, vérző kezét. Erre Cromwell, mélyen megindulva, igy szólt: “Vőlegényednek megkegyelmezek, menjetek el békességben.” Az önfeláldozó szeretet a legnemesebb érzéseket váltja ki. Szivünk mélyéig megindít az, ha valaki szenved érettünk. Mennyivel inkább Jézus szenvedése?! Az Ő szenvedése váltotta ki az emberek leikéből az önfeláldozó szerete- tet, hősiességet, mártiromságot. Az Ő szenvedése küldte munkába, inspirálta, a sötétség, bűn, szenvedés, rabszolgaság, tudatlanság, nyomorúság ellen küzdőket, harcolókat, dolgozókat. Az Ő szenvedése ihlette meg korunk legnagyobb keresztyénét, Schweitzert, hogy ott hagyva dicsőséget, kényelmes életet, az afrikai benszü- löttek felemelésére, Krisztushoz, igaz élethez vezetésére áldozza életét. Ezért mondja Pál apostol: “Mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek . . . hogy megismerjem Őt s az Ő szenvedéseiben való részesedésemet . . . nem én élek, hanem Krisztus él bennem . . . aki szeretett engem s önmagát adta értem.” “A nép ott állt és nézte.” A római százados felkiáltott: “Bizony ez az ember igaz volt . . . Isten fia.” A gonosztevő imádkozva szólt: “Jézus, emlékezzél meg én rólam.” A tömeg mellét verve megtért. A böjti időszakban mi is álljunk a millió és millió hivő sorába és nézzük Őt, a szenvedő Jézust. Olvassuk az evangéliumokból szenvedése történetét, imádkozzunk hozzá. — Vigyük életünket, lelkünket Ő elé. Engedjük, hogy Ő ránk nézzen . . . római nép, lator, mind elmarad, magam egyedül a kereszt alatt. És rámnéz a Krisztus . . . Rámnéz és ujj ászül. —HsBiOo!-*— URAM ISTEN, SIESS MINKET MEGSEGÍTENI ILY NAGY SZÜKSÉGÜNKBEN KRISZTUS JÉZUSÉRT, MI URUNKÉRT ÉS MEGVÁLTÓNKÉRT
