Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)

1958-02-01 / 3. szám

12 REFORMÁTUSOK LAPJA indítványait valamint a mi speciális feladatainkat is összesüritve, legyen szabad a következő határozati ja­vaslatokat terjeszteni az Egyházkerület plénuma elé: a) Az egyházkerület buzdítja a lelkészeket és gyü­lekezeteket arra, hogy az eddigi menekülteket szolgáló munkán kívül, céltudatosan és rendszeresen gyakorolja­nak nyomást fogadott hazánk közvéleményre, az elnök­nek, szenátoroknak, képviselőknek irt levelek által, ezeknek az újságokban való ismertetésével, a szerkesz­tőknek írott levelek révén, hogy az Egyesült Nemzetek Magyarország ügyét újra tárgyalják és Magyarország felszabadítása érdekében minden igazságos lépést meg­tegyenek. Szavak helyett most tetteket kérünk! Leg­első és legsürgősebb teendőnk a holnap déli demon­stráció a United Nations előtt. b) Hasonló módon törekedni arra, hogy a beván­dorlási törvény legyen sürgősen megváltoztatva. A be­vándorlók számát ne egy önkényes hatóság állapítsa meg, hanem a szükség. A Life Magazin szavaival élve, hogyan buzdíthatjuk az elnyomott nemzeteket a zsarnokság elleni harcra, hogyha még menedéket sem adunk a harcosoknak. Nemcsak Ausztriából, hanem más országokból is kérjük bocsássanak be ide kíván­kozó magyar menekülteket. c) A néger kérdésben foglaljanak a lelkészek és gyülekezetek határozott állást. Mutassuk meg, hogy a magyar kérdésen kívül is vannak szívügyeink. d) Az Egyházkerület felhivja a lelkészek figyelmét két konferenciára, melyek Institutes of Social Action cimen lesznek megtartva: julius 15-9, Lakeland College, Plymouth, Wisconsin; julius 23-27, Massachusetts Con­gregational Christian Conference Grounds, Framingham, Massachusetts. Bizottság kéri az Egyházkerületet, hogy mindegyik konferenciára küldjön ki egy-egy delegátust. e) Hogy Amerika őslakóiért is tegyünk valamit. Egyházkerület tagjai támogassák képviselőikön keresz­tül az amerikai indiánok ügyét. f) Az Egyházkerület szorgalmazza a lelkészeket, hogy a Tanács részéről elkészített irodalommal ismer­kedjenek meg és azt különösen egyházaink ifjabb tag­jainak bocsássák rendelkezésére. Az irodalom megren­delhető a Commission of Social Action irodájánál. g) Egyházkerület ajánlja az egyházmegyéknek, hogy az őszi munkáskonferenciákon tartsanak kimerítő meg­beszéléseket az egyház szociális feladatairól, különösen az ifjúkori bűnözők problémáiról. SZŰCS JÁNOS KOVÁCS IMRE, elnök ★ 'k ★ Közgyűlés az a) és b) pontok részletes megvitatása után a jelentést elfogadta. AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Az egyházak egymás után tiltakoz­nak az atombombákkal való kísér­letezés folytatása ellen. — A múlt nyáron az Egyházak Világtanácsának központi bizottsága erőteljesen fele­melte szavát az atombombákkal való kísérletezés folytatása ellen és az általános lefegyverzés érdekében. — Azóta az egyházak egész sora foglalta el ugyanezt az álláspontot. Legújab­ban a holland egyházak ökumenikus tanácsa foglalt el hasonló álláspon­tot és felírt a kormányhoz, valamint a parlament mindkét házához, sür­getve a nyári határozatnak minél szélesebb körökben való ismertetését. Ugyanígy cselekedett a svéd misz- sziói társaság, sürgetve kormányukat, hogy vigye a kérdést az Egyesült Nemzetek elé; azt is sürgették, hogy minden atom-fegyvert törvényelle­nesnek kell nyilvánítani. Százhúsz svéd lelkész az ellen is tiltakozott, hogy kormányuk atom-fegyvereket fogadjon el hadseregük számára. — Erősen hangsúlyozták, hogy az ilyen fegyverek nem hogy erősítenék, ha­nem inkább veszélyeztetik a nemzet biztonságát. Sőt azt is sürgették, hogy a kormány az Egyesült Álla­mok kormányától is kérje az atom­kísérletek beszüntetését mindaddig, amíg az Egyesült Nemzetek bizott­sága el nem készül azzal a jelen­tésével, hogy mennyiben veszélyes ezeknek a kísérleteknek a kisugár­zása. A norvég kvékerek pedig a kormány és a parlament előtt az ellen emeltek óvást, hogy a kormány elfogadott olyan “védelmi” fegyve­reket, amiket nagyon nehéz pusztán védekezési fegyvereknek elismerni. Indiában is a békéről lanácskoz- lak. — India fővárosában, Uj Delhi­ben november hónapban a vallások világgyűlését tartották, mintegy két­száz résztvevővel, akik között voltak buddhisták, mohammedánok, görög keletiek, kvékerek és mások. Leg­fontosabb határozatuk azt mondta ki, hogy “az összes vallások legnagyobb célja a békesség, összhang és az egyéni jólét biztosítása, ennélfogva minden vallás ellensége a háborúk­nak és összeütközéseknek. Az atom­fegyverek használata kétségessé tesz az emberiség fennmaradását. A leg­sürgősebben félre kell hát tenni minden vallásnak az elzárkózottságot vagy meghasonlásokat és össze kell fogniok az igazság, szeretet ápolása és az erőszak kizárása érdekében.” Sürgették egy olyan kutató-intézet felállítását, mely e célokat szolgálja. Orvosok vallásléiele hitükről. — Ez a hír is Indiából jön. Dr. Jacob Chandy, kiváló agysebész és a vel- lorei híres keresztyén orvosi fő­iskola igazgatója és tanára, meg Dr. Paul Brand, az intézet néhány más tanárával együtt, Ceylonba men­tek, az ottani egyetem orvosnöven­dékeinek a hívására, hogy az egye­tem orvosai, tanárai és diákjai előtt ne csupán szakelőadásokat tartsanak, de egyúttal bizonyságot tegyenek keresztyéni hitükről és annak hi­vatásukhoz való kapcsolatáról. Út- juknak nagyszerű eredménye, hogy az orvosnövendékek közül már is számosán felajánlották életük szol­gálatát a keresztyén missziók alkal­mazásában. A mennonilák Oroszországban. — Az ősszel tért vissza két mennonita delegátus Oroszországból, hol három héten át tanúlmányozták az ottani mennonita egyház helyzetét. Azt mondják, hogy sokkal nagyobb val­lásszabadságot élveznek, mint Stalin idejében, de azért egyházuk ereje megtört, mert népe nagyon széjjel­szóródott. Legtöbben az Ural-hegy- ségben vagy attól keletre élnek, Szibériában is sokan. Központi szer­vezetük egyáltalán nincsen; gazda­sági helyzetük azonban nincsen olyan rossz, mint ahogy azt a látogatók gondolták. Bibliákra és énekesköny­vekre azonban igen nagy szükségük van, valamint bárminő vallásos ki­adványra. Ezeket ott nem kaphat­nak! Elítélték a diákok lelkészét. — Irtunk már arról, hogy a kelet­németországi kommunista kormány elfogatta és sokáig tárgyalás nélkül fogva tartotta Schmutzler Siegfried lelkészt, aki a lipcsei egyetemen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom