Reformátusok Lapja, 1958 (58. évfolyam, 1-22. szám)
1958-01-01 / 1. szám
12 REFORMÁTUSOK LAPJA HIVATALOS RÉSZ A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET ELNÖKÉTŐL December elseje elmúlt és mindeddig még több presbitériumtól hiányzik az elnöki körlevelemre való válasz. Amelyik presbitérium e sorok olvasásáig sem küldte volna be a jelentését, kérem, hogy ezt azonnal tegye meg. A Közegyházhoz 1958 január 15.-ig minden gyülekezetnek az összes jelentését be kell küldeni, különben megrovásban részesítik nemcsak gyülekezeteinket, hanem kerületünket is. Ezúton is kérem lelkipásztorainkat, elöljáróinkat és a különböző egyházi testüle- teink vezetőit, hogy jelentéseiket készitsék el és a fenti időre okvetlen küldjék be. Az "Every Congregation Visitation" alkalmával Dr. Smith minden gyülekezetben hagyott űrlapokat. Kérjük, hogy minden gyülekezet küldje be a sárga szinü űrlapot kitöltve. Evangélizációs bizottságunk kérte és kerületünk meg is szavazta, hogy minden presbitérium szenteljen egy külön gyűlést az evangélizációs problémák megtárgyalására. Evangélizációs bizottságunk várja a presbiteri gyűlések határozatait. A fentiek arra serkentsenek mindnyájunkat, hogy gyűléseinken a lelki és szigorúan vett egyházi dolgokkal jobban megismerkedjünk. Lapunk szerkesztője egyik cikkében azt irta, hogy egész amerikai magyar egyházi életünk változáson megyen keresztül s “az egyház helyére mind teljesebben odakerül az Isten.” Keressük először az oda fenn való dolgokat. Mélyítsük jobban és jobban egyházunk lelki életét. Kiküldetés. E hó hatodikán Kallós Árpád lelkész Nyugateurópába ment, hogy ott az Egyházak Világtanácsain keresztül a magyar menekültek helyzetét tanulmányozza, kivándorlásukat uj haza szerzésével és az ehez szükséges előkészületekkel, amennyire csak lehetséges, meggyorsítsa. Ugyancsak az ő feladata lesz, hogy az öregek és betegek részére, akik nem vándorolhatnak ki, munka-lehet őségeket létesítsen és az Evangéliumi és Református Egyházat, valamint ennek Magyar Egyházkerületét az amerikai protestáns egyházakkal való érintkezésében képviselje. E kinevezés, Dr. Reginald Helfferich, a Church World Service főtitkárának kérésére és Böszörményi István egyházkerületi elnöknek ajánlatára történt, ez év november 18—19-én. Kallós Árpádot a Church World Service az Egyházak Világtanácsának genfi irodájába küldte, ahonnan megfelelő kiképzés után Rómába megy, hol az ottani valdens egyház támogatásával az olaszországi táborokat fogja meglátogatni és az ottani magyar menekültek problémáin próbál a lehetőségek szerint segíteni. Kallós Árpád a lancasteri theológián végezte lelkipásztori kiképzését. Ezt követőleg a Hartford Seminary Foundation vallástanitói és külföldi misszionáriusokat kiképző fakultásán végzett tanulmányokat. Ez év májusában nyerte el vallástanitói oklevelét (Master of Arts degree in Religious Education). Kinevezése ez év júliusától esedékes volt, de Dr. Helfferich feleségének halála elnapolásra kényszeritette az ügyet. Ezúton is, Isten gondviselő szeretetébe ajánljuk ifjú testvérünket és ígérjük, hogy imáinkkal és testvéri szeretetünnkel kisérni fogjuk őt, hogy hűséges szolgája lehessen Istennek és embertársainak. A Nemzetközi Missziói Bizottság jelentése a Magyar Egyházkerület évi közgyűlésén A mi Urunk, Jézus Krisztus mondotta: “Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Az Ő földi hatalmának ereje teljességében mutatkozik meg a Külmisszió mezein. Ahogy az Egyház ereje állandóan növekszik olyan országban, ahol a hivatalos kormány szívesebben fogadna több szépen csomagolt orvosságot, mint hirdetett Igét, — ahogy egy nemzet ifjúságának lelkében az Evangélium tüze megállíthatatlanul terjed annak ellenére, hogy a szülők s nagyszülők még mindig pogány isteneik előtt áldoznak, — ahogy a kommunizmus poklából menekülők vigasztalást, hitet és reménységet tudnak találni olyan városban, ahol hivatalos egyház nincs is, — ahogy függetlenségüket elnyerő primitiv népek próbálgatják ráilleszteni politikai életükre a keresztyén demokratikus berendezettségeit: ezek a rendkívüli, sokszor megmagyarázhatatlannak látszó jelenségek mind csodák, mai csodák, miket Krisztus tesz Ázsia, Afrika, Távol-Kelet népei között. Az O hatalma ma is nyilvánvalóan látható. Az Ő ereje ma is győz, foglyul ejt, nem azért, hogy rabszolgaságba kergesse, hanem, hogy igy biztassa a szellemi s lelki sötétségből ébredezőket, “a hivő számára minden lehetséges”. . . A misszionáriusok cselekvő eszközök Jézus mai csodáiban, s mint hajdan a tanítványok s apostolok, ma ők is azt a mennyei megbiztatást kapják: “Menjetek el ... s lesztek nékem tanúim a földnek végső határáig.” A föld különböző határaiban Közegyházunknak 141 misszionáriusa dolgozik, kik boldogan veszítik el az élet modern kényelmét, hogy általuk mások uj életet találhassanak Krisztusban. Jelentéseikből “felragyog nékünk Krisztus”, hogy hitünk felébredjék, ha az lelkűnkben aludna. Az Indiából jövő jelentés szerint Krisztus Egyháza ott annyira megerősödött, hogy minél hamarabb önfenntartó akar lenni. Egyetemes Zsinatunk örömmel vette ezt a hirt s készséggel beleegyezett, hogy missziónknak ott lévő vagyona teljes egészében az ottani Egyház birtokába menjen át. Az indiai keresztyének egyre több s nagyobb részt kérnek a vezetésben és szolgálatban, a tanításban, az Ige terjesztésében. A lélekben való növekvés s megerősödés áldott jelei ezek, mik azzal biztatnak, hogy a missziói munka folytatódni fog, akkor is, ha ott lévő misszionáriusaink hazatérnek, mint ahogy nagy részük nyugalomba készül, még úgy is, ha egyre kevesebb uj misszionárius mehet be, ami az indiai kormány politikája. A munka folytatódni fog a megtért benszülött lelkek által, áldott bizonyságául annak, hogy
