Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-03-15 / 6. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL A televízió programmjának vallásos része. — Az Egyházak Országos Tanácsa, a maga megfelelő szervén keresztül, megkeresést intézett a televízió- leadások állami felügyelő testületéhez, azt sürgetve, hogy a rádió- és televízió-állomások engedélyezésénél nagyobb gondot fordítsanak a vallásos tárgyú leadások megtudakolására. Ez idő szerint csak azt kérdezik meg az állomásoktól, hogy mennyi időt szándékoznak fordítani “vallásos” programmokra, és ebbe a kérdésbe belefoglalják a prédikálásokat, egyházi híreket, vallásos zenét és drámát, stb. Az Egyházak Tanácsa azt sürgeti, hogy pontosabban állapítsák meg a prog- rammok vallásos jellegét, mert ez idő szerint sok állomás csak orgonajátékokat ad “vallásos programm” neve alatt. Az evangelizálás aranykora. — Billy Graham, most már ténylegesen világhírű evangélista, minden nemzetből összegyűlt keresztyén vezetők előtt Washingtonban arról beszélt, hogy napjainkban az evangelizálás- nak valóságos aranykorát éljük, amihez kétezer év alatt sohasem volt fogható egyetlen más korszak sem. Nem cserélne helyet az apostolokkal sem, mert az alkalom még az övéknél is hangosabban zörgeti ajtónkat. “Mindenki Krisztus felé fordúl”, mondta Graham, “a tudósok: mert minden bizonyításuk sem vitte őket közelebb a világegyetem megértéséhez; a politikusok: mert az ember nem tudja megfékezni sem önmagát, sem pedig a tudomány által alkotott szörnyeteget, az atombombát. Az egész emberi társadalom a keresztyénséghez fordúl, mert a vallási és faji különbözőségek fölött egyedül a tiszta keresztyén elvekben találhat reménységet. A statisztika szerint Amerika népe ma sokkal vallásosabb, mint a nagy forradalom idején volt, mert akkor a népességnek csak kilenc százaléka járt rendszeresen templomba.” Főiskoláink elvilágosodása. —Ugyanazon a gyűlésen azonban egyik országos egyházi lapunk szerkesztője komoly veszélyként mutatott rá főiskoláink elvilágiasodására. “Vannak nagy egyetemeink, köztük olyanok is, amelyek még a vallási tudományok művelésére is a legmagasabb alkalmakat nyújtják, de nincsen köztük egyetlenegy keresztyén egyetem sem, amelyben az “isteni látás” volna az irányadó. Van még néhány keresztyénnek megmaradt kollégiumunk, de köztük sok a szegénységgel küzd és gyönge. Az előrehaladt tudományos oktatás nem hogy táplálná, hanem inkább elszegényíti a hitet; hívatásos kiképzésünk legfontosabb fokozatai olyan intelligenciának a kezébe kerültek, mely lázadozik a mi keresztyén hagyományaink ellen.” Vallásos elemi oktatást! — Lassan kezd ráébredni Amerikában is a protestáns közvélemény arra, hogy pontosan az alapvetése hiányzik nemzetünk vallásos nevelésének. Ennek az idejében való felismerése alapozta meg a római egyház' roppant előhaladását országunkban: az elemi iskoláztatást is megtartotta az egyház kezében. Most a déli baptista egyházak egyik vezető embere, Kerr oklahomai szenátor, sürgette a maga felekezetét, hogy állítson fel elemi és középiskolákat. Használja fel vasárnapi iskoláinak berendezkedését e célra. Mint már említettük lapunkban, lutheránus testvéreink is komolyan tárgyalnak az elemi iskolák felállításáról; tudjuk, hogy holland református atyánkfiái már régóta tartanak fenn elemi iskolákat. Legfőbb ideje, hogy gondoskodjunk az olyan tudományos oktatásnak az ellensúlyozásáról, amely “nem táplálja, hanem elszegényíti a hitet”. Egyidejűleg jön az a hír is, hogy a római egyház new-yorki egyházmegyéje, mely Spellman bíborosérsek vezetése alatt áll, most jelentette be, hogy 18 millió dollárt gyűjt iskolaépítésre, amiből építeni fognak 10 uj elemi iskolát, 7 uj középiskolát, és kibővítenék további 6 elemi iskolát New York városában és közvetlen környékén. Ez az építkezés 1960-ra készül el és további hatezer növendéknek ad helyet az elemi és 3,700 növendéknek a középiskolákban. Az egyházmegye iskoláiba ez idő szerint kétszázezer növendék jár; 1960-ra ez a szám huszonötezerrel több lesz. Ötszáz uj templom Detroitban! — Az automobil-gyárak városában az Egyházak Egyesült Tanácsa a következő 13 év alatt, 1970-ig, ötszáz uj templom építésének a szükségét látja. Már most hozzáfog e nagy feladat előkészítéséhez azzal, hogy most összegyűjtenek két millió dollárt és azon templomhelyeket vásárolnak. Számításuk szerint így legalább tizenegy millió dollárt fognak megtakarítani: ennyivel drágúinának meg ez idő alatt a házhelyek. Ötezer menekült magyart Cleve- landba! — Az elmúlt hónapok alatt nagyon sok televíziós leadáson szerepeltek magyar menekültjeink; egészen bizonyos, hogy ma már nem is lehetne összeszámolni az ilyen alkalmaknak a számát. így arról is csak most értesültünk — a CHRISTIAN CENTURY híradásán keresztül — hogy újév napján a Euclid avenuei baptista templomban a város protestáns egyházai közös Istentiszteletet tartottak, amelynek egész adakozását a magyar segélyezésre fordították. Ekkor jelentette Dr. Szabó István, az első magyar református egyház lelkésze, a Magyar Egyházkerület volt elnöke, hogy a clevelandi protestáns egyházak közösen megállapított kvótája ötezer magyar menekültnek a befogadása ebbe a városba, ahol az ország legerősebb magyar települése él. Minthogy azonban ez a szám meghaladja az ottani magyar egyházak teherbíró képességét, ehez kérte az összes protestáns egyházak segítségét. Február 3.-án megint a magyar menekültekért imádkoztak a helybeli televíziós állomáson a szokásos ima-óra alatt; ez alkalommal Bretz Emil, a shaker- heightsi magyar baptista egyház lelkésze vezette az Istentiszteletet. Néger lelkész vezeti a fehér lelkészeket. — Oklahoma City egyházainak közös szövetségébe 55 protestáns egyház tartozik és ezek közül csak hatnak a gyülekezete áll négerekből. Erre az évre mégis néger lelkészt választottak az egyházak tanácsának elnökéül. Robert H. Alexander methodista lelkész, aki a bostoni egyetemen tanúit, a második világháborúban tábori lelkész gyanánt szolgált, majd a Little Rock, Ark., városában működő Shorter College elnöke volt, a szabad- kőművesek között is a 32.-ik fokozatba tartozik. Reformátusok százéves jubileuma. — Az Amerikába kivándorolt holland reformátusok 1628-ban alakúit egyháza sem maradt egységes, hanem csakúgy, mint Hollandiában az 1830-as évek után, kivált belőle eredetileg négy gyülekezet Michigan nyugati erdőségeiben; ezek alapították meg 1857-ben a Christian Reformed Church neve alatt ismert egyházat, melynek ma 486 gyülekezetben kétszázezer tagja és 386 lelkésze van, Grand Rapids központjukban 1876 óta theológiai szemináriumot és 1920 óta kollégiumot tartanak fenn; Canadában is van 114