Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-09-15 / 16. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 janak alatta. — Nem csodálkozunk azon, hogy a két iskola igazgatója, a rivertoni Mrs. Mildred Magowan, habozás nélkül nevetségesnek minősítette a főügyész rendeletét. Reméljük, hogy a hatóságok is hamarosan letörlik az állam e szégyenét. Kormányzóink vallása. — Negyvennyolc államunk kormányzói közűi negyvenhét jelentette ki, hogy milyen vallású, amikor ezt megkérdezték tőle. A számbeli eredmények ezek: 13 methodista, 8 baptista, 7 episzkopális, 6 presbiteriánus, 5 római katholikus, 4 lutheránus, 2 kongregácionális, 1 zsidó, 1 mormon. AZ EGYETEMES KERESZ- TYÉNSÉG HÍREIBŐL (Folytatás a 2.-ik oldalról) “megzavarják a békességet ’, összejátszanak “az Egyesült Államok gonosz imperiálistáival”, és így tovább. Egymás után történnek ilyen letartóztatások Dibelius püspöknek az egyházai meglátogatásához szükséges engedélyt gyakran megtagadják; nem engedték ki a hires lipcsei énekkart sem Minneapolisba, ahol a lutheránusok világgyűlésén kellett volna énekelniök. GYÜLEKEZETEK LANCASTER Itt ugyan nincsen magyar gyülekezetünk, pedig már majdnem lehetne. Igaz, hogy tizedrésznyi magyar sem lakik itt, mint lakik pl. Washingtonban, ahol szintén nincsen gyülekezetünk; de azért, csakúgy mint nekik, nekünk is megvannak a magunk értékes alkotótagjaink. Van egynéhány DP családunk és van egynéhány Refugee családunk; aztán vannak régi “benszülöttek” is. (Ami persze szerénytelen túlzás, mert a legidősebb lancasteri lakos magyar sincsen még itt ötven esztendő óta.) Mindezek dacára azonban már mi is oda kívánkozunk e lap hírei közé, kivált amikor olyan nagyon kedves hírt tudunk mondani magunkról: két szép leányunknak az esküvőjét a mi ároni családjainkban. Dr. Vassady Béla theológiai tanárunk idestova a régi amerikások közé fog számítódni, bár itt Lan- casterben csak öt év óta lakik; azelőtt Dubuqueban meg San Franciscóban meg Princetonban tanított a szemináriumokban, odahaza pedig a debreceni és a sárospataki theo- lógiákon, sőt rektora is volt a debreceni egyetemnek. Felesége Szeréna is kiváló szerepet tölt be amerikai életünkben, miről már máskor is megemlékeztünk és nemsokára megint szép hírt fogunk írni felőle. (Addig is olvassuk el mindnyájan a MESSENGER legutóbbi számában megjelent kitűnő cikkét.) Most azonban az ő kedves Noémi leányukról írjuk azt az örömhírt, hogy junius hó 15.-én eskette meg az édesapja szemináriumunk templomában. Noémi a múlt évben végezte kitüntetéssel a Bryn Mawr College-ot, ez évet pedig a baltimorei John Hopkins egyetem élettani intézetében töltötte, mint “junior instructor” és tovább is ott fogja folytatni kutatásait a szövettan és az atombesugárzás terén, dolgozva a filozófiai doktorátusért. Férje Andris M. Hirss a Haverford College-ot végezte, jelenleg szintén Baltimore mellett a tábori főlelkészségen szolgálja katonai önkéntesi éveit. Előkelő lett családnak sarja, kiket az orosz megszállás kényszerített az ide kivándorlásra. A másik kedves leányunk Tóth Alexandra Sara, Dr. Tóth Béla kollégiumi tanárunknak és feleségének Kalassay Margitnak bájos leánya, akit hasonlóképpen édesapja esketett meg augusztus 7.-ik napján itteni első egyházunk templomában. Alexandra itteni millersvillei tanítóképző intézetünknek volt kiváló növendéke; ugyanott ismerkedett meg férjével, a görög származású Maurio Michael Sax fiatalemberrel, akivel most már együtt fognak tanítani Long Island egyik városkájában, Lindenhurstben. Jó volt ott látni az esküvőn a Kalassay - családot csaknem teljes számban. A két szép menyasszonyt legjobb kívánságaink és áldást kérő imádságaink kísérik útjukra. Hogy más nemzetiségű férfiúhoz mentek? Azok a férfiak is más nemzetiségű leányokat vettek el feleségűi! És így alkotjuk valamennyien együtt az AMERIKAI nemzetet, a mennyországnak ezt a legszebbik, mert szabad, földi gyarmatát! És örvendünk, hogy ez a nemzet nem a nyelvében, hanem a hitében él. ALPHA (PR) Lelkész: Szabó András Aki már maga is csaknem félszáz esztendőt töltött el hasonló munkában: meg tudja becsülni az olyan ritka eseteket, amikor valaki 35 esztendeig szolgálta — és még hozzá ugyanabban az egyházközségben — Urát és az Ő Országát. Szabó András lelkészünk pedig immár ennyi idő óta pásztorolja az Alphán és ennek egész környékén lakó magyar reformátusokat. A rendes szolgálatok mellett még tollával is igyekezett elérni azokat, akikhez állandóan nem juthatott el: éveken át egy kis helyi közlönyt adott ki számukra, melyben prózában és versben megénekelte a környéken történt eseményeket. Gyűléseinknek is hűséges résztvevője ;a presbiteri lelkészi konferenciának ismételten elnöke volt. Gyülekezete szeptember 29.- én szándékozik kifejezésre juttatni háláját lelkészének hűsége fölött, délután Istentiszteleten, este pedig az Easton Hotelben tartandó banketten. Szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük András barátunknak és gyülekezetének!
