Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-09-15 / 16. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Éles felekezeti viszálykodás a németországi választások küszöbén, — Nyugat - Németországban tudvalevőleg szeptember 15.-én tartják az országos választásokat, mikben két nagy párt küzd a kormány elnyeréséért: a keresztyén demokrata párt (C. D. U.) és a szociálista párt (S. P. D.). Az utóbbi hónapok alatt erős felekezeti ellentét élesedett ki a római katholikusok és a protestánsok között a választási készülődésekkel kapcsolatban. A münszteri római katholikus püspök úgy rendelkezett, hogy egyetlen “keresztyén” sem szavazhat szociálista jelöltre, mert ennek a pártnak az elvei nem nyugosznak “természeti törvény” a- lapján. — A keresztyén demokrata pártnak a jelenlegi parlamentben 250 tagja képviselő, és ezek közül 154 római katholikus, holott Nyugat- Németország népességének több mint fele protestáns; a kancellár is római katholikus. Rossz néven is vették a protestánsok a római katholikus püspöknek ezt a nyilvános korteskedését, ami szerintük lerontja azt az állítást, hogy a keresztyén demokrata párt felekezeteken fölül áll; és sok választót fog a szociálista párt táborába átsodorni. Fokozta a helyzet élességét Adenauer kancellár meggondolatlan nyilatkozata, amiben arról beszélt, hogy a mostani választás fogja megmutatni, hogy Németország keresztyén marad-e vagy kommunista lesz és hogy a szociálista párt győzelme Németországot romba fogja dönteni. Nagy felzúdúlás támadt országszerte: sokan követelték, hogy a politikai pártok nevéből hagyják ki a keresztyén szót. A szociálista párt egyik protestáns vezetője is kijelentést tett: szerinte a politikai pártok vallásos színezése összeférhetetlen a demokrácia elveivel, de az ő pártja minden vallással szemben türelmet és tiszteletet kíván gyakorolni s mindegyiknek biztosítani kívánja teljes szabadságát. A római egyház egyéb dolgokban is izgatja a protestánsokat: ez idén először rendeztek úrnapi körmenetet Westphalia fővárosában, a 80 percentben lakosságú Detmoldban, semmibe sem véve a protestáns lakosság barátságos tiltakozását. Az altenbergi dómot, Nyugat-Németország legszebb templomát, 1800-ban átvette az állam, hogy jó karban tarthassa a 12.-ik század végén épült műemléket, biztosítva egyúttal, hogy egyformán használhatják protestánsok és római katholikusok. Az egész múlt század alatt folyton perelték a római katholikusok ezt a templomot, annak kizárólagos tulajdonjogát kívánva, eddig siker nélkül. Most aztán kolostort akarnak hozzá építeni, hogy ezzel is biztosítsák a maguk számára az öreg székesegyházat. Ausztráliába hívják a Graham- kampányt. — A három és fél hónapig tartott Graham - evangelizáló kampány new-yorki hatásának egyik szép eredménye az a meghívás, amit ennek vezetői most egymás után kapnak az ausztráliai egyházaktól. Sydney városában 12 egyház és más vallásos testület képviselői tartottak gyűlést és egyhangúlag nagy lelkesedéssel meghívták Billy Graham evangélistát hasonló kampány tartására, valószínűleg az 1959.-ik év tavaszán. Melbourne város egyházai már megelőzőleg hoztak hasonló határozatot. Most odavárják Barking anglikán püspököt, aki Graham híres londoni evangelizálásának volt az egyik vezetője, hogy a sydneyi gyűlés elnökével, Mowll anglikán érsékkel együtt megindítsák az előkészületeket a terv végrehajtásra. A két Világtanács egyesülésének problémája. — Tudvalevő dolog, hogy amikor az Egyházak Világtanácsa megalakúit, számos nemzetközi jellegű egyházi szervezet beleolvadt és egy-egy osztálya lett az uj világszervnek. Egyetlenegy másik világszerv maradt különálló és független testület: a Nemzetközi Misz- sziói Tanács (IMC: International Missionary Council). Ez a testület nem egyházak szövetsége, mint a Világtanács, melynek most 50 országban 165 tagegyháza van, hanem nemzeti vagy más területi missziói tanácsoknak az egyesített világszerve. A most New Havenben tartott gyűlésen javaslatot terjesztettek be e két világszervnek is az egyesítésére, illetve arra, hogy ez a külmissziói testület is, csakúgy, mint a bel- missziói már is az, részévé legyen a Világtanácsnak. A javaslatot elfogadták ugyan tárgyalási alapúi, de már ezen az első tanácskozáson kifejezte a Világtanács egyik elnöke, Mihály archimandrita, az észak- és dél - amerikai görögkeleti egyházak new-yorki érseke, akit Florovsky orthodox harvardi tanár is támogatott, hogy a görögkeleti egyházak és a protestáns egyházak között “ki- egyenlíthetetlen különbségek” vannak, amik miatt ők nem tudnák jóváhagyni azt a törekvést, hogy a Világtanács a missziói munkát mindenütt protestáns jellegűvé tegye. A kérdés megtárgyalása a ceyloni gyűlésre vár, 1960-ban. Nem lesz köny- nyű a megoldás, mert az IMC kebelében is érezhető az aggodalom amiatt, hogy a Világtanács nem lesz-é “világ-egyház”? A régi angol templomok szomorú sorsa. — Angliában 14,000 templomban hirdetik a keresztyén gyülekezetek Isten dicsőségét; ezek közül 8,000 már akkor is öreg templom volt, amikor a puritánok elhagyták hazájukat és az Uj-Világba vándoroltak ki. Ennek a nyolcezer öreg templomnak a jó karban tartása nagyon költséges feladat. Az anglikán egyház ugyan hivatalos egyháza az államnak, ettől azonban még sem kap semmi államsegélyt költségeinek fedezésére; így aztán a templomok fenntartása a helyi gyülekezetek dolga, amihez azonban ezeknek legnagyobb része túlkicsiny és túlszegény. Öt évvel ezelőtt e történelmi templomok megmentésére külön társaság alakúit és kitűzte, hogy tíz év alatt 12 millió dollárt fognak összegyűjteni. Az első öt év alatt gyűlt is össze valamennyi pénz, úgy hogy már mintegy kétezer templomnak a helyrehozatalában segíthettek; az eddigi gyűjtések eredménye azonban távolról sem kielégítő és biztató. Ezért most London legnépesebb és legforgalmasabb központjában (Charing Cross) rendeznek nagyszerű kiállítást, amelynek remek képeivel próbálják felkölteni az érdeklődést ez egyházi műkincsek iránt, amiknek a művészeti értéke és szépsége valóban rendkívül nagy. Kelet - Németországban a szoviet folytatja az egyház üldözését. — Eszközei meglehetősen hasonlítanak azokhoz, amiket Hitler használt 24 évvel ezelőtt. Erősen szorítják az ifjúságot, hogy konfirmáció helyett az ő avatásukra menjen. Próbálnak híveket toborozni az egyházon belül és ezekkel hatni a többiekre. Legújabban a Luther életéből híressé vált wartburgi várban tartottak ilyen értekezletet állítólag 110 lelkész és egyháztag részvételével, akik felhívást bocsátottak ki a kommunista pártra szavazás érdekében. Egyházi elöljárók szerint a megjelentek száma jóval kisebb volt. Aztán, szintén Hitlerhez hasonlóan, letartóztatják az egyház hivatalnokait és elveszik tőlük hivatalos irataikat. Ugyanolyan vádakat emelnek ellenük, mint Magyarországon is: (Folytatás a 15.-ik oldalon)
