Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-09-01 / 15. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA LIGONIERI GYŰLÉSEK Immár régi gyakorlat szerint szeptember első hetében három országos testületünk tartja évi gyűlését Bethlen Otthonunk vendégszerető falai között. A Presbiteri Szövetség gyűlése elsején, vasárnap délután 2 órakor kezdődik, áhítattal, melyen az imát Daróczy Sándor igazgató mondja, az első előadást pedig — Király Imre elnök és a tisztikar jelentése után — Fiók A. Albert ügyész, lapunk nyomdájának tulajdonosa, tartja e tárgyról: Amerikai magyar református vallásé nemzedékünk hivatása egyházaink megtartásában. Este szeretetvendégség lesz, azután tábortűz. Dr. Szakács István mozgókép-felvételeket mutat be az őszi szabadságharcról. Másnap, hétfőn, Munka Napján, reggel 9 órától délután egy óráig lesz gyűlés, melyet Úrvacsoraosztással kezdenek. — Előadást tart a clevelandi west sidei egyház egyik “szabadságharcos presbitere” arról, hogyan élnek a vasfüggöny mögött a magyar református gyülekezetek? (Folytatás a 7.-ik oldalon) AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Gyűlésezett a Világtanács igazgatósága. — Az Egyházak Világtanácsának központi bizottsága a new- haveni Yale Egyetem theológiai fakultásának épületeiben tartotta meg tizedik gyűlését julius 30.-ától augusztus 7.-ig. A központi bizottság 90 tagja közűi 21 országból 60 rendes és 15 helyettes tag vett részt a tanácskozásokon. A magyarországi református egyház képviseletében jelen voltak: Muraközy Gyula, a Kálvin-téri gyülekezet lelkipásztora, az egyetemes konvent ügyvezető igazgatója és Dr. Pákozdy László a debreceni református theológia ó- testamentumi tanára. Egyházkerületünk lelkészei közöl jelen voltak egy vagy több alkalommal a következők: Böszörményi István, a Magyar Egyházkerület elnöke, aki több irányban tárgyalásokat folytatott vezető személyiségekkel; Dr. Tóth Sándor, a Reformátusok Lapja szerkesztője, aki sok régi ismerősét köszönthette itt, valamint Hamza András, Kallós Árpád és e sorok Írója, aki elejétől végéig részt vett a gyűléseken mint a Reformátusok Lapjának sajtó-kiküldöttje. A központi bizottság zárt üléseken tárgyalt, két alkalommal azonban nyilvános gyűlést is rendeztek a nagyközönség számára. Az első ilyen gyűlés augusztus 1.-én volt a hires Woolsey Hallban, ahol a keletnémetországi Dibélius püspök, az angliai Dr. Cooke, az Egyházak Világtanácsának társ-titkára, valamint Karefa-Smartné Nyugat-Afriká- ból tartottak érdekfeszitő előadásokat. Augusztus 4.-én pedig az ősi kongregácionális templomban prédikált Dr. Fisher canterburyi érsek. A nagymeleg dacára is teljesen megtelt nemcsak az a templom, hanem még a szomszéd templom is. Elhatározta az értekezlet, hogy az Egyházak Világtanácsának központi bizottsága jövő éven Kopenhágában fogja megtartani ülését. Úgyszintén hosszú vita elhatározták, hogy a Világtanács harmadik nagygyűlése Ázsiában Ceylonban lesz 1960.-ban. Elfogadták az építészek terveit egy uj 350 szobás iroda-épület megépítésére, amelyet a jelenlegi birtokra kívánnak elhelyezni Genf városában. Az elnöki tanács tagjait mind újra választották, bár Dr. Hromadka Józsefet, a cseh theológiai tanárt, többen ki akarták hagyni a tanácsból, mivel nem tartották a magyarországi forradalmi események után tett nyilatkozatait elfogadhatóknak. A Világtanács öt uj egyházzal szaporodott, akiknek felvételi kérvényét egyhangúlag elfogadták. Úgyszintén hozzájárultak a tagegyházaknak, akik erős tanúbizonyságot akarnak tenni a faji elkülönítés bűne ellen. A gyűlés erősen felszólalt amellett, hogy az atom-erővel való kísérletezések szűnjenek meg. Felszólították azokat a kormányokat, amelyek jelenleg kísérleteznek az atom-erővel, hogy bizonyos próba-időre szüneteltessék a kísérleteket anélkül, hogy erre a célra külön szerződéseket kötnének a kormányok, abban a reménységben, hogy a többiek is követni fogják annak a nemzetnek példáját, amelyik elsőként vállalkozik a pionér lépésre. Barbieri, Argentina methodista püspöke, a Világtanács egyik elnöke, komoly szavakkal ítélte el a római katholikus egyház túlkapásait Kolombiában. Kérte, hogy az ügyet egyenesen a Vatikán elé kell vinni. A megbeszélések eredménye az volt, hogy tanulmányozni kívánják a vallásszabadság helyzetét nemcsak Dél- Amerikában, hanem mindenütt a világon, ahol az egyház üldözés alatt áll. A leghevesebb vita akkor keletkezett, amikor azt a javaslatot tárgyalták, amelyik a Világtanácsban való tagság alapelveit akarta megváltoztatni. Ez idő szerint ez alapelvek csak a Jézus Krisztusban való hitet kívánják. A norvég egyház és az Egyesült Államokban működő levő kongregácionális egyház azt sürgették, hogy a tagság alapelvei a Jézus Krisztusban való hit mellett mondják ki, hogy hisznek a Szent Háromságban valamint a Szent írásban. Szinte minden kiküldött megszólalt e tárgyalások alatt s bár mind helyeselte az alapelvek kívánt kibővítését, mégis azt tanácsolták, hogy most ne változtassanak az alapelveken, mivel erre még nem érett meg az idő — mint ahogyan egyik delegátus mondotta. Fontos döntéseket hozott a Tanács a Nemzetközi Missziói Tanács és az Egyházak Világtanácsának egyesitése ügyében. A Missziói Tanács már 50 év óta végzi munkáját, de mivel sok helyen a Világtanács munkájával kereszteződnek az érdekek mindkét tanács jónak látja az egyesülést. A végső döntést az 1960-as harmadik tanács gyűlés hozza meg. Feszült figyelemmel hallgatta a gyűlés Dr. Chandler, az Egyházak közötti segélyszervezet jelentését, különösen a magyar segélyekkel kapcsolatosan. Az egyházak több mint 700,000 dollárt adtak a magyar ős más kelet-európai menekültek áttelepítésére. A segítés folyik; ezeken az országokon belől is több mint 700,000 dollárt adtak a különböző magyar segély munkákra úgy a menekültek számára, mint a magyarországi nép számára. A beszámolót hosszan tartó tapsvihar követte, amellyel a Világtanács háláját óhajtotta kifejezni a jól és szépen elvégzett munkáért. A Tanács gyűlés Istentiszteletettel végződött a theológiai imateremben. A résztvevők egy része haza indult, egy másik része a Református Világ- szövetség gyűlésére Stony Point-ba, New Yorkban, egy harmadik csoport a lutheránus világ gyűlésre Min- neapolisban. A magyar kiküldöttek részt vettek a Ref. Világszövetség gyűlésén is, Stony Pointon. Hisszük, hogy a sok tanácskozásnak lesz gyümölcse, ha Isten akarata szerint történtek a döntések! Beretz Árpád