Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-05-15 / 10. szám
14 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL A néger-kérdés a chicagói egyházakban. — A nagy világváros délkeleti határán, a Trumbull Park uj lakásnegyedében még mindig tart az ellenállás a faji megkülönböztetés kiküszöbölésével szemben. Ebben a negyedben a South Deering metho- dista egyház az egyetlen protestáns gyülekezet; fehér lelkésze D. K. Fison lelkes híve az integrálásnak. Az uj negyed lakosainak a nagy többsége azonban semmiképpen nem akarja beengedni a négereket sem a házakban lakóknak, sem az egyházba tagoknak. Fison azonban virágvasárnapján is felvett három uj néger tagot a két uj fehér tag mellett. A felelet az volt, hogy kitették a lakásából; a háztulajdonos nem akar ilyen lakót a házában. A gyülekezet nem nagy: vasárnap átlag 35 felnőtt és 50 gyermek jár a templomba és vasárnapi iskolába. Fison mellett azonban hűségesen kitart methodista püspöke. A város többi részében jobban halad az integrálás: — mindenféle felekezetből együttvéve már több mint 200 egyházközség felveszi a négereket is tagjai közé, és az ilyen gyülekezetek száma hétről-hétre nő. Legtöbb ilyen gyülekezete a római katholi- kus egyháznak van, csaknem 150; míg az episzkopálisoknál 13, a methodistáknál és lutheránusoknál 11-11, a baptistáknál és a presbi- teriánusoknál 7-7 az ilyen gyülekezetek száma. — Lapunk szeretné megtudni, hogy hát mi magyarok hol állunk? Van-e már olyan egyházközségünk, ahol az amerikai gyülekezetnek néger tagjai is vannak? Hálás köszönettel veszünk minden erre vonatkozó értesítést. A halálbüntetés eltörlése. — California államban most nagyon erős mozgalom folyik a halálbüntetés eltörlése érdekében. A kvékerek már 1955-ben két javaslatot is terjesztettek a törvényhozás elé, az egyik a halálbüntetés teljes eltörlését, a másik legalább hat évre felfüggesztését mondta volna ki. — Akkor egyik javaslat sem ment keresztül. Most újra próbálják. A törvényhozás jogügyi bizottsága nagy- nehezen keresztűlbocsátotta azt a javaslatot, hogy hat évre felfüggesz- szék a halálbüntetést, ami kiterjedne azokra is, akik most várják kivégeztetésüket és azokra, akik a következő hat évben lennének halálra ítélve. Különösen az egyházak harcolnak a halálbüntetés fenntartása ellen, de számos tanár és ügyvéd is áll a pártjukon. Rámutatnak,, hogy a halálbüntetés ellentétben áll az emberi társadalom minden vallásos és erkölcsi alapelvével, legalább két évszázaddal elmaradt a kor mögött, az igazságszolgáltatásban nincsen semmi haszna, és ellenkezik azzal az elvvel is, hogy mindenki egyenlő igazságszolgáltatásban részesüljön. Sok egyházi és népgyűlésben sürgetik a törvény- javaslat elfogadását, ami nagyon valószínűnek is látszik. A törvény győzött — de végre- hajiják-e? — Már elmúlt egy éve is, amikor közöltük lapunk olvasóival azt a hírt, hogy Tennessee állam Marion megyéjében az iskolaszék nagy többsége római katholi- kusokból áll, akik úgy kezelték a megye iskoláit, mintha azok mind a római egyház iskolái volnának. A tanítók közadóból fizetett apácák voltak; az iskolai autóbuszokat nem járatták katholikus ünnepnapokon, amikor persze tanítást sem tartottak; az iskolák könyvtárait katholikus könyvekkel tömték meg, és így tovább. A protestáns Bradfords- ville iskoláját pedig egyszerűen bezárták volt, hogy a protestáns szülőket arra kényszerítsék, hogy a jóval távolabbi és egészen római hatás alatt álló iskolába küldjék gyermekeiket. Természetesen a szülők inkább nem küldték iskolába gyermekeiket. A háborúságnak most az lett a vége (ha ugyan vége?), hogy az állam fellebbezési bírósága utasította a megyei iskolaszéket, hogy olyan iskolát állítson fel, mely a megye egész lakosságát szolgálja; egyszersmind szüntesse be a római egyháznak nyújtott törvénytelen előnyöket. Az iskolaszék azt mondja, hogy nincsen pénze uj iskola felállítására. Csodálatos érdeklődés. — Csak most értesültünk róla, pedig még a tél közepén történt, ami annál csodálatosabbá teszi az egész esetet. Az Ohio folyó völgyeiben, hegyes vidéken, tél közepén, négy városban két hét alatt 166 Istentiszteletet tartottak, amiken hetvenezer ember vett részt! Point Pleasant, W. Va. városkának ötezer lakosa sincs, Portsmouth, O. és Ashland, Ky. városokban 36 és 31 ezer a lakosok száma, egyedül Huntington, W. Va. dicsekedhet 86 ezer lakossal. Ez a négy város fogott össze e közös prédikálási misszió megrendezésére. Például Huntingdon városában mindennap délelőtt 9 órakor a lelkészek összejövetele, fél tizenegykor Biblia-óra, délben tömeggyűlés egyik színházban, délután egy templomban, estére megint a színházban. Ashlandon négy, Ports- mouthon három ilyen összejövetel mindennap. Összesen 166 Istentisztelet és azokon hetvenezer résztvevő! Igaz, hogy nem is csak országos hanem világhírű prédikátorokat hoztak össze ezekre: Skóciából Baillie, Angliából Dunning, aztán Templeton, Lindquist, Stanley Jones,, és ezekhez hasonlókat. A költség meghaladta a tízezer dollárt — de már együtt van az 1958,-ik évre is, amikor megismétlik ugyanezt a csodálatos vállalkozást. Az evangélium ereje ma is élő és ható! Még ez a cserépedény is elég jó szerszám lesz neki, ha Lélekkel megtelik! Egyházak adnak otthont az öregeiknek. — Connecticut állam fővárosában, Hartfordban, négy kon- gregácionális egyház foglalkozik azzal a tervvel, hogy elöregedett tagjaik részére megfelelő lakásokról gondoskodjanak. Vizsgálataik kiderítették, hogy a belvárosban nagyon nehéz olcsó lakást kapni öregek számára, akik pedig boltokhoz, templomokhoz közel szeretnének lakni. Hartford lakossága az utolsó ötven év alatt megkétszereződött, de 64 éven felüli lakosainak száma megötszöröződött ugyanezen idő alatt. Ezeknek legnagyobb része el tudja tartani magát, csak olcsó lakásokról kellene gondoskodni számukra. — A város egyházai fenntartanak ugyan öt közös-otthont öregek számára, de ezekben csak 275 egyénre van hely. Most hát azon tanakodnak az egyházak, hogy bérházakat építsenek ilyen öreg tagjai számára. A vasárnap védelmében. — A világvárosok közé emelkedett Detroit- ban sok alkalma van a világnak, hogy megrontsa a vasárnap szentségét. Ezek közé állottak az óriás lánc-üzletek is. Egy vagy kettő kinyitotta az üzleteit vasárnap, arra a többi is követni kezdte őket azzal az indokolással, hogy nem akarnak károsodást szenvedni, sem alkalmazottaikat megrövidíteni. Az egyházak erélyesen léptek fel e kísérlettel szemben és nyíltan sürgetik híveiket, hogy vonják meg támogatásukat az olyan üzletektől, amik így megrontják a vasárnapot. Az Egyházak Vilégtanácsának 90 tagú központi bizottsága — ugyanaz, amelyik a múlt nyáron Magyar-
