Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-04-01 / 7. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYENSÉG HÍREIBŐL Uj egyház alakúit. — Istennek legyen érte hála, a keresztyén egyház ismét hangosan beszélő bizonyságot tett Isten Országának ügye mellett abban a kérdésben, ami még mindig fel tudja zavarni országok és földrészek békességét: a fajok egybeolvadásának kérdésében. Afrika földjén nemcsak a déli csúcson ég a tűz: éveken át lángban állott a keleti Kenya tartomány is, ahol a vérontásnak csak nagynehezen tudtak véget vetni. Most aztán építés híre jön onnan. A skót egyháznak Kenya tartományban egyházmegyéje működött, minek fehér tagjai voltak, míg a fekete benszülöt- tek a Kelet-Afrikai Presbiteriánus egyháznak voltak a tagjai. Most e két egyházmegye önálló egyháztestben egyesült, amely nem tesz semmi különbséget tagjai között faji tekintetben. Az uj egyház neve: Kelet - Afrika Presbiteriánus Egyháza. Első moderátora fehér ember lett, de többi tisztviselői egyformán oszlanak meg a fehérek és feketék között. Nairobi város szép Szent András templomában tartották az alakúló gyűlést. Emelgetjük a Vasfüggönyt. — Ezt sem tudná tenni más hatalmasság, csak a keresztyén Egyház. Mint tudjuk, a Református Világszövetség igazgató-tanácsa augusztus második hetében Prágában fog gyűlésezni, míg az Egyházak Világtanácsának mintegy száz tagú központi tanácsa a nyár végén Budapesten tartja évi gyűlését. A Világtanács keletázsiai titkára, Manikam indiai lutheránus püspök engedélyt kapott a khínai keresztyén egyházak meglátogatására. A kommunisták uralomra jutása óta ez az első engedély a Világtanács tisztviselői vagy küldöttjei számára. Oroszországban pedig most fejezte be rövid látogatását az amerikai Egyházak Országos Tanácsának tíztagú küldöttsége, Blake elnök, Fry püspök és mások csoportja. Vájjon mit fognak hozni magukkal? Megelőzőleg a moszkvai metropolita, a Magyarországon is jó ismert, díszdoktorságot már kettőt is kapott (most legutóbb Kolozsvárott) Nikolaj érsek meglehetősen hűvös hangú és semmi érdemlegest nem mondó válasz adott a Világtanács megkeresésére, miben a világbéke érdekében szólították fel együttműködésre. Az érsek így felelt: “Meg vagyunk győződve arról, hogy azzal fogjuk legjobban kifejezni keresztyén hitünket életünkben és jövünk kölcsönös megértésre, ha a földön tartós békének nagy célját kölcsönös erőfeszítésekkel igyekszünk közelebb vinni a megvalósúlás felé.” Mily üres szavak, amikor cselekvésre volna szükség! Mind a két oldalon békét emlegetünk és mind a két oldalon halálos sietséggel készülünk a háborúra. Mint ahogy a régi próféta mondta: “Békesség, békesség — és nincs békesség!” Dibelius püspök a pápánál. — Az ausztráliai gyűlésre menőben Dibelius püspök látogatást tett Rómában Pius pápánál. A látogatás természetszerűleg igen nagy port vert fel. Az Út című budapesti református hetilap, melynek szerkesztése egészen kommunista kezekben van, azt írja, hogy Németországban olyan felháborodást keltett ez a hír, hogy Nie- müller egyházelnök lemondott a német evangéliumi egyház külügyi hivatalának elnöki tisztéről, hogy ezzel fejezze ki rosszalását. Ugyanezen forrás szerint a svájci református sajtó álmélkodásának adott kifejezést és azt irta, hogy Dibelius püspöknek ez a felemás igába állása rossz szolgálatott tett az evangéliumi keresztyénségnek. — Amerikai egyházi lapjaink még alig Írtak e látogatásról. Magunk részéről kizártnak tartjuk, hogy a Világtanács egyik elnöke ezt a lépést tiszttársainak tudta és hozzájárúlása nélkül tette volna. Abban a politikailag és egyházilag egyaránt páratlanéi nehéz állásban, amiben ő van, minden lépést a legnagyobb megfontolással kell tennie. Várjunk hát csendességgel és bizalommal, amíg többet tudunk meg erről az eseményről. A Francke-alapíiások is megszűntek. — A németországi Halle város legnagyobb nevezetessége volt az a magában is külön várost kitevő óriás telep, amit A. H. Francke (1663-1727) híres theológus alapított a 17. század végén és a 18.-iknak az elején. Több mint félszáz holdas területen óriás épületekben működött a roppant árvaház, különböző iskolák, nevelőintézetek, tanítóképző intézet, diákotthonok, nyomda, könyv- kereskedés, könyvtár, gyógyszertár, kiadóház — és más hasonló intézmények, miknek mindegyike a keresztyén hit és élet szolgálatában állott. Hitler idejében még hiába próbálták meg ez intézetek elkobzását, de már 1945 óta ez a folyamat sikeresebb volt. Az iskolákat és diákotthonokat Halle város vette át és az egyetemnek részévé tette. Az egyetem aztán gyorsan végzett ez intézmények vallásos jellegével. A nyomdában többé nem Bibliát és énekeskönyveket nyomtatnak, a könyvtárt teljesen beolvasztották az egyetem könyvtárába, a könyvkereskedést és gyógyszertárat egészen világi vállalkozássá alakították át, és az óriás árvaház, ezer meg ezer keresztyén árva gyermek boldog otthona, teljesen megszüntette működését. A nagy emberbarát csodálatos alkotásából semmi sem maradt meg. A mohammedán vallás erősödőit Afrikában. — Az Izlám, ahogy a Mohammed által alapított vallást nevezzük, tovább folytatja Afrika meghódítását, jelenti a jézsuiták római hivatalos lapja, Missioni.. E lap szerint a római katholikusok száma az utolsó 22 esztendő alatt 15 millióról öt millióra apadt, míg ugyanazon idő alatt a mohammedánok száma 48 millióról 80 millióra emelkedett. — Afrika egész népessége e huszonkét év alatt 144 millióról kétszáz millióra szaporodott. Az Izlám terjesztésében legnagyobb része van az arab államoknak, különösen pedig Egyiptomnak. El - Azhar, a kairói ezer éves theológiai szeminárium, nemcsak uj életet lehellt a mohammedán vallásba, hanem a modern élet szükségleteihez hozzáalkalmazta azt. Amíg a keresztyén propaganda mindig csak a nők egyenjogúsításával foglalkozik, addig a mohammedánok vallásuk társadalmi és főként nemzetiségi kívánalmait ápolják és erősitgetik. Aga khán, a híres indiai nábob, aki az Izmaili - szekta feje, óriás összegeket adott az Iz- lám intézményeknek Afrikában való elterjesztésére. Csak magában Uganda tartományban 30 mecsetet, 40 elemi iskolát, négy orvosi iskolát és egy nagy kollégiumot alapított. Fogynak a templomok Oroszországban. — A New York Times egyik tudósítója az utolsó 15 év alatt öt ízben tett kisebb-nagyobb körútat Oroszországban. Megfigyelése szerint a templomok, zsinagógák és mecsetek még mindig működésben vannak ugyan, de számuk folytonosan apad és minden évben kisebb a papok, rabbik és müezzimek száma. A szo- viet állhatatosan halad abban az irányban, hogy a kommunizmus mellől minden más hitet kiirtson. A teljesen anyagias világnézet nem szenvedheti el a lelkiség gondolkozásmódját. Ma már csak ötven papjelöltet lehet felvenni évenként az orthodox egyház papnevelő intézetébe; a mohammedán vallásnak pedig az egész ázsiai területen, ahol (Folytatás a 12.-ik oldalon)
