Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-12-01 / 21. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 A fentiek értelmében a Lelkészegyesűlet keleti körzete azzal a kéréssel fordúlt az egész országban működő összes református egyházak vezetőihez, lelkészeihez és elöljáróihoz, hogy ezeket a megállapodásokat tegyék ők is magu­kéivá és segítsenek egyöntetű eljárásukkal se­gélyezési akciónkat még eredményesebbé és teljesebbé tenni. E közösségnek áldott gyü­mölcse lehet az a jutalom, ha gyülekezetein­ket megajándékozza Isten kegyelme ide ki­menekülő családok és testvérek személyeiben való meggazdagodásunkkal. Ha már el kellett hagyniok hazájukat és otthonaikat: hadd jö­hessenek ide, testvérek közé és találjanak uj otthont az ő régi hitük és nyelvük vigaszta­lásában! És a mi segítésre kész szeretetünkben. GYÜLEKEZETEK (ER: Evangéliumi és Református Egyház. — PR: Presbiteriánus Egyház. FE: Független Egyház. — AR: Amerikai Refbrmátus Egyház. — FAIRFIELD (ER) Lelkész: Babos Sándor November 11.-én tartotta meg 30 éves jubileumát. Az 1926.-ik év november 21.-én alakúit. Alapító tagjai előzőleg a bridgeporti első egyházhoz tartoztak; a város újabb negyedébe költözködésük és ez uj negyed népességének ellátása tette szükségessé kiválásukat, mit a gyü­lekezet teljes megértésével és bé­kességében hajtottak végre. Első lelkészük Urbán József volt, a má­sodik Péter Antal. Mindkettőjükről áldáskívánások keretében emlékez­tek meg e jubileumon, mit csönd­ben, vagy ahogy ők mondták: csa­ládi körben tartottak meg, csak a közvetlenül szomszéd egyházak lel­készeinek és képviselőinek részvé­telével. Az igét magyarúl Böször­ményi István egyházkerűleti, ango­lul Hartó András egyházmegyei el­nökök hirdették, igen szépen; ugyan­csak szép imádságot mondott Nagy Emil is, az első egyház lelkésze; Beretz Árpád wallingfordi lelkész Bibliát olvasott. Délelőtt lapunk szerkesztője prédikált mindkét Isten­tiszteleten. Nagy lelki gyönyörűség ebben a gyülekezetben egy vasár­napot eltölteni. Mostani lelkésze, Babos Sándor, 1949-ben, február hóban, foglalta el állását, miután Mandzsúriából közénk érkezése után előbb sorba látogatta gyülekezetein­ket és a külmissziói munka iránt való érdeklődés felépítésén munkál­kodott. Fairfieldi munkája is gaz­dagon megáldott missziói működés. Olyan vasárnapi iskolát épített föl, melynek tanítói kara és ennek cso­dálatos buzgósága az egész városban nagy elismerést nyert. Ezt bizonyítja az is, hogy a város különböző pro­testáns templomaiban ötven tanító­val dolgozó hétközi vallástanításnak az élére választották mint elnököt, majd hivatalos idejének lejárta után e munkában résztvevő hat vasár­napi iskolai tanítója közül az egyi­ket, Mrs. George Turrellt, válasz­tották utódjának. Minden munkájá­ban nagy segítségére van felesége is, aki maga is felszentelt lelkész. Vasárnapi iskolai tanítóikkal nem­rég másfél napos retreatet tartot­tak. Az egyház szép uj templomán már csak 15 ezer dollár kamat­mentes adósság van, az egyház tag­jainál kölcsönökben. Most a jubi­leumon az egyház támogatását végző Nőegylet nevében Lapcsik Jánosné elnök megint átadott ezer dolláros adományt. Utána még egész sor adakozó következett az esti banket­ten, de a többi adomány összegeit nem ismerjük. Szépen emlékeztek meg az egyház volt főgondnokairól is, néhai P. Varga Jánosról, Dicső Gusztávról és Szabó Lajosról, to­vábbá a még élő és a banketten is résztvevő Szabó Ferencről, Seres Józsefről, P. Varga Zoltánról, Kádár Károlyról és Miller Pálról. Sok szé­pen és jól működő egyházi testűle- tük közé most állítják be a Church­men Brotherhood szervezetét. A banketten Mrs. G. Turrell és Kish Pálné orgonista nagy gonddal össze­állított képsorozatban mutatták be az egyház történetét. Asszonyaink kitűnő vacsoráról gondoskodtak. — Igen szép nap és nagyon gazdag ünneplés volt. Isten áldása legyen rajtuk továbbra is! A szerkesztő izenete Először is minden olvasónk szá­mára idvességes adventi készülődést kívánunk Istentől, a mi mennyei Atyánktól és a mi Urunktól Jézus Krisztustól. Ebbe a jókívánságba belefoglaljuk a mi legújabb olvasóinkat is: a Könyörűlet Táborának (Camp Kil­mer) magyar lakóit, akikhez lapunk e számából elküldtünk egy pár szá­zat, abban a jó reménységben, hogy ezt a következőkkel is folytathatjuk. Bár nagyon fáj a szívünk, mégis örvendezünk, hogy közénk érkezhet­tek és kérjük Istent, hogy tegye most kezdődő uj életüket mindnyá­jukra és mi reánk nézve is bő ál­dássá! Ha sok nehézsége és idegen- sége lesz is a kezdeti időnek: higy- jék el, hogy az is javukra fog szol­gálni, ha Istenben bízva Ő reá hagy­ják sorsukat, — mert "akik bíznak az Úr Istenben nagy hiedelemmel, azok nem vesznek el samminémű veszedelemben: mint a Sión hegye megállnak, s nem ingadoznak." Mert "azoknak, akik az Istent szeretik, O mindenben segítségükre lesz, az ő javukra." Mindezeket mi is meg­tapasztaltuk a saját életünkön, ezért tudjuk olyan határozott bizonyos­sággal mondani másoknak is. — E lap szerkesztője felajánlotta lelkészi szolgálatait a Táborban élő magyar reformátusok számára és ennek a szolgálatnak részeként küldi ezt a lapot is e testvérek rendelkezésére. Aki saját nevére kívánja ezt járat­ni, írja meg nevét és szívesen meg­indítjuk részére lapunkat a tábor­ban tartózkodásának időtartamára díj mentve. Majd, amikor már el­helyezkedett itt az uj hazában: ren­des előfizetőjévé lehet lapunknak. Addig is testvéri szeretettel köszönt- jük mindnyájukat. DR. TÓTH SÁNDOR 55 North West End Avenue Lancaster, Pa. Telefonszám: Express 7-8071

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom