Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 nek e célra, hanem csak megkérik a gyülekezet családjait, hogy lehetőleg mindnyájan vegyék ki a részüket ebből a feladatból. Az adakozást a Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet 100 dollárral, Lippay Lajos és neje szintén 100 dollárral kezdték meg. TOLEDO (ER) Lelkész: Dr. Zsíros József Nyomtatott fedőlappal ellátott, tisztán és szépen mimeografált hatalmas nagy jelentés, melynek adatai a lelkész munkásságáról és az egyház pénztárának évi forgalmáról, valamint a tagok befizetéseiről teljes képet adnak. Isten kegyelméből ismét gazdag esztendeje volt ennek a közmondásosan vezető egyházunknak; 28,124 dollár bevétele, 29,575 dollár kiadása mellett ez évre 6,256 dollár maradványt, kötvényeivel együtt 13,116 dollár készpénzvagyont hoztak át. Bevételeikben több mint 19 ezer dollár önkéntes adomány, köztük az uj építési alapra is har- madfélezer dollár. A kiadások közt boldogan láttunk több mint négyezerkétszáz dollárt a missziói és jótékonysági adományok csoportjában, és jóleső örömmel gondolunk a szép haladásra attól az időtől számítva, amikor néhai jó Bogár Lajos lelkészünk szinte a szemünket kápráztatta el annak bejelentésével, hogy egyháza csaknem kétezer dollár adott jótékonyságra! Hát bizony ezért segítette meg őket jó Istenünk, Aki sáfárainak akarja használni őket is, mint mi mindnyájunkat is. Ez az egyházunk nagyon régóta minden évben száz percentben befizeti azt az összeget, mit Közegyházunk tőle missziói és világsegítő munkájának céljaira kér. De mindig jobban értik ennek jelentőségét tagjai is, mert most már csak erre a kettős célra beadnak több mint kétezer dollárt. Az egyedüli számadat, amit e gondosan elkészített jelentésben hiába kerestünk, az egyháztagok számának kimutatása volt. Befizetéseik kimutatásában találtunk ugyan több mint 450 olyan nevet, aki tagsági dijat is fizetett, de ezek közül vagy 240 után azt is olvastuk, hogy felesége is tag; viszont az adakozók között a tagsági dij befizetések egy dollártól hatvan dollárig váltakoztak, sőt egy a száz dollárt is meghaladta — így hát le kellett mondanunk arról a reménységről, hogy e kimutatásból megállapíthatnánk a tagok létszámát, annyival is inkább, mert az adakozók kimutatásában több mint nyolcszáz név van. Különben is nagyon helyesen hangsúlyozza tudós lelkészünk jelentésében, hogy Isten “nem az adományok nagyságát méri, hanem az életnek azt a szentségét, amellyel azt az adományt megszereztük és Néki felajánlottuk. Más szóval Istennek az a biztatása: Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe — csak azoknak a szolgáknak szól, akik munkájukat életük hűségével és tisztaságával pecsételik meg.” Lelkész “munkájának központi részét Isten élő és életet adó Igéjének szolgálata” képezvén, 55 angol és 57 magyar vasárnapi, 66 hétköznap esti Istentiszteletet tartott, mik közül tíznek a szolgálatait a presbitérium és a Youth Fellowship tagjai végezték. A vasárnapi Istentiszteleteken 14,325, a hétköznap estieken 1,320 lélek vett részt. Úrvacsorát hétszer osztottak, összesen 2,417 léleknek; legnagyobb számnak husvét- kor (666), legkisebbnek ujkenyérre (206). A lelkész presbitereivel 92 családot, hitvesével 35 családot, vagy személyt, látogatott meg, ezenkívül pedig 64 betegnél 356 ízben járt és hét alkalommal 152-nek osztott Úrvacsorát. Az év folyamán 19 gyermeket keresztelt, 16 gyermeket konfirmált, 5 párt esketett, hét halottat temetett, és 11 uj egyháztagot vett fel. A konfirmálási előkészítést 8 hónapon át heti három órán végezte. Saját templomán kívül is számos szolgálatot végzett más egyházakban és egyébütt, többek közt december 19.-én a városi tanács gyűlésén mondott karácsonyi elmélkedést és imádságban emelte a város vezetőinek lelkét és készítette őket a Megváltó Úr Jézus fogadására. Hálásan emlékezik meg a lelkész jelentésében az egyháztanács kiváló munkájáról, mit Révész István magyar és Molnár (Moon) János angol gondnok bölcs irányítása mellett nagyon hűségesen végeztek; hasonlóképpen kiemeli Újlaki Lászlóné egyházi titkárnak önfeledt odaadással végzett pontos munkáját. De hogyan találnánk kis lapunkban helyet arra, hogy többi munkásukról is kellőképpen megemlékezhetnénk? A vasárnapi iskola vezetője ifj. No- vák István presbiter, aki feleségével együtt a nyári iskolában is tanított. A vasárnapi iskolába 136 gyermek iratkozott be, a feljárók átlagos száma 125 volt; 24 tanító tanította őket. A nyári iskola két hétig 68 gyermeket foglalkoztatott. Az egyházi szervezetek életében történelmi esemény volt a Kálvin János betegsegélyző egyletnek 57 évi működés után csöndes feloszlása, mit tagjai számának halálozások következtében leapadása tett elkerülhetetlenné. Még életben maradt tagjai könnyes szemekkel hallgatták meg id. Percei Imre hűséges elnöküknek lemondását és búcsúzását. Megmaradt vagyonkájukat 70 dolláros részesedéssel osztották szét egymás között. A férfiaknak most már csak egy betegsegélyző testületé maradt, az Ifjúsági Egylet, melynek elnöke Horváth István; az év végén aztán megszervezték a Men’s Brotherhood osztályát, ifj. Novák István vezetése alatt. Néhai jó Bertók Gyula főgondnok özvegyének vezetése alatt dolgozott két női szervezet: a Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet meg a Molnár Mária Missziói Kör, míg a Református Nőegylet főként segély- ző munkáját Csobádi Jánosné elnök irányította. Van ám még két szervezete tevékeny asszonyainknak: az Ifjú Asszonyok Missziói Köre, Pigott Róbertné elnöklete alatt, és a Mária- Mártha Kör, melynek viszont Tóth Gyuláné volt az elnöke. Csak a mindentudó Isten tudná számba venni azt a töméntelen sok munkát, amit ezek az asszonyok ezekben a testületekben végeznek! Az ifjúsági munkában viszont Molnár Etelka tanárnő a csodálatosan hűséges és eredményes vezér, aki a Youth Fellowship programmját készíti, vezeti. Kosárlapda csapatot és kuglizó csapatot is alakítottak ifjaink. Három énekkaruk működik szakértő vezetés és Tóth Irénke elnöksége alatt. A gyermekek ifjúsági kört, idősebb és ifjabb fiú és leánycserkészcsapatot tartanak fenn. Működésben van a nursery is, ahol önfeláldozó asz- szonyok vigyáznak a kis gyermekekre az Istentiszteletek ideje alatt. Mi akik jól ismerjük azt a roppant széleskörű tevékenységet, ami ebben a kiváló egyházunkban folyik, sehogy sem tudunk belenyugodni abba, hogy egész esztendei munkájukról ilyen rövid és felettébb tökéletlen beszámoló keretében emlékezzünk meg. Kérjük is gyülekezeteink és lelkészeink elnézését, amiért ilyen hiányos ismertetéseket adhatunk csak azokról az évi jelentésekről, amiknek a hozzánk beérkezése mindig egyik legnagyobb öröme az esztendőnek. Igaz, hogy helyünk oly kevés, hogy e jelentések mindegyikének ismertetése hónapokon, féléven át is tart; de mégis úgy véljük, hogy nem végzünk hiábavaló munkát, amikor gyülekezeteinkről ily módon hírt adunk a többiek számára is. Még mindig van néhány jelentésünk, mikre sort fogunk keríteni; de még nagyobb azoknak az egyházaknak a száma, ahonnan máig sem kaptunk jelentéseket. Mi mindegyiket ismertetjük, amit megkaptunk.
