Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of the Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Edward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK VASFÜGGÖNY Sok ember panaszkodik ma a vasfüggönyökre, melyek elzárják egymástól a család tagjait: férjet a feleségtől, szülőket gyermekeiktől, testvért testvértől. De bármilyen sok keserűséget okoznak ezek a vasfüggönyök, valami hasznuk mégis van. Hozzászoktatnak bennünket ahoz, hogy lehet a vasfüggöny két oldalán élni s megelégedni azzal, ha tudjuk, hogy akik a másik oldalon vannak, azok is élnek ■— szeretjük egymást, naponként egymásra gondolunk, egymásért imádkozunk és várjuk a viszontlátást. Várjuk, hogy a vasfüggönyök leomolnak és mi a túloldaliakkal ismét együtt leszünk. De a politikai vasfüggönyökön kívül van még egy másik, kérlelhetetlenebb vasfüggöny is: a halál. Ez is kétfelé választja azokat, akik szeretik egymást. Elzárja egymástól az ELÜK két világát. Tudjuk, hogy azok is élnek, akik a túloldalon vannak, gondolunk egymásra és várjuk a viszontlátást, várjuk a halál vasfüggönyének nagy összeomlását, eltűnését — várjuk amikor beteljesül az ige, mely meg vagyon írva: “Elnyeletett a halál diadalra/” ÁGOSTON SÁNDOR jugoszláviai püspök. KENYERET AZ ÉHEZŐKNEK! Dicséret illesse földmívelésügyi miniszterünket és mindazokat, akik vele együtt részt vettek abban döntésben, hogy ingyenesen szétosztják az Egyesült Államok felgyülemlett roppant élelmiszer-fölöslegét az éhezők között, itt benn az országban és a tengereken túl. Ezzel a döntéssel Benson miniszter kettévágta azt a bonyolúlt gordiusi csomót, ami több mint egy éven át lehetetlenné tette a kongresszus törvényhozását (480.-ik sz. törvény) és megkerülte a nagyközönség nyilvánvaló kívánságának teljesítését. Hogy a közönség mit kívánt, az nyilvánvaló volt abból az egyetemes támogatásból, ami az “Osszuk Meg a Fölösleget” program- mot kísérte; a döntés előtt ugyan ezt a megosztást inkább csak a tejtermékekre értelmezték. Világosan meglátszott azonban, hogy az amerikai nemzet nem tudja jó lelkiismerettel összeegyeztetni azt a tényt, hogy amíg férfiak, nők és gyermekek milliói éheznek és rosszéi táplálkoznak a föld különböző országaiban, addig itt a mi raktárainkban és raktárainkon kívül hegymagasságra nő fölhalmozott fölöslegélelmiszerünk. Az 1955.-ik év folyamán amerikai népünk közadakozásából legalább nyolcszáz millió font fölösleges tejterméket osztottak ki ingyenesen az éhezők között. Az 1956.-ik év folyamán ezt a mennyiséget legalább meg fogjuk kétszerezni, feltéve, hogy a kongresszus által engedélyezett szállítási költségeket azonnal használatba teszik — és feltéve, hogy nemzetünk közadakozása meg nem lanyhái. Nyolcszáz millió font búzát, tengerit, szárított babot, rizst és ezeknek különböző készítményeit fogjuk hozzáadni a jelenleg használatban lévő szétosztási programúihoz; tehát pontosan olyan élelmiszereket, amikre különösen a Távol- és Közel-Kelet éhségsuj tóttá vidékein állandóan nagy szükség van. Amióta egyházi és más jótékonysági szervezeteink elkezdték ezt az “Osszuk Meg a Fölösleget!” programmot, mintegy tíz millió éhezőnek, főként gyermeknek, tudtunk adni naponként egy pohár tejet, amit nem kaptak volna meg, ha Amerika népe nem visel rájuk gondot. A földmívelésügyi miniszter által felszabadított búza, tengeri, bab és rizs-fölösleget azonban nemcsak a tengereken túl fogják élvezni az éhezők. Dacára, hogy akkora a jólét saját országunkban, amilyenre még nem volt példa a történelem folyamán, azért mégis vannak éhezők mi közöttünk is, és ezt az uj segítséget
