Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-04-01 / 7. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 kesztőnkhöz az Egyházi Heti Értesítőt, amiből figyelemmel tudjuk kísérni e roppant széleskörű működést kifejtő gyülekezetnek a munkálkodását. E Heti Értesítő március 18.- iki száma gyanánt kaptuk kézhez az 1955.-ik év működéséről szóló terjedelmes lelkészi és pénztári jelentést is. Hű képét kapjuk belőle az egyház és szervezetei által végzett nagy munkának. Amit különös mértékben megnehezített az utóbbi évek folyton súlyosbodó nagy problémája: az egyház tagjai egy nagy részének az elköltözködése a templom tájékáról, amit természetesen ez a lelkészi jelentés is felemlít, mint olyan tényezőt, ami megnehezíti a templombaj árást különösen az idősebb tagok számára. Ugyanezen okból kellett kettévágni a vasárnapi iskola munkáját is: az egyik csoport 9 órakor jön az iskolába, a másik 10 órakor, hogy a gyermekek együtt jöhessenek és mehessenek az ugyanekkor tartott angol Istentiszteletre jövő szülőkkel. Természetesnek találjuk, hogy ebben a régi gyülekezetünkben is állandóan erősödik az angol nyelvű gyülekezet, amelynek gyakorlatában boldogan látja a lelkész, hogy a családok együtt ülnek a templomban és együtt járóinak az Úr asztalához. “Férj, feleség, gyermekek egymás mellett állva nyújtják ki lelki kezeiket az örökkévaló Isten felé.” Itt is hét alkalommal vesznek Úrvacsorát. Sajnos, a jelentés nem említi meg az Úrvacso- rázók számát, sőt az egyháztagokét sem, bár az adakozók névszerinti kimutatásában 723 nevet találunk, akik között ott van minden nemkonfirmált gyermeknek a neve is. Kereszteltek 12 gyermeket, konfirmáltak 9 ifjút, eskettek 3 párt és eltemettek 7 egyént. Ha már a számoknál tartunk, hadd végezzünk a pénztári jelentéssel is, amit ifj. Molnár Bálint pénztáros állított össze. Az év bevételeinek összege 15,248 dollár volt, amihez a múlt évről áthozott 14,464 dollár is járúlt; kiadásuk 13,885 dollárra ment és így a jelen évre áthoztak 15,827 dollár készpénz-maradványt. A bevételeknél a legnagyobb tételek a tagsági dijakból ($4549) és persely- és más adományokból ($5730) voltak, amikhez az összejövetelek is járúltak háromezer dollárral. A kiadások közt jelentős tétel volt az a 2500 dollár, amit az épületek modernizálására költöttek. Az appotionment összegét az idén is száz percentben fizették be. Ha most már az egyházi év nevezetesebb eseményeit akarnánk felsorolni, azok felsorolására aligha lenne helyünk. Csak éppen a legnevezetesebbeket emeljük ki. Május első vasárnapján itt tartották a Chicago környékén működő nőegyletek szokásos közös konferenciájukat, ami e gyűlések történetében a legnépesebb volt; Egry Lászlóné és id. Molnár Bálintné vezették az angol és magyar részeket. Szeptemberben pedig a Nőegyelnek volt jubileuma, azon is részt vettek a környékbeli lelkészek és gyülekezetek küldöttei. Ez az egyházunk nagyon tevékeny részt vesz a város vallásos megmozdulásaiban: lelkész és neje a múlt évben 54 gyűlésen képviselték az egyházat. Lelkész tagja a városi lel- készegyesűletnek, elnöke a nyugati egyházmegyének; lelkész neje a Council of Church Women végrehajtó bizottságának, az Indiana állambeli női missziói munka vezető tanácsának tagja, az elmhursti magyar bizottságnak titkára, a Northwestern Universitytől hat hetes zenei tanfolyamra kapott ösztöndíjat és szinte elképzelhetetlen tevékenységet fejt ki a nőegylet és az ifjúsági munka ismertetése terén. Az ifjúságból gyönyörű tánccsoportot szervezett, mely előkelő hotelekben, színházakban és ünnepélyeken szerepelt fényes sikerrel; a nőegylet asszonyainak és főző-sütő munkájuknak mesz- sze földön nagy becsületet szerzett ügyesen elhelyezett és bőven illusztrált angol újságcikkeivel, miknek még a Chicago Tribune is szívesen helyet adott. Ezekkel, meg a rengeteg ünnep és ünnepély előkészítésével, énekkarok és szólóénekesek tanításával, a lelkészi hivatal munkáiban való segédkezéssel járó roppant munkát bizony nem lehetett büntetlenül sokáig folytatni: az is Isten csodája volt, hogy eddig is bírta. Mostani betegségében az egész gyülekezetnek és a mi nagy közösségünknek is az imádsága és legjobb kívánságai kísérik. Mi pedig nagy elismeréssel tisztelgünk a Nőegylet nagyszerű teljesítményei előtt, amik között ott volt az a jelentékeny támogatás is, amit az egyháznak akkor nyújtottak, amikor egyházi lapjainkat kívánták megrendelni a gyülekezet minden tagja részére. Id. Molnár Bálintné elnök és tisztviselőtársai valóban megérdemelték azt a köszönetét, amiben a lelkész és gyülekezet részesítették őket, amikor az uj esztendőben másoknak adták át hivatalukat. Az uj elnök Csomó Istvánná lett, kit uj tisztviselőtársaival együtt február 2.-án iktattak be hivatalukba. Kicserélték az egyházi elöljáróságot is: Fodor Tamás főgondnok helyébe ifj. Fa- gyas Ferenc lépett, míg a pénztárt Meehan Miklós vette át; örömmel látjuk azonban a régi elöljárók nevét is ott az uj egyháztanács tagjai között. Őket február 5.-én iktatták be hivatalukba. Szólanunk kellene még a többi szervezetekről is: A Women’s Guild szakácskönyvéből megint uj kiadást kellett készíteni, újabban meg magyarországi edények és blúzok árusításával is sikeresen foglalkoznak; Mrs. Machel Rooney volt az elnökük. A Friendship Circle tagjai fiatal házaspárok, akikről a lelkész boldogan teszi azt a bizonyságot, hogy e csoport minden egyes tagja a legmélyebben érdeklődik a vallásos élet minden ágazata iránt. A Youth Fellowship a teen-agers munkás köre; énekkar kettő is van; a vasárnapi iskola is két csoportban dolgozik, kilenc tanítóval és megfelelő számú tisztviselőkkel. Mi e roppant tevékenységnek csak kicsiny részét figyelhettük meg, de az is elég volt ahoz, hogy álmélkodjunk a teljesítményeken, mik messze fölülmúlják azt, amit egyetlen lelkésztől és annak önfeláldozó hitvesétől elvárni lehet vagy szabad. Ekkora munkamezőre is áll az, amit Urunk mondott: “Az aratásra váró gabona sok, az arató A keleti egyházmegye gyűlésén Bethlehemben
