Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-02-01 / 3. szám
14 REFORMÁTUSOK LAPJA (Folytatás a 2. oldalról) mindig templomba. Mindezekből azt következteti, hogy a Graham evange- lizálásnak eredményessége a temp- lombajárásra nézve és London egész lakosságához számítva jelentéktelen. — Nem sokat ért a keresztyénséghez, aki a számokkal akarja lemérni a SzentLélek munkájának “eredményeit.” Látogatás Moszkvában. — Három angol angol lelkész, egy anglikán, egy kongregácionálista és egy metho- dista, látogatást tett a szovjet-unió fővárosában. Azzal a megállapítással tértek vissza, hogy az orosz népnek a jobb társadalmi rend után való vágyakozása és lelkesedése sokban hasonlít a keresztyén embernek az oda- szenteléséhez. A politikaitól eltekintve a népnek sok szabadsága van. Különösen meglepte őket a fegyelem és ellenőrzés, kivált szeszes italok dolgában. Egyikük kérte, hogy nem beszélhetne-é a Vörös Téren, úgy mint Londonban szokás a Hyde Parkban. Nem kapott rá engedélyt azzal a megokolással, hogy olyan dolgokat ott nem szoktak csinálni és különben is igen hideg van az ilyen szabadtéri gyülekezésekre. (E hírt a Christian Century hozta.) A chilei presbiteriánusok. — A U. S. A. presbiteriánus egyház chilei egyházmegyéje, 80 évi missziói segélyezés után kimondotta, hogy ezután önfenntartó lesz, teljes felelősséggel fogja intézni dolgait. Természetesen sokan vannak olyanok, akik attól félnek, hogy a chilei egyházak talán még nem erősek erre a lépésre; mások ellenben bizakodnak és jó reménységben néznek a jövő elé. — A chilei Biblia Társúlat egy hónap alatt 6500 teljes Bibliát és 3000 Uj Testamentumot és Biblia-részletet a- dott el. Róma Amerikától fél Spanyol- országban. — Spanyolországban tulajdonképpen nem Franco a diktátor, hanem Róma. Főpapjainak kétségtelenül könnyebb dolga volt addig, amíg az amerikaiak nem tették be a lábukat országukba. Amióta azonban kormányunk — sokunk nagy sajnálatára — katonai szerződéseket kötött a spanyol kormánnyal, egyik összeütközés a másik után történik. A New York Times lapszámát lefoglalta a spanyol kormány, amiért részletesen foglalkoztak azzal az új törvényjavaslattal, hogy ezután a hirlapok tulajdonosai csak jelöléseket tehetnek lapjaik szerkesztői állására, de a szerkesztőket a kormány nevezi ki és bocsátja el. A spanyol kormány azonban azt remélte, hogy ezt az intézkedést anélkül hajthatja végre, hogy a nagyközönség tudomást venne róla; és azért kobozták el a New York Times számait, amiért ezt a tervét nyilvánosságra hozta. Aminek az eredménye egyébiránt az lett, hogy a törvényjavaslatot elejtették. — A másik összeütközés már sokkal jobban érdekel minket. A római főpapság kívánságára a spanyol kormány úgy rendelkezett, hogy a spanyol földön állomásozó amerikai katonák, amennyiben ott házasságot kívánnak kötni, ezt kizárólag csak a római egyház törvényei szerint tehetik meg. Nehéz elhinnünk, hogy washingtoni kormányunk elfogadná ezt a követelést; a newyorki Szent János kathedrális dékánja, Dr. Pike, helyesen fejezte ki magát, hogy ezzel a cselekménnyel valósággal eladnánk a legdrágább örökségünket, a vallásszabadságunkat. Arról is hallottunk, hogy a nyilvános protestáns Istentiszteletek tartásának meg a vasárnapi iskoláknak tilalmát az amerikai katonákra és azok gyermekeire is ki akarnák terjeszteni. Ez ellen már tiltakozott is kormányunk. A CHURCHMAN legutóbbi számában nagy cikket közöl a spanyolországi római katolikus egyházról, és azt mondja felőle, hogy hanyatlása, sőt haldoklása kétségtelen. Megpecsételte sorsát, amikor 1936 júliusában a fascizmus mellé állott, a nép szabadságküzdelmével szemben. Ezt a spanyolok nem tudják és nem is akarják elfelejteni. Róma most méltán fél attól, hogy erősen megrendült hatalmi helyzetét az ott állomásozó protestáns amerikai katonák még nehezebbé fogják tenni. Legutóbb tiltakoztak egyik protestáns diplomatának oda kiküldése ellen is. Róma érzi, hogy “az éjszaka szűnni kezd és az igaz világosság immár fénylik.” Segura bíborost menesztették. — Többször írtunk már a 73 éves sevillai érsekről, aki a maga el- vakúlt gőgjével nemcsak a Franco- kormány ellen izgatott, hanem visz- szakívánta a spanyol inkvizíció borzalmait és mereven szembeszállóit minden más felekezetűekkel, azt hirdetve, hogy Isten nem fogad minden felekezetet egyformán szívesen. Sevilla város népével szemben is nagy szigorral lépett fel, betiltotta táncmulatságaikat és mozi- szinházaikat és kiátkozással fenyegette erkölcstelen szabadosságaikat. Most aztán úgy látszik, hogy a Franco-kormány beleavatkozott az érsek zsarnoki magatartásába és valószínűleg ennek kérelmére a pápa Rómába rendelte a bíborost, és ottlétének ideje alatt Sevillába egy fiatalabb, 50 éves püspököt rendelt az érsek hatáskörével egyenlő hatáskörrel és utódlási joggal. Minden valószínűség szerint Segura hamarosan “visszavonúl”. Róma tudja, hogy mikor kell engedni. Indonéziában Róma az erősebb? — Míg a nyugati államok protestáns egyházai egymás után csökkentik azt a segélyt, amit az indonéziai egyházakra fordítottak, addig Róma még mindig megfeszíti erejét ennek a fontos világrésznek a megtartása érdekében. Legutóbbi jelentése szerint 1,190,488 római katholikus él Indonéziában, ezeknek legnagyobb része Timor és Flores szigeteken, ahol a portugál befolyás legerősebb volt. Borneo szigetén a 67,622 római katholikus nem éri el a protestánsok számát. Celebes szigetén 48,000 körül van a katholikusok száma, míg Jáva szigetén a 128 ezer katholikus csak egy harmadrésze a protestánsok számának. A római egyháznak 924 külföldi misszionáriusa dolgozik e területen, míg a külföldi protestáns misszionáriusok száma csak 200; ellenben a bennszülött papok számára nézve Róma messze elmarad a protestánsok mögött: ezeknek több mint 500 felszentelt lelkésze van, amazoknak csak 84. Róma azonban még 183 külföldi szerzetest és 1698 apácát tart iskoláiban és kórházaiban, és ezekben van a nagy ereje. Elemi iskoláinak száma 1,612, és azokban 6,034 tanító tanít 274,458 növendéket; 436 középiskolában 1,684 tanár tanít 36,727 növendéket; 60 tanítóképző intézetben 365 tanár elé 5,318 tanítójelölt jár. Hatvan kórházukban 1,618 munkásuk, 55 árvaházukban 209 munkásuk szolgál és visel gondot csaknam ötezer árvára. Az előző évben 30,849 egyént kereszteltek meg Róma papjai. Felülről szállt le a..kereszt a templom tornyára. — Avesta svéd községben megújították a templomot és tornyára szép nagy aranyos keresztet akartak tenni. A 12 láb nagyságú keresztnek a feltevéséhez állványt kellett volna építeni, ami sok költséggel járt volna, -és sok ideig tar tott volna. Megfogadtak hát egy helikoptert és ez a második próbálkozásnál sikeresen fel is tette a keresztet a torony tetejébe. És még meri mondani valaki, hogy nem történik semmi új a nap alatt...
