Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)

1955-04-15 / 8. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Az Upper Room jubileuma. — Amerikában, Tenessee állam Nash­ville városában jelenik ugyan meg ez a magán és családi áhítatok ve­zetésére használt könyvecske, de 24 különböző nyelven, 29 különböző kiadásban, az egész világra szóló- lag, és ezért itt emlékezünk meg arról, hogy március-április havi fü­zetével elérte huszadik évfordúló- ját és a három milliós példány szá­mot. Hozzáértők becslése szerint ez azt jelenti, hogy legalább tíz mil­lió ember olvassa. Istennek legyen érte hála és kanadai magyar refor­mátus lelkészeinknek, valamint a Református Egyesületnek tisztesség, hogy most már magyar nyelven is megjelenik ez a kedves könyvecske, Csendes Percek címen. Bizonyosra vesszük, hogy lapunk olvasói közűi is sokan használják. A világtanács igazgatósági gyűlé­se. — Február második hetében tar­tották, Genfben; ott volt az igazgató­ság két elnöke: az amerikai Fry püs­pök és az angliai Payne; a Világta­nács tiszteletbeli elnöke és hat elnö­ke közül három (Baillie, Barbieri, Dibelius), és 12 tag közül 9 (Hromad- ka, Niemüller, Bliss, Dagadu, Brili- oth, James, Blake, Oxnam és Pope). Visser’t Hooft főtitkár jelentést tett az Evanston óta történt események­ről, többek közt arról is, hogy milyen visszhangja volt a föld különböző ré­szein ennek a világgyűlésnek. Egyet­lenegy felekezettől vagy földrészről sem jött olyan visszhang, amely tel­jesen ellentétes állást foglalt volna el. “Úgy tetszik”, mondta, “hogy az evanstoni gyűlés az egyetemes jóin­dulatnak hatalmas tartalékát raktá­rozta fel. A kérdés most már csak az, hogy milyen mértékben sikerül majd az egyházak igazi, normális, mindennapi életébe átvinni azt a tö­mérdek anyagot és élő valóságot, a- mit Evanston számára készítettünk és amit onnan hazahoztunk?” A 90 tagú központi bizottság első gyűlését a svájci Davosban fogják tartani au­gusztus hó első hetében. Érdekes fejlemény, hogy a konstantinápolyi görög keleti pátriárka az új máltai püspököt küldte ki Genfbe a görög egyház állandó képviselőjéül a Világ­tanács hivatalaiban. Meghallgatták a Dél-Afrikába küldött követségnek a jelentését az ottani egyházakkal foly­tatott tárgyalásokról és ezeknek foly­tatására utasították a központi hiva­talt. Érdekes volt a kenyai egyházak segítésének ügye is, amire ezeknek azért van szükségük, hogy újra fel­vehessék maguk közé és a normális, sőt a keresztyén életbe vezetni pró­bálják a mau-mau törzs tagjait (az angliai egyházak két évre évi 50,000 angol font gyűjtését és adományozá­sát vették munkába erre a célra.) Sok szó volt természetesen a feszült világhelyzetről is. A Világtanács kö­vetkező világgyűlésére már is több meghívás érkezett: Japánból, Görög­országból Kréta szigetére, Németor­szágból és Ausztráliából; ebben még nem döntöttek. A walesi egyház nagy kísérlete. — A walesi anglikán egyházban régóta tanakodnak azon, hogyan emelhetnék magasabbra lelkészeik fizetését, mert a mostani alacsony fizetések mellett nem tudják őket megtartani: egymás után mennek át az angliai egyházak­hoz. Most aztán egy egészen újfajta és fölöttébb érdekes kísérlethez fo­lyamodtak, ami valósággal drámai módon hívta fel a közvélemény fi­gyelmét erre a problémára. Sok év­vel ezelőtt egy amerikai pénzcsoport építtetett egy nagy háztömböt London szívében, Bush House néven, ahol tö­mérdek iroda talált szállást. A walesi egyház most összeszedte min­den pénzzé tehető vagyonát és hozzá nagy kölcsönt is vett fel és hét mil­lió dollárért megvette ezt a nagy iro­datömböt, abban a reménységben, hogy annak jövedelméből rendezheti pénzügyeit s felemelheti lelkészeinek fizetését legalább évi 1500 dollárra (és lakásra). Úgy számítják, hogy körülbelől egy millió dollár évi be­vételük lesz a ház- és irodabérletek­ből, ami 120,000 dollárral több volna az eddigi bevételeiknél. Új válási törvény Brazíliában. — Sao Pauloban, ahonnan a mi kedves Apostol Jánosunk jött hozzánk, a kormány új válási törvényt léptetett életbe. Hevesen ellenezte ezt kará­csonykor egy e célra összehívott rop­pant népgyűlésen Carmello bíboros­érsek, aki a protestánsokat vádolta meg a válásokra való hajlandóság felébresztésével és kijelentette, hogy szükség esetén még fegyvert is fog­nak a kormány ellen, hogy meghiú­sítsák ezt a törvényt, mely engedé­lyezi a válásokat. A bíboros lázító beszéde azonban meglehetős hidegen hagyta a felvilágosúltabb katholiku- sokat, akik rámutattak arra, hogy az ország több mint negyven millió ró­mai katholikus vallású lakosát aligha befolyásolhatná a két millió protes­táns, akiknek nagy többsége külön­ben is ellene van a válásoknak. Evanston hatása Svájcban. — Amíg az evanstoni világgyűlés folya­matban volt, Svájc egyházaiban min­denfelé imádkoztak munkájáért, szószékeiről pedig ugyanazt a ki­áltványt olvasták fel a lelkészek. Mikor pedig a delegátusok vissza­tértek Evanstonból és Princetonból, a genfi egyházak ujonnani szerve­zett ökumenikus tanácsa nagy előa­dás-sorozatot rendezett, amelyen a küldöttek, valamint a Világtanács főtitkára, beszámoltak a két nagy világgyűlésről. Az őszi hónapok­ban a küldöttek körútra mentek a német és francia nyelvű egyházak­ba, majd országos nagygyűlésen vettek részt Bernben, ahol a to­vábbi eljárást tárgyalták meg. Ezt követőleg úgy a francia országrész­ben Vaud canton egyik kisvárosá­ban, mint a német országrész szá­mára Zürich városában tartottak több napos szemináriumokat a kör­nyékbeli egyházak presbiterei és vezetői számára, akik viszont to­vábbvitték a tanúltakat a maguk gyülekezeteibe. Február 25.-én a protestáns nőszövetség rendezett számos ökumenikus imanapot. A protestáns, római katholikus és ókatholikus egyházak közös mozgal­mat indítottak a külföldről impor­tált “borzalom”-magazinok és olcsó bűnügyi és nemi ponyvatermékek romboló hatásának ellensúlyozására. Felkérték mindegyik canton kor­mányát, hogy tegyen intézkedéseket az ifjúság megvédésére. Számos könyvkereskedő már is önként csatlakozott a mozgalomhoz és nem hajlandó tovább ilyeneket árúsí- tani. Az Egyháznapot is kétévenként tartják ezután. — A német pro­testánsok elhatározták, hogy ezu­tán csak minden második évben tartják meg az Egyháznapot, hogy így több idő legyen azoknak elő­készítésére, utólag pedig értékelé­sére és folytatólagos tanúlmányokra. A következő egyháznapot tehát csak a jövő év augusztus havában fogják megtartani a Majna folyo melletti Frankfurt városban!. Az előzőket Essen, Hannover, Berlin, Stuttgart, Hamburg és Lipcse vá­rosokban tartották. Tavaly a lipcsei Egyháznap záró ünnepélyén hat­százezerén vettek részt. A jövő évi Egyháznapnak a főtémája Pálnak az a tanácsa lesz: “Békéljetek meg az Istennel! (2. Kor. 5:20 9); az egy­házközségek, egyletek és szemi­náriumok egész éven át e jelszó alatt fogják folytatni munkálkodásu­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom