Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-10-01 / 17. szám
12 EEFORMÁTUSOK LAPJA EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVÜNK ~ MAGYARUL AZ EVANGÉLIUMI ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA ÉS ALAPSZABÁLYAI AZ ALAPSZABÁLYOK * (Folytatás, huszonnegyedik közlemény) FEGYELMI ÉS BÍRÁSKODÁSI ELJÁRÁS I. FEJEZET A fegyelem iermészeie és gyakorlási módja 121 A keresztyén fegyelem annak a szellemi tekintélynek a gyakorlása, amellyel a mi Urunk Jézus Krisztus ruházta fel Egyházát, hogy megőrizze annak tisztaságát és tisztességét és előmozdítsa tagjainak szellemi jólétét. 122 Az Egyháznak valamennyi tagja alá van vetve az Egyház kormányzásának és fegyelmezésének. 123 A kezdeményezés bírósági illetékessége az Egyházkerületé a lelkészek és lelkészjelöltek eseteiben, és a lelki tanácsé minden más esetben; de a felsőbb fokú hatóságok kezdeményezhetnek eljárást olyan esetekben is, amikor az alsóbb fokú hatóságokat utasították ugyan erre, de azok vagy megtagadták vagy elhanyagolták az engedelmeskedést. 124 Sérelmet követ el minden olyan egyháztag, tisztviselő, lelkész vagy hatóság, akinek a tanításai, elvei vagy cselekedetei ellentétbe kerülnek Isten Igéjével vagy az Egyház rendelkezéseivel. 125 Minden olyan esetet, amikor valamely egyháztag, tisztviselő vagy lelkész ellen vétség vádja áll fenn, bírósági esetnek kell tekinteni Minden más esetet közigazgatási esetnek kell minősíteni. II. FEJEZET Felek, eljárás és tárgyalás 126 Ha az Egyház bármely tagjának vagy lelkészének tudomása vagy megbízható értesülése van arról, hegy bármelyik tag, lelkészjelölt vagy lelkész olyan vétséget követett el, ami megfelelő alapúi szolgál a fegyelmezésre, köteles a megfelelő hatóság előtt írásban vádat emelni. Ha azonban bármelyik-Egyházkerület hatáskörében botrány állana elő, az illetékes hatóság bizottságot nevezhet ki a botrány megvizsgálására. Ha a vizsgálat elegendő okot mutat vád emelésére, az Egyházkerület vagy a lelki tanács egy tagot vagy egy bizottságot nevez ki arra, hogy vádat emeljen, és attól fogva a tárgyalás az itt következő rendelkezések szerint folyik le. 127 Ha a hatóság a sérelmet nem találná olyannak, hogy azt már az első esetben tárgyalásra kellene vinnie, felhatalmazhatja elnöklő tisztviselőjét, vagy más tagját vagy tagjait, hogy a vádlottat meglátogassák, megintsék vagy megdorgálják, már amint azt szükségesnek ítélik, és ha bűnbánatot találnak és ígéretet a megjobbúlásra, további eljárásra nincsen szükség. 128 A vádat írásban kell beadni és abba bele kell foglalni az állítólagos vétséget, a részletezésnek pedig fel kell sorolnia mindazokat a tényeket, amikre a vádat alapították. Minden vétséget, mint külön vádat kell felsorolni, és mindegyik részletezésnek fel kell tüntetnie, amennyire ez lehetséges, a vétség idejét, helyét és körülményeit, úgyszintén csatolni kell a tanúk neveit. 129 A vádiratnak egy másolatát, a részletesekkel együtt, továbbá a tárgyalás idejéről és helyéről szóló értesítést, legalább húsz nappal a tárgyalásra kitűzött idő előtt közölni kell a vádlottal, lehetőleg személyesen, de ha ez nem lehet, vagy úgy, hogy legutoljára ismert lakóhelyén hagyják ott családjának vagy házanépének valamelyik felnőtt tagjánál, vagy pedig úgy, hogy postán küldik el neki ajánlott levélben. Hasonló értesítést kell küldeni a vádlónak is a tárgyalás idejéről és helyéről. Ha a vádlott személy nem jelennék meg, miután beigazolást nyert az, hogy megfelelő értesítést kapott, a tárgyalást le lehet folytatni és döntést lehet hozni távollétében is. 130 Mikor a vádat valamelyik joghatóság emelte, ennek tagjai közül egyet vagy többet bízottságúl kell kineveznie hogy mint ügyész folytassa le az eljárást ennek valamennyi fokozatán; de ugyanaz a hatóság, amely e bizottságot kinevezte, meg is változtathatja azt, vagy bármelyik fokon segédügyészt is nevezhet ki. Ugyanazt, a kiváltságot, hogy ügyészt alkalmazhasson, a vádlottnak is meg kell adni. Egyetlen személy sem választható ügyészül, aki nem tagja az Evangéliumi és Református Egyháznak. 131 A tanúktól a joghatóság elnöke vagy bármelyik más, általa kinevezett tagja, vegyen ki esküt vagy igazolja őket, azután hallgassák ki őket és ha ezt szükségesnek látják, vegyék őket keresztkérdések alá és mutassanak be más érdemleges bizonyítékot.. 132 Bármelyik joghatóság vizsgálóbiztost nevezhet ki az olyan bizonyítékok beszerzésére, amikről nem lehet közvetlenül a tárgyaláson gondoskodni. Mindegyik felet érte
