Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1953-01-01 / 1. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 Iára. Olyan érezhető volt e szeretet- cselekmény alatt Isten Lelkének je­lenléte, hogy bizony sírtak a lelké­szek is, férfiak is, nők is, amig a kegyelmes Isten további áldását kérték a híven munkálkodó pász­torra. Alig végezték be az ebédet, az elöljáróság már megint együtt volt és az egyháztanács rendkívüli gyűlésén egyhangúlag elhatározták, hogy a következő heti rendes pres­biteri gyűlésre ajánlani fogják Egy­házunk két lapjának a gyülekezet minden tagja részére való megren­delését. Ifj. Szanyi Lajos, az angol gyülekezet gondnoka tette az erre vonatkozó indítványt. A gyűlés után a lelkészek a kórházba mentek, ahol meglátogatták betegeinket és együtt imádkoztak velünk mielőbbi felgyó­gyulásukért. Visszatérve, az ifjúság Bartha Ernő kollégiumi diákunk ve­zetése alatt tartott Youth Fellowship gyűlésén vettek részt, ahol szerkesz­tőnk ismertette Egyházunk lapjait, különösen az ifjúság számára készí­tett kiadványainkat. El is határoz­ták a Younth megrendelését. Az­után az öt nőegyleti missziói körzet közül aznap soros első körzet kará­csonyi összejövetelén vettek részt, ahol szerkesztőnk az áhítatot vezet­te, bibliamagyarázattal. Ezt az össze­jövetelt özv. Jakab Ferencné szép otthonában tartották, aki kedves ka­rácsonyi meglepetéseivel minden je­lenlévő vendégét elhalmozta, dúsan megtérített és remekbe díszített asz­talával pedig mindnyájunkat bá­mulatra ragadott. A következő va­sárnapon az egyháztanács megerősí­tette a rendkívüli gyűlés jószándé­kát, elfogadta ajánlatát és úgy a Reformátusok Lapját, mint a Mes­sengert megrendelte az egyházköz­ség minden tagjának, kinek-kinek azt, amelyik nyelven jobban olvas és ért. Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen népes és lelkes gyülekezetünk is megnyitotta ajtaját egyházi lap­jaink előtt; szeretettel köszöntjük őket előfizetőink táborában. Egyút­tal kérjük minden gyülekezetünk elöljáróját, hogy az uj évben hasz­nálják ki az ilyen jól megtervezett sajt ó-vasárnapok lehetőségeit és ezeknek már több helyen bevált al­kalmát és módját az egyházi lapok bevezetésére. Ajánljuk egyben az e tárgyról szóló írásunk komoly meg­fontolását is, jelen számunk ötödik oldalán. GARY (ER) Lelkész: Rásky József Meglepő és örvendetes hirt olvas­tunk egyik napilapunkban: garyi gyülekezetünk kifizette minden adós­ságát és ezt a nagy eseményt méltó hálaadással köszönte meg Istennek, így most gyors egymásutánban lett tehermentessé az a két gyülekeze­tünk, amelyeket legsúlyosabban nyo­mott le az építkezések alkalmával vállalt tartozások terhe: a perth am- boyi és most a garyi gyülekezet. Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy ezek voltak a legrégibb tar­tozásaink, még az első építkezés adósságai; úgy gondoljuk, hogy a most még fennálló többi tartozá­sunk már mind a későbbi, második vagy harmadik, építkezés költsége. A garyi egyháznak 32 évig tartott, mig e nehéz terhétől megszabadult; az utolsó 12,000 dollárt a mostani lelkész négy és félévi ottmüködése alatt fizették ki. A hálaadó Istentisz­teleten természetesen részt vett a környék valamennyi lelkésze; az igét Dr. Szabó István clevelandi lelkész, a Magyar Egyházkerület el­nöke hirdette. Az Istentisztelet után bankett volt, melyen Kalos Bénjá- min főgondnok, Gál Ignác jegyző és Urhásky József égették el az utol­só adósságlevelet. Őszintén gratulá­lunk garyi testvéreinknek ehez a valóban szép eredményhez és most igy hatalmasan megkönnyebbült to­vábbi munkájukra kérjük jó Iste­nünknek gazdag áldását! INDIANA HARBOR (ER) Lelkész: Dr. Nyáry Miklós Egy hónapja, hogy arról a szo­morú hírről értesítettük olvasóinkat, hogy a gyülekezet tragikus körül­mények között elveszítette lelkészét, — és most már azt is hírül adhat­juk, hogy a Szeghy B. János lelkész­társunk váratlan halálával megüre­sedett lelkészi állást már be is töl­tötték. Az adventi és karácsonyi időszak sürgette a gyülekezetei, melynek körében a Magyar Egy­házkerület gyors intézkedéséből ki­folyólag megjelent Dr. Nyáry Mik­lós, aki az ideig a yonkersi egyház- községet szolgálta be. Bemutatkozó szolgálata után hamarosan megejtet­ték a választást is és Dr. Nyáryt, ki a blomfieldi szemináriumban végezte theológiai tanulmányait, egyhangúlag megválasztották. Állá­sát december közepén el is foglalta, miután a Magyar Egyházkerület a clevelandi első egyház nagy templo­mában felszentelte. Úgy személyére és szeretteire, mint munkájára Isten áldását kérjük és kívánunk neki erőt és jó egészséget, valamint Is­ten Lelkében gazdag szolgálatot! LEECHBURG (ER) Lelkész: Elek Áron Leechburg városában régen csak egy magyar református gyülekezet volt, de évekkel ezelőtt, egyházpo­litikai harcaink szomorú idejében, ez is kettészakadt és mind e jelen évi a magyar reformátusok két egy­házközségben éltek; ezek közül az egyik a presbiteriánus, a másik a független egyházhoz tartozott. Ez év nyarán Isten úgy rendezte, hogy mind a két gyülekezet lelkészét egy­szerre hívták el más szolgálatba: a presbiteriánus egyház lelkészét, Ga- lántay Jenőt a warreni presbiteriá­nus egyházba, a független egyház lelkészét, Dr. Vatai Lászlót pedig a buffalo west sidei református egy­házba. Az így egyszerre árván ma­radt két gyülekezetei aztán arra indította Isten Lelke, hogy vessenek véget a kétfelé-szakadt állapotnak, egyesüljenek megint egy gyülekezet­té. Azt is kimondták, hogy a félté­kenység elkerülése végett a mind­kettőjük előtt semleges egyháztest- be, a református egyházba mennek át. A presbiteriánus egyházhoz tar­tozó gyülekezet ezt egyhangúlag el­határozta és kikérte és meg is kapta elbocsátóját a presbiteriánus egyház­tól, Magyar Egyházkerületünk pe­dig e csoportot már fel is vette kebelébe. A független gyülekezet körében végleges döntés még nem történhetett, mert a nagy többség szándékát kisszámú, de erősen ki­tartó kisebbség gátolja. Azonban e csoport többségének a helyeslésével és hozzájárulásával történt, hogy az uj alakulás további lelkészi vezetése érdekében már is megejtették a lel­készválasztást és mindkét csoport közös jelöltjét, Elek Áron johns- towni lelkészünket választották meg egyhangúlag, aki a választást el is fogadta és uj állását január elsején elfoglalja. Szivünk szerint reméljük, hogy leechburgi testvéreink hő vágya teljesül és újra egyesülhet a két gyülekezet. Külön-külön mindegyik nagy nehézségekkel küzdött; egye­sült erővel nemcsak hogy könnyeb­ben legyőzik nehézségeiket és meg­oldásra vihetik minden problémáju­kat, de Urunknak is sokkal enge­delmesebb tanítványai lesznek. Mert Ő oly meghatóan könyörgött az Atyához, hogy tegyen egységet azok között, akiket Neki adott, — máskép nem hiszi el a világ, hogy csak­ugyan Ő küldte ide a Fiát! Kará­csony ünnepe, reméljük, megihleti leechburgi testvéreinket és meghoz­za a várvavárt örömet mindnyájuk szivébe. Mert mindnyájunkra áll az a kötelesség, amiről Péter és a többi apostolok együtt tettek bizonyságot, amikor azt állították, hogy inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint az embereknek. Elek lelkészünkre és leechburgi testvéreinkre Isten Lelkének bölcs vezetését és áldott ihletését kérjük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom