Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-04-01 / 7. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA Minden elveszett. És mégis néhány nap és hét múlva úgy látjuk a tanítványokat, mint erős, bátor, reményteljes embereket, kiknek beszédük olyan volt, mint a harci trombita. Azt látjuk, hogy betegek meggyógyulnak, sánták járnak, a tanítványok félelem nélkül hirdetik Krisztust, örömmel hordozzák a szenvedéseket. Életük diadalmenet. Mi történt? Valaminek történni kellett! Mi történt? Az asszonyok korán reggel a sirhoz mennek, hogy illatszerekkel bekenjék a testét. Útközben szomorúan beszélgetnek: Ki hengeriti el a nagy követ?... Odaérve látják: nincs kő... nincs ott Krisztus teste! Angyal szól: Mit keresitek a holtak között az élőt! Nincs itt! FELTÁMADOTT! Mária Magdolnának, ki a sir bejáratához támaszkodva zokog, Maga a Mester szól: “Asz- szony, miért sirsz?”... A tanitványoknak megjelenti magát. Az ajtók be vannak zárva. A tanítványok megijedve ülnek. Megjelenik Jézus és szól: “Békesség néktek!” Az emmausi utón odacsatlakozik a két tanitványhoz, beszélget velük. Megismerik, imádkozva kérik: “Uram, maradj velünk...” A Felső Házban összegyűltek között megjelenik és Tamásnak szól: “Jöjj és dugd kezeidet a szögek helyébe ...” Tamás leborul: “Én Uram és én Istenem!” “... A galileai tengerparton, korán reggel, megjelenik, velük reggelizik és megkérdi Pétert: “Simon, Jónának fia, szeretsz te engem”? Jézus él! Itt is, ott is, mindenütt hangzik a boldogító bizonyságtétel: láttuk az Urat! Jézus él! A tanítványokkal együtt mi is boldogan valljuk: “Tudom, az én Megváltóm él!” Isten megszólalt. Megtörtént a csoda: Jézus feltámadt! A gonosz nem győzhette le. Jézus él! Óh bár NAGYPÉNTEKI MEDITÁCIÓ Kétezer éve, hogy az emberiség bűneiért a Krisztus szenvedett — kétezer év... és jaj, azóta se lettek jobbak még az emberek?!... “Krisztusi példa szeretetről, szívről — szólam csupán, — komolyan ki veszi?!” Az ember legyint... és az Isten Fiát naponta százszor újra feszíti. Óh, gyarló világ! mely elűzöd a tiszta szeretetnek halkuló szavát — gondoltál rá: mi lenne veled, hogyha megunná Isten e bús komédiát s mozdúlatára porrá válna minden, ami ma tiéd s aminek még örülsz -— óh, térj meg! A Kereszt vár rád! kezeddel öleld át! Ott, Nála ... üdvözűlsz! Kucserik Mária San Bernardino, California $ könyvekbe Írnák, sziklákba vésnék ónbetükkel, óh bár, mindenek felett, a szivekbe vésnék: Tudom, az én Megváltóm él! Él a Jézus, a mi fejünk! Keresztyének énekeljünk! Ajkinkkal, életünkkel zengjünk győzelmi éneket! TUDOM AZ ÉN MEGVÁLTÓM ÉL! Azt jelenti ez, hogy Isten nem halt meg! Győz! Eljön a harmad nap! Mindig eljön. Nem a bűné, halálé az utolsó szó, hanem az életé. Nagypéntek után — Husvét! A Sátán uralma után Krisztus győzelme következik. Egy alkalommal Luther nagyon el volt keseredve. Lehangolt, csüggedt volt. Pár nap múlva felesége gyászruhába öltözik. Mikor Luther meglátja gyászruhás feleségét, megdöbbenve kérdi: ki halt meg?... “Isten halt meg” — feleli Katalin. “Legalább is úgy jársz, mintha Isten meghalt volna .. Tudom az én Megváltóm él! Azt jelenti ez, hogy az Úr uralkodik! Eljön a harmad nap! Azt jelenti ez, hogy Krisztus győz és e világnak országai a mi Urunké és az Ő Krisztusáé lesznek. “Nézvén Jézusra — el ne csüggedjetek! meg ne lankadjatok!” “Fiam Timótheus! emlékezz Jézusra — ki feltámadott!” Tudom az én Megváltóm él! Tudom — hogy Isten gyermeke vagyok. Tudom, hogy Atyám kezéből senki és semmi ki nem ragadhat... tudom: hogy azoknak, kik Istent szeretik mindenek egyformán javukra munkálnak ... tudom hogy ha földi sátorházam elbomol, épületem van Istennél... tudjuk hogy most Isten gyermekei vagyunk .. . hasonlatosak leszünk Ő hozzá és meglátjuk Őt...” Tudom, hogy Isten gyermekére a halál nem más, mint hazamenetel az Atyához. Hazavisz: meglátom Őt, meglátom előrement szeretteimet... “Nincs már szivem félelmére, nézni a sir fenekére, mert látom Jézus példájából...” Tudom az én Megváltóm él! erőt, kitartást, győzelmet, békességet ad a földi életben és az út végén, a halál kapui án át, hazavisz az Atyához. “Atyám, akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek, ahol én vagyok és meglássanak engem az én dicsőségemben!” Jer: kössük össze életünket vele, az élő Jézussal. Édes Atyám! Hálát adok neked Jézus feltámadásáért. Azért a személyesen átélt tapasztalatért, hogy elmondhatom: tudom, az én Megváltóm él! Oh adj erőt, hogy életemmel bizonyíthassam meg: élek többé nem én, hanem Jézus él bennem. Ámen. '■ MAGYAR BIBLIÁK (nagybetűs Ó- és Uj-Testamentum) kaphatók Veres József kántor-tanítónál 1432 Magnolia Street
