Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 BÖLCS SZÍVVEL ELŐRE! Varga Lajos lelkészünk rádió=prédikációjából “Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” Zsolt. 90:12. Isten kegyelméből uj esztendőbe lépünk. Egy esztendővel öregebbek lettünk. “Az idő rohan”, — mondják az emberek. Pedig az idő végtelen és áll, nincs kezdete, sem vége. Földünk fejezte be megint pályafutását napunk körűi, és mi emberek az így meghatározott időszakot osztottuk hónapokra, hetekre, a napot pedig, míg saját tengelye körűi megfordúl, órákra és percekre. És mily gyorsan tűnnek a percek, — mint homokórában a homokszemek! Egyetlenegyet sem tudunk visszahozni. Jelen idő nincs, csak múlt és jövő. Mire kimondtam a szót, már a multté lett. Ami megtörtént, azon nem változtathatunk, de okulhatunk belőle. Mert mindig fontosabb reánk nézve az, ami előttünk van. Ezért kell nekünk is ezt kérni Istentől újévkor: “Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Az emberek boldog újévet köszöntenek és kívánnak egymásnak. A boldogságot mindenki keresi, de mily kevesen találják meg! Pedig mindnyájan ugyanabba az iskolába járnak: az élet nagy iskolájába; — csak különböző tanítóktól különböző dolgokat tanúinak meg. Tanítjuk a gyermeket járni, beszélni, aztán köszönni, engedelmeskedni, illedelmesnek lenni; az iskolákban betűt vetni, számolni, olvasni, gondolkozni, rajzolni. Mikor már sok tudományt fejébe szedett és megtanúlt dolgozni is, pénzt keresni is, a maga lábán keresni próbálja a boldogságot is. De az mindig messzebre fut előle. Tévedések, kárvallások, csalódások után tanácstalant áll meg az élet országútján. Megtapasztalta már, hogy “kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget”, — de mikor ismeri be, hogy “csak a szerénynek nem hoz vágya kínt?!” Ne emberektől: Istentől várjuk a boldogságnak nem az élvezését hanem a megértését. Az Ő Fia így tanított rá bennünket: “Boldogok a lelki szegények, — akik sírnak, — akik szelídek, — akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot, — az irgalmasok, akiknek szívük tiszta, — akik békességre igyekeznek, — akik háborúságot szenvednek.” Bizony, aki még nem volt földhözragadt szegény, nem tudja mi a gazdagság. Aki még nem sírt, nem tudja mi a vígasztalás. Aki még nem éhezett és szomjuho- zott, nem tudja mit jelent egy falat kenyér meg egy ital víz. Aki még nem könyörült máson, nem tudja mi az irgalmasság. Akinek még nem háborgott a lelke, nem tudja mi a békesség. Szenvedések tüzében tisztúl meg a szív és látja meg Istent. Igazat mond nagy költőnk: “Kél és száll a szív viharja, mint a tenger vésze, — Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze!” Ennek a megértéséhez kell a bölcs szív. Bölcs szív. Hát nem az agy a bölcsesség székhelye? A Szent Könyv sok érdekes jelzőt mond a szívről. Van jó szív és van gonosz szív; fájó és örvendező szív; könyörületes és kegyetlen szív; hálás és háládatlan szív; arany szív és kőkemény szív; boldog és boldogtalan szív. Úgy látszik, két egészen ellentétes világ elfér ebben a csodálatos kis szerkezetben. Benne járja tündértáncát a szerelem, ott bujkálnak a lidércek. Ott csapódnak le a keserű könnyek, ott búg a boldogság orgonája. Benne találkozik az angyal a démonnal. Ott nyílnak az ártatlanság és a szelídség virágai. Onnan röpködnek ki a mérgezett nyilak. Ott fészkel a szelíd galamb és a karvaly. Ott ad találkát egymásnak Kain és Ábel, Júdás és János. Nem, nem tévedett Dávid: az érzelem egész világa ott van az emberi szívben. Amit nem tudok megfogni értelemmel, hitemmel és szívemmel ölelem át. A vallás a szív legszentebb ügye. Van bolond szív és van bölcs szív. Bolond szív — nem tudja, miért él. Nincs határozott célja lüktetésének. Tele van hiábavalósággal, sötétséggel, gonosz vágyakkal, indú- latokkal, a világ szerelmével. Hasonló az olyan házhoz, amelyben nincsen rend, hanem zűrzavar, békétlenség, nyughatatlanság, elégedetlenség. Az ilyen szív túlfűtött kazán, előbb-utóbb felrobban. Bölcs szív — figyel, hallgat Isten tanítására. Ettől világosság ragyog fel benne, és azzal együtt jár a békesség és nyugalom, mert biztos a célkitűzése: Isten Országa. Ennek a térképét követi. Keresztútakon még a nyomorúság és szenvedések bozótjai között is meglátja a gyógyító orvoshoz, Jézushoz, vezető nyilat. És mert a hála ösvényén jár, még a sziklák között is öröm és boldogság virágait látja meg az útszélen. Hogyan számláljuk napjainkat? Magunk számára írjuk-é fel azokat vagy másoknak az életét próbáljuk velük gazdagítani. Eszerint kapunk bölcs vagy bolond szívet. Egyedül Jézus mutathatja meg nekünk az életre vezető útat. Ezért kell kérnünk Istent, hogy tanítson meg minket, mi módon számlálhatjuk úgy napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Imádkozzunk és dolgozzunk, gyakoroljuk az Úr házát és drága evangéliumát. így megyünk bölcs szívvel előre! Egyedül így lesz boldog az uj esztendőnk! Teremts uj, bölcs szívet hát bennünk, Hogy lehessen elődbe mennünk, És nálad kedvet találjunk, Boldog napokat számláljunk E felderűit uj esztendőlsen!
