Reformátusok Lapja, 1950 (50. évfolyam, 8-24. szám)

1950-04-15 / 8. szám

10 REFORMÁTUSOK LAPJA LESZ-E NEKIK TAVASZ? Tizenegyezernégyszáz férfi, hétezerszáz nő és ötezernyolcszáz 18 éven aluli gyermek, össze­sen tehát mintegy 24,300 magyar menekült él még ma is Németországban. Helyzetükre nehány mondatot idézünk róluk szóló jelentésből. . “Még ma sem vagyunk egyenjogú menekül­tek a többi menekült nációval.... Munkaalkalom számunkra a minimumra csökkent.... Az IRO lassú és fokozatos leépítése folytán igen sokan elveszítik kenyerüket olyanok is, akik 3—4 éve ilyen helyen dolgoztak.... A magyarság 20%-a beteg, sok az öregünk és egyedülálló lehetetle­nünk. Aki nem testi beteg, az lelki sérült, ami talán még súlyosabb. Feltűnően sok az elmebe­tegek esete.... Sok a tüdőbetegünk, szív-, ideg- és különböző hiánybetegségek. A közös tábor­élet, — férfiak, nők és gyermekek vegyesen —, óriási rombolást visz végbe az emberekben és zsenge fiatal lelkekben.... Gyermekeink iskoláz­tatása külön súlyos és fájdalmas fejezetünk.... Egyre jönnek otthonról az uj menekültek, eddig már az ötödik tábort nyitották meg számukra.... Asszonyaink 5 évvel a háború után még leg­több helyen konzervdobozban főznek és benzi­neskannákban fürösztik gyermekeiken. Bútorza­tuk kofferek és ládák.... A ruhátlanság elérte a legmélyebb pontot. Ha kapunk is innen-onnan egy kis ruhaneműt, az javarészt nyári női holmi, de férfiholmit évek óta alig tudtunk adni. Pe­nicillin, streptomicin, insulin már sok esetben használhatott volna, de ilyen drága orvosságra magyar embernek nem telik....” Lesz-e ezeknek a testvéreinknek tavasz 1950-ben? “Kérünk munkaszerződéseket a ten­gerentúlra”, hangzik a jelentésből a mai idők magyar Lázárainak kérése, mert “az egész vo­nalon a mélyponton alul vagyunk. A lelkek ösz- szeomlása, az elmék elborulása fenyegeti ezt a kis németországi magyarságot”. Tudjuk, hogy ugyanez a helyzet Ausztriában élőkkel is. “Mindenki, akinek hazája megmaradt és ott­honában lehet, esdve kérem, gondoljon a sze­rencsétlen, fuldokló németországi magyarságra, ártatlan gyermekekre, öregekre, betegekre. Az Úristen ebben a szörnyű világégésben talán azért hagyott meg népeket és hagyott sértetlen országokat, hogy legyen a földönfutóknak támo­gatójuk, megmentő j ük”. Tavaszba megyünk Amerika boldog földjén. Újból termést igér a föld. Ha sokat tett is már az amerikai keresztyénség az elesettekért, mé­gis: nem lehetne-e megismételni a 3—5 évvel ezelőtt lefolytatott, Magyarország felé irányult nagy segítő tevékenységet, most már azért a mintegy 40 ezer testvérünkért, akik a nyugat­európai nyomorúságot szenvedi?! Közöljük két ott levő segitőszervünk címét, ahova adományo­kat küldhetünk. Az egyik: Rév . Alexander Nagy, 13/b Landshut. Leinfelderstrasse 3, II. Bayern. USA Zone, Germany. — A másik: Mrs. Dr. Alexander Ordódy, München. Maria The­resia Strasse 19. I. Bayem, USA Zone, Germany. LELKÉSZBEIKTATÁS MIAMIBAN Florida állam Miami városában magyar református testvéreink még az 1948.-ik év végén szervezkedtek egy­házzá. Szervező lelkészüket, Péter Antalt, a Magyar Egyházkerület pénztárosát, február hóban iktatta be állá­sába Rácz Győző kerületi elnök. Kecskeméthy László, Nagy Emil, Szőke István és Bernáth Árpád lelkészek is részt vettek a szép ünnepélyen. Gyülekezetünk szervezése lelkesedéssel folyik; már arról beszélnek, hogy temp­lomot vásárolnak. Isten segítse meg őket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom